Vizuál

Nem gyöngyből van a lány fülbevalója Vermeer képén?

2017.08.27. 15:48
Ajánlom
A híres festményen látható ékszer egyesek szerint inkább tűnik ezüstnek. Egyáltalán van ekkora gyöngy? Művészettörténészek és tudósok vitatkoznak azon, mit is visel a XVII. századi lány?

Ha valaki erre rávágná, hogy már maga a cím eldönti a vitát, ki kell ábrándítsuk.

Jan Vermeer ugyanis, követve a kor szokásait, nem adott címet a munkáinak.

 Ez a feladat legtöbbször az ügyfelük vagyonáról nyilvántartást készítő ügyvédekre hárult. Egy 1676-ból származó, a művész halála után összeállított leltáron szerepel "két török stílusú fantázia portré". Valószínűleg ez a kép lehetett az egyik. Később Lány turbánban és Fiatal lányfej címmel is előfordult a mű.

Jan Vermeer: Lány gyöngy fülbevalóval c. 1665 Mauritshuis, Hága

Jan Vermeer: Lány gyöngy fülbevalóval c. 1665 Mauritshuis, Hága

A Lány gyöngy fülbevalóval csak 1995-ben vált a kép hivatalos címévé, amikor a festménytulajdonosa, a hágai Királyi Mauritshuis Galéria Washington DC-be küldte a képet több más alkotással együtt egy Vermeer-kiállításra. A kiállítási katalógusban ez a megnevezés szerepelt angolul, a holland egyszerűen Meisje met de parel, vagyis Lány gyönggyel volt.

Négy évvel később megjelent Tracey Chevalier Lány gyöngy fülbevalóval című regénye, majd 2003-ban a Scarlett Johansson és Colin Firth főszereplésével készült film, melyek bebetonozták a köztudatba a címet.

Vermeer 1665-ben festette a Lány gyöngy fülbevalóvalt. A kép nem megrendelésre készült portré, hanem

egy egzotikus ruhákat viselő névtelen modell stúdióban készült portréja,

amiről azt sem lehet pontosan tudni, hogy volt-e valódi modell, vagy a mester a fantáziája után dolgozott.

Jan Vermeer nem hagyott naplót maga után és más forrásokból is igen kevés feljegyzés maradt fenn róla. Életének mindössze 42 éve alatt -jelenlegi tudomásunk szerint - csupán 33 képet festett, évente egyet vagy kettőt. 

1881-ben 2,3 guilderért (mai vásárlóértéken körülbelül 6-7000 forintért) kelt el a műalkotás. A tulajdonos halála után a Mauritshuis szerezte meg a festményt, amelyet 1915-ben, 1960-ban és 1994-ben is megtisztítottak és restauráltak. 

Az utolsó restaurálás következtében eltűnt a festmény sárgás árnyalata és előbukkantak korábban teljesen sötét részletek. A festményt borító lakk felső rétegében feketet pigmenteket találtak, melyeket valószínűleg azért kevertek bele, hogy sötétebb legyen a kép tónusa. A fülbevalón megcsillanó fényben volt egy kis, világosabb folt, amiről kiderült, hogy nem képezte az eredeti mű részét, valószínűleg egy korábbi restaurálás alkalmával odacsöppent festék volt.

Létezik-e egyáltalán ekkora igazgyöngy?

A válasz igen. Jelenleg két óriási természetes igazgyöngyről tudunk. Az egyik a Lao Tzu vagy Allah gyöngye, amit 1934-ben találtak Fülöp-szigetekhez tartozó Palawanon. A súlya 6.37 kg, az átmérője 23.8 cm. A rekordot azonban egy 34 kilós, 67 cm átmérőjű gyöngy tartja, amit 2016-ban jelentettek a fülöp-szigeteki hatóságok. Állításuk szerint a hatalmas gyöngyöt tíz éve találta egy halász.  Lehetséges ezek kisebb darabokra vágása és csiszolása, az ilyen ékszerek azonban nagyon ritkák és ehhez mérten drágák. Még valószínűtlenebb, hogy mesterséges, tenyésztett gyöngy lett volna Vermeer modelljének fülében, ugyanis 1761-ben sikerült először gyöngyöt tenyészteni (96 évvel a kép keletkezése után). Az folyamat első hivatalos leírása pedig 1916-ból származik.

Felmerül az a lehetőség is, hogy a fülbevaló porceánból készült.

A porcelán ékszerekből ma a kámeákat ismerjük, de a feljegyzések szerint korábban a fényes, festett gyöngyökből nyakláncokat, brossokat és fülbevalókat  készítettek. Vermeer többi festményét megvizsgálva, mint a A gyöngysor és a Levelet író sárga ruhás hölgy kiderül, hogy az ezeken látható ékszerek nagyon hasonlóak a Lány gyöngy fülbevalóvalon szereplőhöz. Több képén feltűnnek óriási gyöngy fülbevalók is, mint a Lanton játszó hölgy ablak melletten vagy a Leány vörös kalapban-onElőfordulhat, hogy Vermeer egy családi ékszere alapján festette őket. 

Mindkét képen megfigyelhető, hogy Vermeer milyen jól megragadta a fény egyenetlen tükröződését, illetve a színt. Nyilvánvaló, hogy tudta, hogy kell gyöngyöt festeni. Ennek ellenére a Lány gyöngy fülbevalóval esetén az ékszernek van egy fémes csillogása.

Három éve Vincent Icke, holland asztrofizikus és amatőr művész egy cikket publikált a New Science című folyóiratban, amelyben megkérdőjelezi, hogy a képen látható fülbevaló valóban gyöngyből van.

A leginkább az keltette fel a gyanúmat, ahogy a fehér gallér tükröződik az ékszer alsó felén.

Ha valóban gyöngy lenne, akkor vékony mészpát rétegekből állna, amik különböző mértékben törik és szórják a fényt" - írja Icke a 2014 novemberében megjelent cikkben. "Ennek a híres selymes fehér, gyöngyszerű ragyogást kellene eredményeznie. Ehelyett itt egy világos csillogást látunk az ékszer felső részén, és a ruha egy része tükröződik az alsón." Ezek alapján a professzor arra következtet, hogy a fülbevaló valójában "ezüstből vagy polírozott ónból" készült.

Vincent Icke csillogási útmutatója Dutch Journal of Physics.

Vincent Icke csillogási útmutatója Dutch Journal of Physics.

A felvetésre a Mauritshuis illetékesei válaszoltak is a múzeum hivatalos honlapján és örömüket fejezték ki, hogy a kutató is megerősítette azt, amit nemrég maguk is megírtak. Véleményük szerint Icke ugyanarra a következtetésre jutott, csak más módszerrel.

Ez is remek példa arra, miért is olyan izgalmas a XVII. századi holland festészet: a festményeken ábrázoltak közül semmi sem az, aminek első látásra tűnik."

A Mauritshuis illetékesei korábban megírták, hogy az ékszer nem valódi igazgyöngy. Valójában, ahogyan a turbán, úgy a gyöngyök sem képezték részét a XVII. századi holland nők mindennapi viseletének.

"A gyöngy a lány fülbevalójában meglepően nagy" - jegyezte meg Quentin Buvelot, a Mauritshuis főkurátora és Ariane van Suchtelen kurátor. "Manapság a legtöbb gyöngy tenyésztett, de a XVII. században természetes igazgyöngyöket használtak. A nagy gyöngyök ritkaságnak számítottak és gyakran kerültek a leggazdagabbak gyűjteményeibe." Ugyanakkor a XVII. században széleskörben elterjedtek voltak az olcsóbb, általában Velencéből származó gyöngymásolatok. Ezek üvegből készült, mesterségesen mattított gyöngyök voltak. Előfordulhat, hogy a képen szereplő lány is ilyet visel.   

Vincent Icke-nak a fülbevaló méretére vonatkozó kételyei kapcsán Ariane van Suchtelen rámutatott, hogy maga ez a festmény inkább a képzelet szüleménye, egyfajta fantáziakép, mint valódi portré. Egy valóságosnál nagyobb ékszer lehet csupán a művészi képzelet túlzása is. 

Icke-nak mindenképppen igaza van, amennyiben az ember elfogadja azt, hogy a festmény a valóságot ábrázolja"

- magyarázza a kurátor. "Biztos vagyok benne, hogy Vermeer az igazgyöngy fénylő illúziójának megragadására törekedett."

Ariane van Suchtelen álláspontjával ért egyer Vermeer egy másik neves szakértője, Arthur K. Wheelock Jr, a washingtoni National Gallery of Art kurátora is. Véleménye szerint Vermeert jobban foglalkoztatta a műalkotás által keltett hatás, mint az ábrázolás pontossága, ezért olyan nagy és ragyogó a gyöngy. "Mivel a fülbevaló a kép egyik legfontosabb része, ha pontosan megfestette volna a gyöngy felületét, az egyrészt egy kicsit unalmas lenne, másrészt nem vagyok benne biztos, hogy épp a kép középpontjában akart volna helyezni egy ekkora elmosódó foltot" - érvelt Wheelock.

Nem szabad elfelejteni, hogy Vermeer festőművész volt, nem fotográfus, vagy gyöngyszakértő. Nem ez volt a szakmája."

Vincent Icke azonban nem adja fel: "Számomra nagyon ellentmondásos kijelentésnek tűnik, ha valaki azt mondja, hogy ez egy igazgyöngy, de Vermeer úgy festette meg, mint egy ezüst ékszert." Azzal azonban az asztrofizikus is egyetért, hogy a kérdés 400 évvel a mester halála után már nem eldönthető, ez azonban semmit nem von le a festmény művészi értékéből.

(via Arthive.com )

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Lenyűgöző tárlat mutatja be Frey Krisztián életművét a Ludwigban

A {Script:Abstract} Frey úr ír címmel nyílt nagyszabású kiállítás a hatvanas évek Iparterv-nemzedékének markáns, mégis alig ismert képviselőjét helyezi új fénytörésbe. A grandiózus tárlat a magyar nonfiguratív festészet egyik legeredetibb alkotójának minden korszakából válogat. 
Vizuál gyász

Elhunyt Breckl János jelmeztervező

A magyar film- és színházvilág megkerülhetetlen alakját 63 éves korában érte a halál.
Vizuál ajánló

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Vizuál interjú

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Vizuál hír

Így gondolkodnak a fiatal animációsok – Jön a 7. Animascope

Két év kihagyás után újra itt az Animascope, melyen a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakos hallgatóinak legfrissebb munkáit láthatja nagyvásznon a közönség.