Vizuál

Nem hibátlan, de bámulatos Van Gogh festményfilmje

2017.12.22. 11:16
Ajánlom
A Loving Vincent egyedülálló technikával készült animációs film - nem mentes az életrajzi filmek leggyakoribb hibáitól, de a vizualitása szinte mindenért kárpótol.

Van Gogh-ról mindenki tud legalább két dolgot: azt, hogy festő volt, és hogy levágta a fülét. Persze életének további részletei sem titkosak: viszonylag későn, 27 évesen kezdett el festeni, életében mindössze egyetlen képet sikerült eladnia, testvére volt a legfőbb támogatója és támasza, depresszióval küzdött, Gauguin-hoz pedig viharos barátság kötötte - mindezek eléggé kanonizált dolgok. Életének két epizódja ad okot találgatásra, bár ezekkel kapcsolatban is egyre kevesebb a homály: az egyik az a bizonyos levágott fül, a másik pedig halálának rejtélye.

Az, hogy levágta a fülét, csak a jéghegy csúcsa

Kapcsolódó

Az, hogy levágta a fülét, csak a jéghegy csúcsa

Vincent Van Gogh öncsonkítását és halálát is rejtélyek övezik. Élete egy meg nem értett zseni tragikus története, hírneve csak halála után kapott szárnyra. Ma már szinte mindent el lehet adni nevével.

0096823

0096823 (Fotó/Forrás: Breakthru Films)

Hányattatott sorsa ellenére ma Van Gogh az egyik legértékesebb és legnépszerűbb festő a világon, az ilyen szent tehenekhez pedig mindig nehéz hozzányúlni.

Életét ismerjük, film is készült már róla, így nem érdemes újra ugyanazt megmutatni. De akkor mégis hogyan lehet méltó emléket állítani neki?

A Loving Vincent alkotói egészen zseniális ötletet találtak ki - Van Gogh stílusában festik meg a róla szóló mozit. A rendhagyó animációt a világ első festményfilmjeként hirdették (pedig az 1984-es magyar Daliás idők jócskán beelőzte - köszönjük az infót a Dot&Line blognak), és a Fidelio  oldalán mi is hírt adtunk róla:

Több ezer olajfestményből készült a világ első festmény-filmje

Kapcsolódó

Több ezer olajfestményből készült a világ első festmény-filmje

Van Gogh élete és művei is megjelennek a rendhagyó technikával készült Loving Vincent című filmben: a Csillagos éj című kép mellett még az ikonikus füllevágás is megelevenedik a festményekből. A film a héten debütált a hétfőn kezdődött Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.

125 festőművész több mint 65 ezer festményt készített, a jellegzetes posztimpresszionalista stílusban.

Eredetileg rövidfilmet terveztek, az ötlet viszont kinőtte ennek kereteit, így lett belőle egész estés animáció.

A technika tehát megvolt, de a kérdés még mindig állt: mit mutassanak be, mit hagyjanak ki - és legfőképp, miről szóljón a film? Már azon kívül hogy Van Gogh-ról. A forgatókönyv végül egy Aranypolgár-szerű keretet választott: a Loving Vincent Van Gogh halála után egy évvel kezdődik, amikor a festő barátja és postása, Roulin megkéri fiát, Armandot, hogy találja meg Van Gogh testvérét, Theo-t, és kézbesítse neki a festő utolsó levelét.

0101017

0101017 (Fotó/Forrás: Breakthru Films)

Armand nem nagy rajongója Van Gogh-nak, de ellenszenve dacára elvállalja a feladatot és megkezdődik a nyomozás Theo után. Armand bejárja a festő életének utolsó helyszíneit, beszélget a helyiekkel. A testvér utáni nyomozás pedig szép lassan átalakul: kiderül, hogy Theo halott, így a tét már inkább az, ki is volt Van Gogh, és mi áll tragikus sorsa hátterében.

Az alkotók azonban nem tudták levetni az első bekezdésben vázolt terheket.

