Vizuál

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

2019.03.21. 16:35
Ajánlom
A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.

A Szabad Nép című napilap 1949. október 21-i számában adta hírül, hogy a fővárosban grafikus, tervező és dekorációs nemzeti vállalat alakul.

A cég feladatai közé tartozott, hogy a nagy állami ünnepségek, megemlékezések alkalmából épületek, gyárak utcai homlokzatára hatalmas transzparenseket készítsen.

A kommunista szimbólumok (sarló, kalapács, vörös csillag stb.) mellett a személyi kultusz éveiben elengedhetetlen részei voltak ezeknek a dekorációknak a szovjet vezetők (Lenin, Sztálin) festett arcképei, valamint Rákosi Mátyás (Magyarország első számú vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára) portréi.

Sztalinfule01-224419.jpg

A Dekorációs Nemzeti Vállalat május elsejei ünnepi dekorációja a Corvin Áruház épületén. Budapest, 1950. április vége. Ismeretlen fotóriporter felvétele a Szabad Nép számára. A riportnak ez a képe nem jelent meg a napilapban. (eredeti 6×6 cm-es fényképnegatív, TF_ME_II_A 2017.135.4.) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Szász Endre festő egy 1983-ban kiadott interjúkötetben így emlékezett vissza a vállalatnál végzett munkájára:

„Dekorációs Nemzeti Vállalatnak hívták azt az intézményt, amely kiszolgálta az akkori propagandaigényeket. A Dekor NV-ben havi 2400 forintot kerestem, ami nagyon nagy pénz volt abban az időben. Egyszer csak azt mondták, hogy csináljak egy Sztálint. Odaadtak egy rajzot, amelyen olyan szép volt, mint egy grúz menyecske. Geraszimov munkája. Én felnagyítottam egy kicsit a fülét, a gallérját a helyére tettem, koponyát csináltam neki. Még élveztem is, hogy olyan markáns, szép feje lett.

A főnök rettenetesen letolt, mondván, hogy jövök én ahhoz, hogy Geraszimov elvtárs rajzát átrajzoljam. Azonnal rakjam vissza a fülét oda, ahol volt. Visszaraktam. Ekkor rájöttem, hogy mi is az én feladatom a Dekor NV-nél. A nagy Sztálinokat a Hősök terére mindig nálam rendelték. Már úgy csináltunk Sztálint, hogy megfordítottuk a képet, és fejjel lefelé festettük, így oda tudtunk figyelni. Később normában akarták csináltatni velünk a képeket. Azt akarták, hogy legyen kabátfestő, fejfestő, bajuszfestő, ki mit tud a legjobban.

Az éberség éveiben például az etalon Rákosit, amelyről másoltuk a Rákosikat, mindig be kellett tenni a páncélszekrénybe. Három évig bírtam ki.”

Sztalinfule02-224419.jpg

Készül az ünnepi dekoráció Sztálin születésnapjára. Budapest, 1949. december eleje. Ismeretlen fotóriporter felvétele a Szabad Nép számára. A riportnak ez a képe nem jelent meg a napilapban. (eredeti 6×9 cm-es fényképnegatív, TF_ME_II_A 2017.179.8.) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi a Szabad Nép című napilap (a Népszabadság elődje) fényképnegatív-archívumának 1948 és 1956 közötti részét. A fényképriportok között több olyan sorozat is található, amely a dekorációk készítésének egy-egy jelenetét és a már elkészült utcai dekorációkat örökíti meg. A Corvin Áruház homlokzata 1950-ben például a munka ünnepe (május 1.) alkalmából kapta az 1. képen látható ünnepi díszt.

Sztálin 70. születésnapjának megünneplésére (1949. december 21.) készülnek a 2. képen látható festők. Sajnos a rendelkezésre álló források nem írnak arról, hogy hol, melyik vállalatnál festik a szovjet vezető portréit. Március 9-re (Rákosi Mátyás születésnapja), április 4-re (Magyarország második világháború végi felszabadításának ünnepe), május elsejére, november 7-re („a nagy október szocialista forradalom” ünnepe), és december 21-re nemcsak a Dekorációs Nemzeti Vállalat kapta feladatként, hogy a vezetőket és a kommunista eszméket dicsőítő dekorációkkal lássa el a köztereket, hanem minden üzemnek, termelőszövetkezetnek, iskolának is kellett készítenie szöveges-képes összeállításokat saját tereik díszítésére (3. kép).

Sztalinfule03-224420.jpg

Magyar zászlóval, Sztálin portréjával és orgona ágakkal készül az ünnepi dekoráció a munka ünnepére valahol Magyarországon. 1952. április vége. Ismeretlen fotóriporter felvétele a Szabad Nép számára. A riportnak ez a képe nem jelent meg a napilapban. (eredeti 6×6 cm-es fényképnegatív, TF_ME_II_A SZN 2235/76.) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Sztálin füle nem csak Szász Endre életének fent idézett epizódjában kapott főszerepet. Az 1956. október 23-án a budapesti Felvonulási téren (ma: Ötvenhatosok tere) ledöntött hatalmas Sztálin szobor bal füle országos (sőt: nemzetközi) hírnévre évtizedekkel később tett szert. A forradalom napjaiban ledöntött majd feldarabolt szobornak ezt a testrészt formázó töredéke 2010-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba, és több magyarországi és egy külföldi kiállításon szerepelt.

Az itt látható fényképekhez hasonló, a kommunista személyi kultusz témakörébe tartozó további felvételt, valamint a Sztálin szobor töredékét is megtalálhatják a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

Szerző: Bognár Katalin

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Vizuál hír

Elek Judit munkássága előtt tiszteleg a rotterdami filmfesztivál

A rendezvény közönsége retrospektív sorozatban láthatja a Kossuth-díjas játék- és dokumentumfilmrendező tizennyolc alkotását.
Vizuál hír

Ők kapták a 2022-es Barcsay-díjakat

Január 26-án átadták a 2022-es Barcsay-díjakat, ezzel egy időben pedig megnyitották a három díjazott, Krizbai Gergely Krizbo képzőművész, M. Kiss Márti és Szabó Franciska festőművészek kiállítását a szentendrei ÚjMűhely Galériában.
Vizuál hír

Hátrányos helyzetű fiataloknak szerveznek ingyenes vetítést a Larry készítői

Bernáth Szilárd filmje szemléletformáló hatású lehet a nehéz sorsú tinédzserek számára. A vetítésen való részvétel regisztrációhoz kötött, a programra intézményvezetők, illetve nevelők jelentkezhetnek.
Vizuál ajánló

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.