Vizuál

Nem szelfi

2019.05.16. 16:15
Ajánlom
Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
96-474-112547.jpg

Vidám társaság csoportképe, Budapest, 1896. Bosco automatában készült fénykép, ferrotípia. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Ezt a mindössze 8x6 cm-es ferrotípia csoportképet azóta szeretem, mióta megláttam.

Annyira oldott, annyira közvetlen hangulatot áraszt, hogy egészen közelinek tűnnek a szereplők, mintha nem lenne közöttünk több mint 120 év.

A Fénnyel írott történelem című könyv hosszú képaláírásából az is kiderül:, hogy a hattagú vidám társaságból ketten ismert személyek. A kép előterében Hutÿra Ferenc orvos és állatorvos, a jobb szélen Tangl Ferenc fiziológus és állatorvos látható. Később mindketten akadémikusok, nemzetközileg ismert tudósok lettek. Úgy vélem, a társaság harmadik férfi tagja Preisz Hugó, állatorvos, orvos, bakteriológus, míg a meg nem nevezett nők valószínűleg családtagok, hozzátartozók.

A tárgyon látható feliratok a hamburgi Conrad Bernitt szerkesztette,

pénzbedobással működő Bosco-fotóautomatára utalnak, amelyből 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kettőt helyeztek el a látogatók szórakoztatására a Városligetben.

A kiállítás végeztével a fülkéket aztán visszaszállították Németországba.

 

bosco-120249.jpg

Egy Bosco automatában készült ferrotípia hátoldala, 1896. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Bár gyorsfényképről van szó, a felvétel ferrotípia és mint ilyen egyedi kép. Elkészültének oka vélhetően

az újdonságnak számító szerkezet kipróbálásának szándéka lehetett, másrészt az ezredévi kiállítás meglátogatásának megörökítése,

vagyis egykori emléktárgy-funkciója szerint így is megnevezhető: „Millenniumi emlék 1896 Budapest”.

Vélhetően ezért is őrizték meg egykori tulajdonosai, akiktől később a múzeumba került. A valaha tömegesen előállítható tucattárgy ma szinte egyedinek tekinthető: a gyűjteményben mindössze kettő lelhető fel belőle, s a második gyermekszereplői ismeretlenek.

2017-ben, amikor a vidám társaságról készült felvétel immár felnagyítva, a Nemzeti Múzeum kerítéskiállításán is helyet kapott, egy újságíró

magyar ősszelfiként emlegette, pedig ez a kép itt egyáltalán nem szelfi.

Hiányzik ugyanis belőle a szelfik egy igen lényeges eleme: a megosztás. Idézzük fel: 2013-ban az Oxford Dictionary így határozta meg az év angol szavává választott selfie-t: fotó, amit valaki önmagáról készít webkamerával vagy okostelefonnal, és feltölti valamelyik közösségi médiaplatformra.

A szelfi tehát hibrid jelenség, amelyben elegyedik az önarcképkészítés és a személyközi kommunikáció – írja Alise Tifentale, művészettörténész. Erre a jelenségre utalva ő ezért a „networked camera” kifejezést használja, mondván, e hálózati, vagy összekapcsolt kamera sohasem önmagában áll. A szelfi részei a (térre és időre vonatkozó, automatikusan generált) metaadatok, a készítő és közzétevő által hozzáadott címkék (hashtagek), és a többi felhasználó által hozzáadott kommentek is.

A szelfi megoszthatósága, elterjedése a világhálón a hozzáférést tekintve gyökeresen más gyakorlaton alapszik tehát, mint a 19. század végének gyorsfényképei.

Mi következik ebből? Ha visszamenőlegesen szelfinek címkézzük a teljesen másfajta fotóhasználat szerint készült ferrotípiát, úgyszólván retroaktív üzemmódra kapcsolunk, azaz kiiktatjuk az eredeti fényképtárgy különbségeit. Lényegében szem elől tévesztjük a rajta szereplő embereket, akik számára mást jelentett a fénykép(ezés) és a nyilvánosság, mint nekünk.

Nézzük meg ismét a képet!

Közvetlensége változatlan, s talán még inkább felértékelődik, ha összevetjük e csoportos önarcképen szereplő tudósok ismert, nyilvánosságnak szánt, későbbi ábrázolásaival.

A komor, tekintélyes mellképek ugyanis a tudomány művelőinek társadalmi pozícióját mutatják, megfelelnek a kor elvárásainak. Ez az automata által készített vidám csoportkép azonban kivétel; a játékos kísérletezőkedv lenyomata, s engem épp kendőzetlen szabálytalansága, a normák alóli kiszökkenése miatt ejt rabul, valahányszor csak a szemem elé kerül.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.