A Miró teljes életművét átfogó, száz alkotást bemutató kiállítást az osztrák és spanyol politika képviselőinek és a katalán művész unokájának jelenlétében nyitották meg szeptember 11-én este. "Miró nemcsak a 20. századi művészet nagy megújítója volt, hanem a spanyolországi egység egyik szimbóluma is. Bár magát katalánként azonosította, a spanyol király is többször fogadta őt" - mondta Klaus Albrecht Schröder, az Albertina igazgatója.

Jean-Louis Prat és Gisela Fischer, a kiállítás kurátorai kronológiai sorrendben rendezték be a tárlatot, a még erőteljes impresszionista hatás alatt álló, az 1920-as évekből származó tájképekkel kezdve. A nagyszabású kiállítás, amely a festmények mellett papírmunkákat és különböző tárgyakat is bemutat, január 11-ig látható. A legtöbb kiállított alkotást neves intézmények adták kölcsön Londontól New Yorkon át Párizsig. Maga az Albertina Miró három főművét birtokolja.

Még október 5-ig látogatható Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria Dada és szürrealizmus című tárlata, ahol Joan Miró emblematikus alkotását, a Spanyol táncost tekinthetjük meg. A festmény - a többi kiállított műhöz hasonlóan - a szürrealizmus tudatalattira irányuló érdeklődésére reflektál.

2013 első felében a szegedi Reök-palota mutatta be a művész egy német gyűjteményből származó, több mint száz kései munkáját, túlnyomórészt színes litográfiákat. "A szecesszió országos jelentőségű épületébe, a Reök-palota tágas, emeleti kiállítótermeibe belépve szinte azonnal azt vesszük észre, hogy gondosan válogatott, és nagyon egységes kiállítás fogad bennünket. Pedig Miró ouvre-jének, változatos korszakainak és technikáinak köszönhetően rengeteg különböző oldala van, festő, szobrász, grafikus és díszlettervező, sőt volt akcionista is" - írja kritikájában Zipernovszky Kornél. A teljes írás itt olvasható.