Vizuál

Nem szelfi

2019.05.16. 16:15
Ajánlom
Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
96-474-112547.jpg

Vidám társaság csoportképe, Budapest, 1896. Bosco automatában készült fénykép, ferrotípia. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Ezt a mindössze 8x6 cm-es ferrotípia csoportképet azóta szeretem, mióta megláttam.

Annyira oldott, annyira közvetlen hangulatot áraszt, hogy egészen közelinek tűnnek a szereplők, mintha nem lenne közöttünk több mint 120 év.

A Fénnyel írott történelem című könyv hosszú képaláírásából az is kiderül:, hogy a hattagú vidám társaságból ketten ismert személyek. A kép előterében Hutÿra Ferenc orvos és állatorvos, a jobb szélen Tangl Ferenc fiziológus és állatorvos látható. Később mindketten akadémikusok, nemzetközileg ismert tudósok lettek. Úgy vélem, a társaság harmadik férfi tagja Preisz Hugó, állatorvos, orvos, bakteriológus, míg a meg nem nevezett nők valószínűleg családtagok, hozzátartozók.

A tárgyon látható feliratok a hamburgi Conrad Bernitt szerkesztette,

pénzbedobással működő Bosco-fotóautomatára utalnak, amelyből 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kettőt helyeztek el a látogatók szórakoztatására a Városligetben.

A kiállítás végeztével a fülkéket aztán visszaszállították Németországba.

 

bosco-120249.jpg

Egy Bosco automatában készült ferrotípia hátoldala, 1896. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Bár gyorsfényképről van szó, a felvétel ferrotípia és mint ilyen egyedi kép. Elkészültének oka vélhetően

az újdonságnak számító szerkezet kipróbálásának szándéka lehetett, másrészt az ezredévi kiállítás meglátogatásának megörökítése,

vagyis egykori emléktárgy-funkciója szerint így is megnevezhető: „Millenniumi emlék 1896 Budapest”.

Vélhetően ezért is őrizték meg egykori tulajdonosai, akiktől később a múzeumba került. A valaha tömegesen előállítható tucattárgy ma szinte egyedinek tekinthető: a gyűjteményben mindössze kettő lelhető fel belőle, s a második gyermekszereplői ismeretlenek.

2017-ben, amikor a vidám társaságról készült felvétel immár felnagyítva, a Nemzeti Múzeum kerítéskiállításán is helyet kapott, egy újságíró

magyar ősszelfiként emlegette, pedig ez a kép itt egyáltalán nem szelfi.

Hiányzik ugyanis belőle a szelfik egy igen lényeges eleme: a megosztás. Idézzük fel: 2013-ban az Oxford Dictionary így határozta meg az év angol szavává választott selfie-t: fotó, amit valaki önmagáról készít webkamerával vagy okostelefonnal, és feltölti valamelyik közösségi médiaplatformra.

A szelfi tehát hibrid jelenség, amelyben elegyedik az önarcképkészítés és a személyközi kommunikáció – írja Alise Tifentale, művészettörténész. Erre a jelenségre utalva ő ezért a „networked camera” kifejezést használja, mondván, e hálózati, vagy összekapcsolt kamera sohasem önmagában áll. A szelfi részei a (térre és időre vonatkozó, automatikusan generált) metaadatok, a készítő és közzétevő által hozzáadott címkék (hashtagek), és a többi felhasználó által hozzáadott kommentek is.

A szelfi megoszthatósága, elterjedése a világhálón a hozzáférést tekintve gyökeresen más gyakorlaton alapszik tehát, mint a 19. század végének gyorsfényképei.

Mi következik ebből? Ha visszamenőlegesen szelfinek címkézzük a teljesen másfajta fotóhasználat szerint készült ferrotípiát, úgyszólván retroaktív üzemmódra kapcsolunk, azaz kiiktatjuk az eredeti fényképtárgy különbségeit. Lényegében szem elől tévesztjük a rajta szereplő embereket, akik számára mást jelentett a fénykép(ezés) és a nyilvánosság, mint nekünk.

Nézzük meg ismét a képet!

Közvetlensége változatlan, s talán még inkább felértékelődik, ha összevetjük e csoportos önarcképen szereplő tudósok ismert, nyilvánosságnak szánt, későbbi ábrázolásaival.

A komor, tekintélyes mellképek ugyanis a tudomány művelőinek társadalmi pozícióját mutatják, megfelelnek a kor elvárásainak. Ez az automata által készített vidám csoportkép azonban kivétel; a játékos kísérletezőkedv lenyomata, s engem épp kendőzetlen szabálytalansága, a normák alóli kiszökkenése miatt ejt rabul, valahányszor csak a szemem elé kerül.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Vizuál Film

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál Film

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Vizuál uránia

Ámos Imre tragédiájáról és 12 fiú történetéről szóló filmeket vetít ma este az Uránia

Folytatódik az Uránia ingyenes online vetítéssorozata, a Látótérben. Ma este, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előestéjén Kőbányai János Ámos Imréről készült és Sipos András gyerekkori háborús élményeit feldolgozó alkotásokat vetítenek.
Vizuál aukció

Színek, realizmusok, meglepetések - a Kieselbach Galériában

Tavaszi aukciója előtt a Kieselbach Galéria ismét megrendezi eladással egybekötött kiállítását. A csütörtökön nyíló tárlaton több mint 150 műtárgyat, klasszikus, modern és kortárs alkotást csodálhatunk meg.