Vizuál

Nép'Hymnus a kortársak tükrében

2014.04.10. 15:30
Ajánlom
A kismartoni Esterházy-kastély új kiállítása Joseph Haydn legnépszerűbb művét, az úgynevezett császári himnuszt dolgozza fel.

Joseph Haydn 1761 és 1803 között állt az Esterházy-udvar szolgálatában muzsikusként, karmesterként és zeneszerzőként. Erről a művészeti szempontból kiemelkedő korszakról emlékeznek meg a 2009-ben indított Haydn explozív - forradalmi idők zenéje című kiállítássorozattal Kismartonban, amelynek a mostani tárlat egy újabb állomása.

A Haydn explozív kiállítás izgalmas, újszerű kontextusba helyezi Joseph Haydnt: történeti kéziratok, kották, festmények, grafikák és hangszerek  kapcsolódnak össze harmonikus egésszé neves kortárs művészek munkáival.

A koncepció kiindulópontja, hogy bemutassa Joseph Haydn életét és alkotói munkáját az Esterházy hercegek udvarában és a kor Európájában. Haydn a vonósnégyes feltalálójaként és az oratórium megújítójaként maradandó hatást gyakorolt a nemzetközi zenetörténetre, és az Esterházy-udvar szolgálatában eltöltött mintegy negyven év alatt operákat, szimfóniákat, daljátékokat és miséket is komponált.

A kiállítás legújabb fejezte azt a népdalt (Volck's Lied) állítja a középpontba, amelyet Haydn 1797-ben komponált felkérésre az Isten óvja Ferenc császárt kezdetű versre. A szöveg Lorenz Leopold Haschka (1749-1827) alkotása, és szinte szó szerint másolja az angol himnusz szövegét. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek nyelvére lefordítva 1918-ig néphimnuszként használták, rövid ideig az első Osztrák Köztársaság himnusza is volt.

A kiállítás kiemeli a dallam különleges népdaljellegét, így Haydn azon törekvését, hogy a különböző nemzetiségek falusi zenei hagyományaiból merítsen, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dallam megjelenik egy horvát népdalban és Németország nemzeti himnuszában is.

A történeti dokumentumok bemutatása mellett az Esterházy Magánalapítvány kortárs művészeket kért fel, hogy egy-egy alkotásukban reflektáljanak Haydn halhatatlan melódiájára, valamint A teremtés című oratóriumára. Verena Dengler, Nezaket Ekici, Thomas Hörl és Jakob Lena Knebl, Sabine Jelinek, Helmut és Johanna Kandl és Christoph Meier kortárs művészek alkotásai teremtik meg a kapcsolatot a jelennel. A művészeti koncepció Vitus Weh nevéhez fűződik.

A kiállítótérbe belépve rögtön a fiatal osztrák képzőművész, Christoph Meier műve fogadja a látogatót. Két világító objektumának együttese Haydn A teremtés című oratóriumát dolgozza fel. Meier egyrészt a modern kor tárgyait, elektromos fénycsöveket és műanyag tárgyakat, másrészt az Esterházy kincstár egy-egy régi darabját, egy utazóládát és egy munkapadot használ az installációiban.

A 2009-es kiállításba frisseséget vittek Franz West tapétái, melyek ebben a kamarakiállításban a bécsi Verena Dengler (1981-) tapétamintáival egészülnek ki. A Hörl és Knebl művészpáros a XVIII. században rendkívül kedvelt pásztorjelenetek kis porcelánfiguráit rendezte el modern stílusban. Ha közelebbről szemléljük a szobrokat, feltűnik, hogy valójában nem a nép szegény fiait és lányait jelenítik meg, hanem az őket utánzó előkelő személyeket. Az Esterházy család gyűjteményében is fennmaradtak ilyen figuracsoportok.

Nezaket Ekici török származású német performanszművész. Nemzeti himnuszok című videójában a török nemzeti himnusz dallamára a német himnusz szövegét énekli, Haydn melódiájára pedig a török himnuszét. A két projekcióhoz kottalapok is készültek, hogy a közönség is énekelhesse a himnuszokat.

Helmut és Johanna Kandl videoinstallációt szentelt a dallam különleges átváltozásainak. A Fülbemászó címet viselő zenés filmjükben egy asszony zöldséget aprít egy falusi ház udvarán, miközben különböző tévéprogramokra kapcsol a távirányítóval, amelyekben a fülbemászó dallam különböző variációkban bukkan fel. "Fontosnak tartottuk, hogy népszerű oldaláról mutassuk be a zeneszerzőt, ahogy szerzeményei egy része kikerül a koncerttermek világából" - fogalmaznak az alkotók.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Könyv

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál műtárgy

Ők a legdrágább magyar művészek

Az elmúlt 11 év árverései alapján ezek az alkotók érik el a legmagasabb árat az aukciókon itthon és külföldön.
Vizuál galéria

Gazdag kínálattal jön az Antik and Art Budapest – Galéria!

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a tíz év kihagyás után újjáéledő, vásárral egybekötött kiállításon március 21-24. között, a Millenárison.
Vizuál interjú

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Vizuál fényképTár

Amikor „visszapirosodott” március 15. – 1989 eufóriája

A rendszerváltás folyamatában az egyik leglátványosabb, s talán a legfelszabadítóbb újra szabad ünnep 1989. március 15-e volt.
Vizuál Március 15.

Ingyenesen nézhető klasszikus magyar filmek a Filmarchívum videócsatornáján

A nemzeti ünnep alkalmából a reformkort és az 1848-as forradalmat felidéző, felújított klasszikus magyar filmeket ingyenesen lehet megtekinteni a Filmarchívum videómegosztó csatornáján péntektől vasárnapig, ahol egy 13 perces montázsfilm is tiszteleg a forradalom évfordulója előtt.