Vizuál

Nem szelfi

2019.05.16. 16:15
Ajánlom
Nem minden önarckép szelfi, de minden szelfi önarckép.
96-474-112547.jpg

Vidám társaság csoportképe, Budapest, 1896. Bosco automatában készült fénykép, ferrotípia. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Ezt a mindössze 8x6 cm-es ferrotípia csoportképet azóta szeretem, mióta megláttam.

Annyira oldott, annyira közvetlen hangulatot áraszt, hogy egészen közelinek tűnnek a szereplők, mintha nem lenne közöttünk több mint 120 év.

A Fénnyel írott történelem című könyv hosszú képaláírásából az is kiderül:, hogy a hattagú vidám társaságból ketten ismert személyek. A kép előterében Hutÿra Ferenc orvos és állatorvos, a jobb szélen Tangl Ferenc fiziológus és állatorvos látható. Később mindketten akadémikusok, nemzetközileg ismert tudósok lettek. Úgy vélem, a társaság harmadik férfi tagja Preisz Hugó, állatorvos, orvos, bakteriológus, míg a meg nem nevezett nők valószínűleg családtagok, hozzátartozók.

A tárgyon látható feliratok a hamburgi Conrad Bernitt szerkesztette,

pénzbedobással működő Bosco-fotóautomatára utalnak, amelyből 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kettőt helyeztek el a látogatók szórakoztatására a Városligetben.

A kiállítás végeztével a fülkéket aztán visszaszállították Németországba.

 

bosco-120249.jpg

Egy Bosco automatában készült ferrotípia hátoldala, 1896. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Bár gyorsfényképről van szó, a felvétel ferrotípia és mint ilyen egyedi kép. Elkészültének oka vélhetően

az újdonságnak számító szerkezet kipróbálásának szándéka lehetett, másrészt az ezredévi kiállítás meglátogatásának megörökítése,

vagyis egykori emléktárgy-funkciója szerint így is megnevezhető: „Millenniumi emlék 1896 Budapest”.

Vélhetően ezért is őrizték meg egykori tulajdonosai, akiktől később a múzeumba került. A valaha tömegesen előállítható tucattárgy ma szinte egyedinek tekinthető: a gyűjteményben mindössze kettő lelhető fel belőle, s a második gyermekszereplői ismeretlenek.

2017-ben, amikor a vidám társaságról készült felvétel immár felnagyítva, a Nemzeti Múzeum kerítéskiállításán is helyet kapott, egy újságíró

magyar ősszelfiként emlegette, pedig ez a kép itt egyáltalán nem szelfi.

Hiányzik ugyanis belőle a szelfik egy igen lényeges eleme: a megosztás. Idézzük fel: 2013-ban az Oxford Dictionary így határozta meg az év angol szavává választott selfie-t: fotó, amit valaki önmagáról készít webkamerával vagy okostelefonnal, és feltölti valamelyik közösségi médiaplatformra.

A szelfi tehát hibrid jelenség, amelyben elegyedik az önarcképkészítés és a személyközi kommunikáció – írja Alise Tifentale, művészettörténész. Erre a jelenségre utalva ő ezért a „networked camera” kifejezést használja, mondván, e hálózati, vagy összekapcsolt kamera sohasem önmagában áll. A szelfi részei a (térre és időre vonatkozó, automatikusan generált) metaadatok, a készítő és közzétevő által hozzáadott címkék (hashtagek), és a többi felhasználó által hozzáadott kommentek is.

A szelfi megoszthatósága, elterjedése a világhálón a hozzáférést tekintve gyökeresen más gyakorlaton alapszik tehát, mint a 19. század végének gyorsfényképei.

Mi következik ebből? Ha visszamenőlegesen szelfinek címkézzük a teljesen másfajta fotóhasználat szerint készült ferrotípiát, úgyszólván retroaktív üzemmódra kapcsolunk, azaz kiiktatjuk az eredeti fényképtárgy különbségeit. Lényegében szem elől tévesztjük a rajta szereplő embereket, akik számára mást jelentett a fénykép(ezés) és a nyilvánosság, mint nekünk.

Nézzük meg ismét a képet!

Közvetlensége változatlan, s talán még inkább felértékelődik, ha összevetjük e csoportos önarcképen szereplő tudósok ismert, nyilvánosságnak szánt, későbbi ábrázolásaival.

A komor, tekintélyes mellképek ugyanis a tudomány művelőinek társadalmi pozícióját mutatják, megfelelnek a kor elvárásainak. Ez az automata által készített vidám csoportkép azonban kivétel; a játékos kísérletezőkedv lenyomata, s engem épp kendőzetlen szabálytalansága, a normák alóli kiszökkenése miatt ejt rabul, valahányszor csak a szemem elé kerül.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.
Vizuál uránia

Újonnan felfedezett NASA-archívokkal jön az Apollo 11

Egyetlen alkalommal, eredeti nyelven vetíti az Uránia a Holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából készült új dokumentumfilmet. Az Apollo 11 expedíció küldetéséről szóló Todd Douglas Miller-film, a NASA filmarchívumának újonnan felfedezett filmjeiből és hanganyagából válogat.
Vizuál ajánló

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Vizuál Film

Az újjászületett Meseautóval jön a III. Budapesti Klasszikus Film Maraton

A film és a zene közös történetére fókuszáló fesztiválon magyar és európai filmarchívumok restaurált filmritkaságai láthatók, a némafilmes korszak női rendezőinek alkotásaitól kezdve, Dziga Vertov klasszikusán át a rendszerváltás filmjeiig.
Vizuál ajánló

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban

Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi zongora.