Vizuál

Nagy sikerrel vetítették Velencében Fabricius Gábor első nagyjátékfilmjét 

2021.09.08. 09:10
Ajánlom
Az Eltörölni Frankot világpremierjét a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week szekciójában tartották meg szeptember 5-én. A Kádár-kor politikai pszichiátriáját feldolgozó film egy részlete és a werkfilm is elérhető már az interneten. Mutatjuk.

A napokban vált elérhetővé a filmhez készült háromperces werkfilm is, amely a Kádár-kor dermesztő atmoszféráját felidézve, töményen mutatja be a forgatás emlékezetes pillanatait. A werkfilm vizuális és tartalmi betekintést ad a nyolcvanas évek történeti hátterébe, az alkotók és a színészek nyilatkozataiból kiderül, hogyan viszonyulnak a ma emberei a totalitárius rendszerekhez, a különböző generációk képviselői hogyan gondolkodnak, éreznek a Kádár-korral kapcsolatban.

A werkben többek között megszólal Fabricius Gábor forgatókönyvíró, rendező, Dobos Tamás operatőr, Tuza Ritter Bernadett vágó, Sinkovics Judit jelmeztervező, valamint Fuchs Benjamin főszereplő mellett Blénesi Kincső, Bánsági Ildikó, Pajor Tamás, Lénárt István „Papi”, Frenák Pál szereplők is. 

Az Eltörölni Frankot huszonnyolc napos forgatása 2020.  júliusában kezdődött. Fő helyszínei az inotai hőerőmű bontás alatti blokkja és kultúrterme, a csepeli gabonatároló, a Magyar Rádió híres Hatos Stúdiója, egy kőbányai vasbeton alagút, az egykor szamizdat butikként is működő Kőszeg Ferenc lakása, a Korvin Ottó Kórház, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Belügyminisztérium épülete, ahol eddig még nem forgott magyar film.

VelenceivilagpremiervorosszonyegfotokCreditForrasOthersideStories_10-150256.jpg

Fabricius Gábor rendező, Blénesi Kincső és Fuchs Benjámin az Eltörölni Frankot bemutatóján, Velencében (Fotó/Forrás: Otherside Stories)

Az Eltörölni Frankot főszerepét a Filo művésznéven ismert Fuchs Benjámin, a magyar underground zene egyik legígéretesebb tehetsége, játssza. A filmben fontos szerepet kapott a már több nemzetközi elismeréssel díjazott, fiatal erdélyi színésznő, Blénesi Kincső és a Junior Prima díjas Waskovics Andrea is, a további szerepekben olyan ismert színészeket is láthatunk, mint Bánsági Ildikó, Lénárt „Papi” István, akinek ez az utolsó filmje, Székely B. Miklós vagy a koreográfus Frenák Pál, de szerepet kapott Pajor Tamás, Peer Krisztián és Ladányi Andrea is.

A film látványvilágát a hollywoodi szuperprodukciókat - Tenet, Dunkirk, Csillagok között - is jegyző Eggert Kettilson világhírű szakember teremtette meg, Kiss Dorka és Fabricius Gábor közreműködésével. Eggert irányításával hozták létre azt az orwelli világot, amely a brutalista építészetre épülve, az embereket utópisztikus terekbe zárva teremt fojtogató légkört, miközben „a közösség mindenek előtt” elvét hirdeti.

Dobos Tamás operatőr és Fabricius Gábor rendező szorosan együttműködésben fogalmazta meg az Eltörölni Frankot operatőri koncepcióját, melynek alapja a korabeli Budapesti Iskola dokumentarista kameranyelve, amely szemlélődik, dokumentál, jelen van, de nem tolakszik és nem esztétizál.

Dobos Tamás operatőr elmondta: "Fabricius Gáborral együtt döntöttük el, hogy az Eltörölni Frankot analóg technikára készüljön, 16 mm-es Kodak 500T filmre. Ez az a nyersanyag, ami legjobban visszaadja a 80-as évek szemcsézettségét, ólmozott szürkeségét. Behatóan tanulmányoztuk a kor underground filmjeit is, melyek hangulatát úgy próbáltuk beemelni a filmbe, hogy ne csupán effekt vagy archaizálás legyen. Fantasztikus volt ebben a filmben dolgozni, ezzel a stábbal együtt nevetni és sírni."

Fabricius Gábor forgatókönyvíró, rendező elmesélte, hogy a film legkeményebb jelenetében Fuchs Benjamin főszereplő összeomlott. Dobos Tamás operatőrrel együtt sírtak a sminkes buszban - összecsúszott az emlékezés és a realitás.

Sok olyan meghatározó ember is segített nekem megtalálni ezt a már elveszett világot, akik sajnos időközben meghaltak. Peter Ogival, az első magyar punk zenekar, a Spions alapítójával, nem sokkal a halála előtt készítettem egy több órás dokumentumfilmet, és Najmányi László képző- és performanszművésszel, a magyar avantgárd jelentős alakjával is sokat beszélgettem arról, hogy melyek a legfontosabb élményeik a Kádár-korból, amelyek hangulatát beépíthetném a filmembe. Najmányi tanácsa ennyi volt: bűz, kosz és romok.

A film rendezésekor újra be szerettem volna lépni a társadalmi dráma és a „direktcinema” világába, amely a nézőt hagyja megmerítkezni a nyers valóságban, ezáltal a nézőből résztvevő, a nézésből pedig élmény válik.” - emelte ki Fabricius.

A film nyitójelenete is elérhető már az interneten. Az alkotók azt a közel másfél perces részletet hozták nyilvánosságra, amelyben először találkozunk a főszereplő Frankkal (Fuchs Benjámin). Az alkotói szándék szerint, az egysnittes jelenet esszenciálisan tartalmazza a film egészében tettenérhető különös atmoszférát: a megfoghatatlan paranoiát és elnyomást, amibe Frank beleszületett. A hatalom jelenléte, a háború lehetősége, a főszereplő magára hagyatottsága, kiszolgáltatottsága, majdanai lázadása már a film nyitójelenetében kitapintható.

Az Eltörölni Frankot a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Otherside Stories gyártotta. A film a magyarországi mozikban 2021. október 7-től látható, a Mozinet Kft. forgalmazásában.

 

 

Fejléckép: Blénesi Kincső, Fabricius Gábor és Fuchs Benjámin az Eltörölni Frankot bemutatóján, Velencében / Fotó: Otherside Stories

Fekete-fehérben és színesben is jön az Eltörölni Frankot

Kapcsolódó

Fekete-fehérben és színesben is jön az Eltörölni Frankot

Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week szekciójában fekete-fehérben mutatkozik be, tiszteletadásként az egykori Budapesti Iskola alkotói és a Kádár-kor elhallgatott történetei előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új fénytörésben – Barta Dóra a Turandotról

Hosszú idő után új rendezésben láthatjuk az Operaházban Turandot, a kínai hercegnő történetét. Barta Dóra rendező-koreográfussal a novemberi bemutató kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Gusztustalanul jó ez a film – A szer kritika

Coralie Fargeat filmje egy igazán provokatív allegórián keresztül mutat rá, hogy a modern kori szépségfelfogásunk egyenes úton vezethet az öngyűlölethez. A szer egyszerre abszurd médiakritika, nyomasztó lélektani dráma és provokatív testhorror.
Színház

Elhunyt Tatár Eszter rendező

A Jászai Mari-díjas alkotót, aki a MMA Színházművészeti Tagozatának Díját is elnyerte, kilencvenkét éves korában érte a halál. Munkásságáról egykori munkahelye, a Nemzeti Színház emlékezett meg.
Vizuál

Kiosztották a Verzió Filmfesztivál díjait

November 10-én adták át a 21. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál elismeréseit: a zsűri az Apa, Az életed nélkülem, a Queendom, a Nincs más föld, valamint a Dalok a lassan égő földről című alkotásokat ítélte a legjobbnak.
Klasszikus

Kundera művére fókuszál a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja

Minden évben egy-egy irodalmi alkotás köré szerveződik a kamara.hu zenei programja, ezúttal A lét elviselhetetlen könnyűsége című regény a vezérfonala a fesztiválnak, amelyen világhírű zenészek lépnek fel november 14. és 17. között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Egy hónap múlva sajtból lesz a Hold

December 12-én érkezik a mozikba Orosz Dénes Hogyan tudnék élni nélküled? című új magyar zenés, romantikus vígjátéka. A Demjén Ferenc slágerei köré szőtt balatoni történetben a hazai színjátszás fiatal tehetségei szólaltatják meg a dalokat.
Vizuál kritika

Gusztustalanul jó ez a film – A szer kritika

Coralie Fargeat filmje egy igazán provokatív allegórián keresztül mutat rá, hogy a modern kori szépségfelfogásunk egyenes úton vezethet az öngyűlölethez. A szer egyszerre abszurd médiakritika, nyomasztó lélektani dráma és provokatív testhorror.
Vizuál hír

Kiosztották a Verzió Filmfesztivál díjait

November 10-én adták át a 21. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál elismeréseit: a zsűri az Apa, Az életed nélkülem, a Queendom, a Nincs más föld, valamint a Dalok a lassan égő földről című alkotásokat ítélte a legjobbnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Dal Európáért

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arra emlékezik vissza, amikor 1995-ben Magyarországon járt Ennio Morricone.
Vizuál hír

Így utazott Debrecenből Budapestre az egyik leghíresebb magyar festmény

A debreceni Déri Múzeum kölcsönadta Munkácsy Mihály Golgotáját a Szépművészeti Múzeumnak, ahol hamarosan nagyszabású jubileumi tárlat nyílik a magyar művész munkásságából. Cikkünkben galéria is található.