A HVG írta meg elsőként, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) utólagosan és indoklás nélkül úgy döntött, hogy az Inkubátor Program tavalyi öt győztes filmje közül három mégsem készülhet el. A program célja, hogy segítse a fiatal filmesek bemutatkozását. Az alapkoncepció, hogy a győztes alkotók a mozifilmekhez képest jóval kisebb költségvetésből dolgoznak (120 millió forintból), így ösztönözik őket a kreatív megoldásokra. Az így létrejött filmek között számos, nemzetközi szinten is díjnyertes alkotás található: mások mellett Szilágyi Zsófia Egy nap című drámája, Kis Hajni Külön falkája vagy épp a tavalyi év két kiemelkedő mozija, a Larry és a Veszélyes lehet a fagyi.
Az Inkubátor Program egyik legfontosabb erénye az volt, hogy a győztesekről a kormánytól független rendezők, fesztiválvezetők, producerek és forgalmazók döntöttek.
A nyerteseknek végül ugyanúgy be kellett adniuk a pályázatukat az NFI-hez, de ez az elmúlt években formaságnak tűnt, sosem fordult elő, hogy az intézet felülbírálta volna a zsűri döntését. Egészen eddig: hárman ugyanis február elején kaptak egy levelet, amelyben a Filmintézet azt írta, nem javasolják, hogy filmterveiket beadják a gyártási pályázatra – ezzel gyakorlatilag előre közölték, hogy azokat nem fogják támogatni.
Az érintett filmtervek között szerepel Rudolf Olivér Anyám, a szörny című forgatókönyve, amely az NFI oldalán található szinopszis szerint egy negyven körüli anya történetéről szól, aki csalódott az életében, és belefáradt abba, hogy jelentéktelennek érzi magát, ezért egy szörnymaszk mögé rejtőzve találja meg önmagát. A HVG cikkében utal rá,
a problémát a film egyik mellékszereplője okozhatja, aki drag queen, és több jelenet is egy drag bárban játszódik.
Hernádi Ambrus A gondozó című terve egy dokumentumfilm, amely egy 54 éves nőről szól, aki Németországban ápol egy idős asszonyt, és ott szembesül vele, hogy míg hazájában megélhetési gondjai vannak, nyugaton szinte idilli a nyugdíjas élet.
Berényi Andor Könnyű álom című forgatókönyve egy nincstelen strómanról szól, aki egyedül próbál gondoskodni beteg édesanyjáról. Az őt alkalmazó cégháló elhiteti vele, hogy segítenek rajta, amiért cserébe egyre mélyebbre kell süllyednie a bűn világában.
Dávid Attila Távolság című filmterve egy darabjaira hulló házasság történetét meséli el. Az ő filmjét ugyan nem utasították el, ám a pályázat átkerült a mozifilmestől a tévéfilmes döntőbizottság hatáskörébe.
Az egyetlen támogatott filmterv Nagy Borbála A világ eredete című forgatókönyve, amelynek szinopszisa szerint három nő három európai városban különbözőképp próbál választ adni az anyaság kérdésére: egy abortusz, egy mesterséges megtermékenyítés és egy örökbefogadás útján.
Az érintettek a lapnak azt nehezményezték elsősorban, hogy korábban senki sem jelezte feléjük, hogy a tervekkel bármi probléma lenne, a támogatások megvonását pedig az NFI nem indokolja meg, mondván, a bizottság döntései titkosak. Kenesei Edina, a Könnyű álom producere úgy fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy menet közben változnak a játékszabályok.
A HVG megkereste az NFI-t is, akik válaszlevelükben megerősítették, hogy nem támogatják három film gyártását.
Egyúttal hangsúlyozták, az Inkubátor Program számos változáson ment át az elmúlt években, a gyártási támogatás pedig sohasem volt automatikus.
„Az NFI Filmszakmai és Televíziós Döntőbizottsága az Inkubátor Program 7.0-ban készülő filmalkotások forgatókönyve és a Pitch Fórum prezentációi alapján megvizsgálta a filmalkotások megvalósíthatóságát, és ez alapján hozta meg döntéseit. A Könnyű álom, az Anyám, a szörny és A gondozó című filmtervek további megvalósítását nem támogatja a Filmintézet és erről értesítette a pályázókat” – írták.
Az ügy nagy felháborodást váltott ki: nemrég nyolc szakmai szervezet és harmincnégy érintett – köztük olyan alkotók, akik az Inkubátor Programban forgatták vagy forgatják első filmjüket – nyílt levelet küldött Káel Csaba filmügyi biztosnak és az NFI döntőbizottságának. Levelükben azt írták, értetlenül állnak az intézet döntése előtt.
A program nyolcéves fennállása alatt elkészült rendkívül alacsony költségvetésű filmek jelentős sikereket hoztak a Filmintézetnek, a filmszakmának és a magyar kultúrának, belföldön és külföldön egyaránt.
De ami még ennél is fontosabb, a program egyedülálló módon indította el rengeteg tehetséges elsőfilmes karrierjét” – fogalmaztak. Hozzátették, a döntés nemcsak ellehetetleníti a programban több mint másfél éve dolgozó három rendezőt, de a jövőbeli elsőfilmeseket is teljes bizonytalanságba sodorja. Levelükben azt kérték a bizottságtól, hogy bírálják felül a döntésüket, valamint egy szakmai konzultációt kezdeményeztek a programról.
Tiltakozását fejezte ki a Tarr Béla vezette Magyar Filmművészek Szövetsége is, akik egyebek közt így írtak a döntésről: „Tiltakozunk, amiért a Nemzeti Filmintézet elfogult, kizárólag politikai szempontokat szem előtt tartó támogatási politikája olyan súlyos válságba sodorta a valaha világsikerű magyar filmművészetet, amilyenre évtizedek óta nem volt példa!"
Fejléckép: Jelenet Rudolf Olivér Anyám, a szörny című filmjéhez készült videóból (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet)