Vizuál

New York, Versailles, Budapest

2012.02.01. 11:30
Ajánlom
Bernar Venet a hatvanas évek elején még lábbal festette padlóra műveit, első megörökített performanszaként pedig szemeteskukák között fényképeztette le magát. Volt színházi díszlettervező, majd költő, festő, szobrász, tanár, de írt vertikális színpadtechnikára épülő balettet is. Most 71 éves és a Műcsarnokban állít ki.

A művész úr nem szereti, ami antik, de legalábbis 1950 előtti és leginkább egy teljesen üres, fehér hálószobára vágyik. Franciaországban született, gyerekként még misszionáriusnak készült, de megállíthatatlanul művész lett belőle. 1966-ban költözött New Yorkba, a Sohóban lakott és az utcán talált furnérlemezekből készítette bútorait. Később az egyenes-görbe-törött-végtelen csövei és rúdjai bejárták a világ kiállítótermeit és parkjait. 1983-ban film is készült róla. New York-i loft-lakásából nyaranta provence-i birtokára költözik, ahol a magyar származású Szalai László a segítője. A hajdani csirkeólak és gyárműhely helyén van a galériája, itt önti ki faldomborműveit, melyeket a spontán firkák és nyers érzelmek inspirálnak. 1989-ben megkapta Párizs Városának Nagydíját, 2005-ben a francia Becsületrendet.

Venet ars poeticája, hogy "kockázatot vállalva lehet csak eljutni oda, amit érdemes megmutatni." Ennek megfelelően performanszai, kiállításai a közízlést is provokálva tömegeket képesek megmozgatni. Ilyen például a Versailles-ban idén ősszel felállított - nyársapáti műhelyből származó - hatvan tonnás rozsdásvasrúd-csoport is, ami mint egy fémlény csupasz bordái keretezte be XIV. Lajos szobrát. Indulatosan "Mona Lisa fülébe tett piercing"-nek nevezték alkotását, miközben megvalósításáról elismerően állapították meg, hogy olyan szaktudás és mérnöki teljesítmény kellett hozzá, mint a millaui völgyhíd építéséhez.

1961-ben készítette első, kátrány alapú monokróm képeit, a hagyományos festészetben megszokottnál szegényesebb alapanyagok és festékek - kátrány, ipari festék, kartonpapír - felhasználásával. Korai szobrászatát hasonlóan egyszerű megközelítés, szén- és kavicsrakások alkalmazása jellemezte. 1966-os New York-i letelepedését követően, bár művészete új irányt vett, továbbra is elutasította a táblaképfestészet hagyományait: mechanikusan reprodukált, felnagyított matematikai képletek, ipari rajzok, természettudományos tételek ihlették képeit. Egy négyéves program keretében (1967-1971) feldolgozta a természettudomány fő területeit, majd ezt követően felhagyott az alkotómunkával, hogy művei kiállításának és - a világ számos pontján tartott előadások keretében - magyarázatának szentelje magát, miközben művészetelméletet tanított a Sorbonne-on.

1976-ban a kasseli Dokumentán tért vissza alkotóművészként a Deux Angles de 60° et 120° (60° és 120°-os szög) című, most a Műcsarnokban is kiállított, művészettörténeti jelentőségű művével, amely aztán az egyszerre festészeti és szobrászati értéket képviselő, minimalista, shaped canvas jellegű alkotások sorát vezette be. A különböző formáiban megjelenített, egyenes, megtört (szögek), görbe (ívek) és szabad (meghatározatlan) vonal témájából kiinduló fali reliefjeit és szobrait később világszerte kiállították. A szobrászat mellett, matematikai megközelítésű alkotásmódja radikális kifejezéseként 2000 óta vásznon vagy - színes háttér előtt - falon jeleníti meg a matematikai képleteket.

A Venet-kiállítás mellett futó rendezvények önmagukban is elég jó programok lehetnének. Lesz például egy vetítéssorozat, ahol olyan alkotásokat lehet látni, melyekben a térábrázolásnak van valamilyen hangsúlyos szerepe. Így kerül az asztalra Buñuel Oszlopos Simeonja és persze feledhetetlen Andalúziai kutyája, Tarr Béla Londoni férfija, Jacques Tati Playtime-ja és Polanski Iszonyat című filmje. A filmekhez a meghívott vendégek: Mátyás Péter, Rényi András, Báron György és Janisch Attila. Koncert (David Yengibarian) és irodalom is jár a kiállítás mellé, február végétől Dunajcsik Mátyás és Krusovszky Dénes, illetve Forgách András és Tóth Krisztina olvasnak majd fel - és még táncelőadás is lesz a Tünet Együttessel. Múzeumpedagógiai foglalkozás legközelebb március 24-én lesz, Szabó Ágnes Réka vezetésével. A programokról részletesen a Műcsarnok honlapján olvashatnak.

New York, Versailles, Budapest - Bernar Venet kiállítása
Műcsarnok - 2012. január 26. - 2012. március 25.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-18:00, csütörtökön 12:00-20:00
Kurátor: Alexandre Devals
Kurátorasszisztens: Tulipán Zsuzsa

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál galéria

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Vizuál galéria

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál slow life

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról
Vizuál videó

A Lánchíd is szerepel Hans Zimmer legújabb klipjében

Hans Zimmer Oscar-díjas zeneszerző és napjaink egyik legnépszerűbb DJ-je, Alan Walker közös, „Time” című számához a COVID-19 koronavírus miatt kiüresedett városokat megjelenítő videoklipet készítettek. A dal először az Eredet című film betétdala volt, amely most Alan Walker feldolgozásában, közös előadásukban született újjá.