Hiába elcsépelt újra filmre vinni Van Gogh életének jól ismert epizódjait, egy róla szóló önéletrajzi filmben nem merték meglépni, hogy kispórolják a kötelezőt. Folyamatos flashbackekben ugrunk hátra a festő múltjába, így megtudjuk hogy állt festőnek, és miként alakultak utolsó napjai, mi történt közte és Gauguin között. Ez a rengeteg időbeli váltás rettenetesen szétszabdalja a filmet, ráadásul az esetek többségében tényleg pusztán arról van szó, hogy a forgatókönyv kipipálgatja a legismertebb biográfiai tényeket. 

Aztán a Loving Vincent második felében történik valami: a film végre beáll egy tempóra, a Van Gogh utáni nyomozás pedig elkezd többé válni, mint egy Wikipedia cikk. Árnyalódik a festő alakja, a hozzá közel állók ellentétes véleménye és ítélete ütközik össze, és a nyomozás is egyre izgalmasabb válik. A döcögős kezdés ellenére a záróképre sikerült elérnie a mozinak a célját: úgy hozta közelebb hozzánk Vincent Van Gogh alakját, hogy nem idealizálta, és nem is próbálta görcsösen megoldani halálának rejtélyét. Egyszerűen megtöltötte emlékét érzelmekkel.

loving-vincent-banner-web

loving-vincent-banner-web (Fotó/Forrás: Breakthru Films)

Mindebben pedig a látvány volt a legnagyobb segítségére:

a Loving Vincent egyszerűen bámulatosan néz ki.

Van valami megkapó abban, ahogy látjuk az egyes ecsetvonások nyomait, az egymásra rakódott festékrétegeket. A félre-félrecsúszó narratíva néha eltereli erről a figyelmünket, de mikor lepereg a másfél óra, mégis úgy állunk fel a székből, hogy életünk egyik legszebb animációs filmjét láttuk. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Színház

Nagy Viktor: „Szász János nálunk, Kaposváron tér vissza a magyar színpadi rendezéshez”

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerint az intézmény nemcsak szervezeti, hanem szemléleti átalakuláson is keresztülmegy. Nagy Viktor a Fideliónak árulta el: Szász János náluk rendez jövőre, ami szintén fontos mérföldkő a színház életében.
Színház

„Nagy Ervin kincset örökölt meg!” – reagált Vidnyánszky Attila

Merre tovább, új kezdet? címmel hosszú véleménycikk jelent meg Vidnyánszky Attilától az Indexen. A Nemzeti Színház igazgatója az írással az Inga ZaccPerKávé című műsorának Nagy Ervin kulturális államtitkárral készített adására reflektál.
Zenés színház

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.
Könyv

David Szalay: „Az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én nem vagyok rendes magyar”

A Booker-díjas író beszédével nyílt meg az Ünnepi Könyvhét, a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye. David Szalay a Magyarországhoz és saját magyarságához való bonyolult viszonyáról beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Nagy Ervin: „Nyílt pályázatot hirdetünk az NFI intézményvezetői pozíciójára”

A kulturális államtitkár június 11-én este egyeztetett a filmszakma képviselőivel. Terveik közt szerepel egy többablakos finanszírozási rendszer kialakítása a köztelevízió átalakításával, illetve egy V4-es koprodukciós alap létrehozásával.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Poloskavadászaton

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a poloskafényképezés embert próbáló kihívásairól mesél. 
Vizuál gyász

Elhunyt David Hockney világhírű festőművész

A kortárs brit képzőművészet egyik meghatározó alakja egy hónappal 89. születésnapja előtt hunyt el otthonában. David Hockney a 60-as években indult pop-art mozgalom egyik vezéregyénisége volt.
Vizuál ajánló

Gasztroélmények, történelmi kalandok, koncertek – június 20-án ismét Múzeumok Éjszakája

A Múzeumok Éjszakáján országszerte különleges kalandok várnak minden korosztályt: a múzeumok zenével, tánccal, gasztroprogramokkal telnek meg, és feltárulnak titkos helyszínek a látogatók előtt.
Vizuál kritika

Az emlékezet tengerpartján – kritika a Blue Heron című filmről

Sophy Romvari érzékeny és személyes filmje azt vizsgálja, miként élnek tovább bennünk a múlt feldolgozatlan veszteségei. A rendező a gyermekkori emlékek töredékeiből teremt fájdalmasan szép mozgóképes önvizsgálatot. Blue Heron kritika.