A nemzetközi művészeti kapcsolatrendszer kiépítésében nagy szerepük lehet a képzőművészeti díjaknak, mert sok minden összpontosul bennük. „A megmérettetés óhaja keveredik bennük a versenyzés lehetetlenségével, trendek rajzolódhatnak ki általuk, mindeközben nagyon fontos az a figyelem, amit generálni képesek” – véli Kukla Krisztián, a hazai képzőművészek külföldi karrierépítésének szolgálatában működő Leopold Bloom Képzőművészeti Díj művészeti vezetője, hozzátéve:

Ma már nagyon erős háttérmechanizmusok is kellenek ahhoz, hogy valakit nemzetközi szinten beérkezett művésznek hívjunk.

Nem elég jónak lenni. Az áttörés nem könnyű, de van sok intézményes lehetőség, például a díjak önálló nemzetközi hálózata.”

Leopold Bloom Díj - enteriőr (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás / Budapest Art Week)

A nemzetközi jelenlétet támogatják a rezidens és a látogatói programok is, amelyek lehetőséget adnak a képzőművészeknek arra, hogy külföldön ismertebbé tegyék magukat, a kurátoroknak, művészeti szakembereknek pedig arra, hogy a rövidebb utazások során személyesen is megismerjék más országok művészeit és portfóliójukat. Kukla Krisztián éppen a látogatói program megerősítésében lát nagy lehetőségeket. „A Leopold Bloom Díj esetében kezdettől fogva kizárólag külföldi zsűritagok bírálják el a pályázatokat, vagyis ez egy látogatói program is, amitől azt reméljük, hogy nem pusztán a mindenkori győztes vagy a díjra jelöltek, hanem még jó néhány jelentkező, végső soron az egész kortárs magyar képzőművészeti szféra profitálhat belőle.”

Petrányi Zsolt művészettörténész, a 2017-es Velencei Biennále magyar pavilonjának kurátora szerint is fontos visszajelzés a művészek számára a rezidenciaprogramot elbíráló zsűri véleménye. „A részvétel nemcsak annak a lehetősége, hogy valaki külföldön egy műteremben dolgozzon, hanem annak is, hogy egy egészen más művészeti értékrendet ismerjen meg.” A feltörekvő, fiatal művészeknek azt tanácsolja, hogy mélyüljenek el az őket foglalkoztató médiumban és témában, a siker érdekében pedig célirányosan, az érdeklődésüknek megfelelően válasszanak rezidenciaprogramot. „Ahogy telnek az évek, azt látom, hogy

a középgenerációban már az elmélyültség az egyik legfontosabb kritérium, amiben a művészeket mérik.

Milyen messzire jutottak el a saját területükön és mennyire veszik komolyan azt, amit csinálnak.”

Részlet a Velencei Biennale magyar pavilonjának kiállításából (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

Mindkét szakember egyetért abban, hogy az információs robbanás ellenére, csak és kizárólag a személyes kommunikáción keresztül érhető el nemzetközi ismertség. Fontos szempont az is, hogy a prezentációk során a művészek ki tudják fejezni magukat, hiszen a nyelviség finomságait nem pótolja a digitális világ. Petrányi Zsolt szerint ez teljesen természetes: „Már a Műcsarnoki időkben is kizárólag úgy tudtam művészeket meghívni vagy hitelesnek tűnni a számukra, ha odamentem hozzájuk és elmondtam, hogy mit akarok. Minden résztvevő ebben méri a szándék komolyságát. Éppen ezért az elmúlt évtized legfontosabb újítását az olcsó repülőjáratokban látom, és nem az internetben. Egyszerűen azért, mert mindenki számára lehetővé teszi azt a fajta mozgást, ami nélkül nincs nemzetköziség.”

Érdekel a képzőművészet?

Április 17. és 22. között több mint hetven helyszínen, változatos programokkal vár a Budapest Art Week. A képzőművészeti eseménysorozatról a BAW oldalán olvashatsz bővebben.

Kapcsolódó

Szokjon rá a művészetre egy hét alatt!

A Budapest Art Week alatt a látogatók beléphetnek az alkotók műtermeibe vagy különleges sétákon vehetnek részt, esetleg kiállításokat barangolhatnak be szakértők vezetésével, meghosszabbított nyitvatartási idővel.

A cikk eredetileg a Budapest Art Week magazinjában jelent meg.