Vizuál

Nem szelfi

2019.05.16. 16:15
Ajánlom
Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
96-474-112547.jpg

Vidám társaság csoportképe, Budapest, 1896. Bosco automatában készült fénykép, ferrotípia. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Ezt a mindössze 8x6 cm-es ferrotípia csoportképet azóta szeretem, mióta megláttam.

Annyira oldott, annyira közvetlen hangulatot áraszt, hogy egészen közelinek tűnnek a szereplők, mintha nem lenne közöttünk több mint 120 év.

A Fénnyel írott történelem című könyv hosszú képaláírásából az is kiderül:, hogy a hattagú vidám társaságból ketten ismert személyek. A kép előterében Hutÿra Ferenc orvos és állatorvos, a jobb szélen Tangl Ferenc fiziológus és állatorvos látható. Később mindketten akadémikusok, nemzetközileg ismert tudósok lettek. Úgy vélem, a társaság harmadik férfi tagja Preisz Hugó, állatorvos, orvos, bakteriológus, míg a meg nem nevezett nők valószínűleg családtagok, hozzátartozók.

A tárgyon látható feliratok a hamburgi Conrad Bernitt szerkesztette,

pénzbedobással működő Bosco-fotóautomatára utalnak, amelyből 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kettőt helyeztek el a látogatók szórakoztatására a Városligetben.

A kiállítás végeztével a fülkéket aztán visszaszállították Németországba.

 

bosco-120249.jpg

Egy Bosco automatában készült ferrotípia hátoldala, 1896. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Bár gyorsfényképről van szó, a felvétel ferrotípia és mint ilyen egyedi kép. Elkészültének oka vélhetően

az újdonságnak számító szerkezet kipróbálásának szándéka lehetett, másrészt az ezredévi kiállítás meglátogatásának megörökítése,

vagyis egykori emléktárgy-funkciója szerint így is megnevezhető: „Millenniumi emlék 1896 Budapest”.

Vélhetően ezért is őrizték meg egykori tulajdonosai, akiktől később a múzeumba került. A valaha tömegesen előállítható tucattárgy ma szinte egyedinek tekinthető: a gyűjteményben mindössze kettő lelhető fel belőle, s a második gyermekszereplői ismeretlenek.

2017-ben, amikor a vidám társaságról készült felvétel immár felnagyítva, a Nemzeti Múzeum kerítéskiállításán is helyet kapott, egy újságíró

magyar ősszelfiként emlegette, pedig ez a kép itt egyáltalán nem szelfi.

Hiányzik ugyanis belőle a szelfik egy igen lényeges eleme: a megosztás. Idézzük fel: 2013-ban az Oxford Dictionary így határozta meg az év angol szavává választott selfie-t: fotó, amit valaki önmagáról készít webkamerával vagy okostelefonnal, és feltölti valamelyik közösségi médiaplatformra.

A szelfi tehát hibrid jelenség, amelyben elegyedik az önarcképkészítés és a személyközi kommunikáció – írja Alise Tifentale, művészettörténész. Erre a jelenségre utalva ő ezért a „networked camera” kifejezést használja, mondván, e hálózati, vagy összekapcsolt kamera sohasem önmagában áll. A szelfi részei a (térre és időre vonatkozó, automatikusan generált) metaadatok, a készítő és közzétevő által hozzáadott címkék (hashtagek), és a többi felhasználó által hozzáadott kommentek is.

A szelfi megoszthatósága, elterjedése a világhálón a hozzáférést tekintve gyökeresen más gyakorlaton alapszik tehát, mint a 19. század végének gyorsfényképei.

Mi következik ebből? Ha visszamenőlegesen szelfinek címkézzük a teljesen másfajta fotóhasználat szerint készült ferrotípiát, úgyszólván retroaktív üzemmódra kapcsolunk, azaz kiiktatjuk az eredeti fényképtárgy különbségeit. Lényegében szem elől tévesztjük a rajta szereplő embereket, akik számára mást jelentett a fénykép(ezés) és a nyilvánosság, mint nekünk.

Nézzük meg ismét a képet!

Közvetlensége változatlan, s talán még inkább felértékelődik, ha összevetjük e csoportos önarcképen szereplő tudósok ismert, nyilvánosságnak szánt, későbbi ábrázolásaival.

A komor, tekintélyes mellképek ugyanis a tudomány művelőinek társadalmi pozícióját mutatják, megfelelnek a kor elvárásainak. Ez az automata által készített vidám csoportkép azonban kivétel; a játékos kísérletezőkedv lenyomata, s engem épp kendőzetlen szabálytalansága, a normák alóli kiszökkenése miatt ejt rabul, valahányszor csak a szemem elé kerül.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

"...sajnálom, Marci" - Földes Eszter búcsúzik a Karinthy Színház művészeti vezetésétől

Facebook oldalán adta hírül Földes Eszter, hogy a továbbiakban nem őt bízzák meg a Karinthy Színház művészeti vezetésével. Arról, hogy színművészként folytatja-e a munkát a társulatban még nem tudott nyilatkozni.
Klasszikus

Bősze Ádám: Félelmetes, ami van, de kíváncsi vagyok, hogyan jövünk ki belőle

Bár stand-up műsorai leálltak, a rádióban továbbra is rengeteget dolgozik. Azt állítja, ez szerencse, mert rettentően félne attól, ha semmit se kéne csinálnia. A Fidelio interjúsorozatában Bősze Ádám műsorvezetővel, zenei antikváriussal beszélgettünk, túlélésről, szorongásról, kíváncsiságról.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Vizuál fotó

KÉP-regény: Gondolatok a könyvtárban

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, mit jelent egy fotósnak a kihalt város, illetve mennyire kihaltak valójában az utcák.
Vizuál hír

Tragikus adatvesztés történt – A látogatók segítségét kéri az Aba-Novák Galéria

A Leányfalun működő XX. századi és kortárs galéria egy technikai meghibásodás miatt elveszítette kiállításainak dokumentációját.
Vizuál interjú

„…a mozgókép sokrétű katartikus élménye”

Dárday István Balázs Béla- és Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja idén ünnepli 80. születésnapját. A Balázs Béla Stúdióról, a dokumentum-játékfilmek lényegéről és filmjeik civil szereplőiről beszélgettünk. Lesti Árpád interjúja.
Vizuál online kiállítás

Online tigrisgyűjtéssel és új múzeumpedagógiai anyagokkal erősít a Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum folytatja online jelenlétének erősítését, az újdonságok között megtalálhatók múzeumpedagógiai anyagok, videósorozatok és online "tigrisgyűjtés" is.