Vizuál

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

2018.09.24. 09:00
Ajánlom
Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

A 18-19. század fordulója táján óriási népszerűségnek örvendtek a különböző természetábrázolások Japánban. Ezekből a fametszetekből valami időtlen, erős atmoszféra sugárzik, miközben a festők egyéni kézjegyei olykor nehezen felismerhetők.

Ennek az az oka, hogy ekkortájt a művészet és a mesterség még nem szakadt ketté, a mesterek legjobb tudásuk szerint metszették a fát és a linót, és szándékuk kizárólag a mű létrehozása volt, nem pedig az önkifejezés.

Reprezentáció és absztrakció keskeny határmezsgyéjén járva hozták létre időtlen alkotásaikat. A maguk műhely-leleményeivel gazdagították ugyan a művészetet, de büszkék voltak rá, hogy egy véget nem érő folyamat és tradíció részesei, melyből nem kívántak kiszakadni. Az Edo korban aztán, amikor a művészet és kultúra soha nem látott támogatottságot élvezett, az ukijo-e, (a „tovatűnő világ képei”), vagyis a festészet és a nyomtatás világszerte keresett műfaj lett a japonizmusnak köszönhetően, mely a 19. század végén söpört végig a nyugati művészeten. Ez volt a világon az első olyan művészeti ág, amely a tömegek számára „termelt”. Volt azonban néhány mester, akiknél a mesterség vs. művészet mérleg az utóbbi irányába billent. Köztük volt a nagy triászként emlegetett Ando Hiroshige, Kitagawa Utamaro és Katsushika Hokuszai. Ők tökélyre emelték a természet megfigyelését és ábrázolását, amire élethosszig tartó tanulásként tekintettek.

Túl a nagy hullámon

A nagy hullám Kanagavánál (A nagy hullám) a Fudzsi 36 látképe sorozatból 1831 (Fotó/Forrás: British Museum)

Ahogy Hokusai fogalmaz:

Hatéves koromtól festésre ösztönöz minden, amit látok. Ötvenéves koromig számolatlan művet adtam közre, de mindez, továbbá amit hetvenéves koromig összevissza firkáltam, szóra sem érdemes. Csak hetvenhárom éves fejjel kezdtem megérteni valamicskét a természet, a növények, fák, négylábúak, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire nyolcvan leszek, még messzebbre jutok, és kilencvenéves koromban behatolok a dolgok titkaiba. Százévesen bizonyára elérkezem majd a legmagasabb mesterségbeli tudáshoz, és mire száztíz leszek, minden, amit alkotok, minden pont és vonal élővé válik majd. Aki addig él, ameddig én, megláthatja, hogy betartom az ígéretemet. Írtam ezt én, a hajdani Hokusai, hetvenöt éves fejjel is a rajzok vén bolondja."

hullam1-132454.jpg

A Hamonshū című könyv egyik oldala (Fotó/Forrás: archive.org)

Ugyanakkor velük, és a háború végével nem ért véget a természetábrázolások népszerűsége. A Meidzsi-korban – amikor az addig a világtól elzárkózó Japán nyugati mintájú modernizációba kezdett – a hagyományos stílus folytatásaként létrejött a nihonga. A mesterek a tradicionális értékeket immár a kortárs befogadók számára is érthetően próbálták tálalni, miközben igyekeztek megtartani a sajátos jelleget. Néhány művész továbbra is selyemre vagy papírra festett, tradicionális színekkel és tintával, míg mások új eszközöket, például akril festéket használtak.

Egyikük volt az 1917-ben elhunyt Mori Yuzan, akinek Hamonshū címmel ellátott mintagyűjteménye most mindenki számára hozzáférhetővé vált az interneten.

Mori Yuzan albuma egyfajta útmutatásként szolgált a korabeli kézművesek számára, akik alkotásukat hullám- vagy más természetmotívummal kívánták ellátni. Mori 1903-ból származó könyve teljes spektrumot kínál a tradicionális japán stílusú ábrázolásokon keresztül az absztrakt minták végtelen sokszínűségéhez.

hullam2-132454.jpg

A Hamonshū című könyv egyik oldala (Fotó/Forrás: archive.org)

hullam3-132453.jpg

A Hamonshū című könyv egyik oldala (Fotó/Forrás: archive.org)

További minták ide kattintva érhetők el!

(forrás: terebess.hu, openculture.com, publicdomainreview.org)

7 érdekesség a Nagy hullám festőjéről

Kapcsolódó

7 érdekesség a Nagy hullám festőjéről

Festett úgy, hogy egy tyúkot zavart végig a papíron, óriásfestményekkel reklámozta magát, de társasjátékot is rajzolt a 89 éves koráig alkotó Kacusika Hokuszai (1760–1849).

Túl a nagy hullámon - Hokuszai kiállítás

Túl a nagy hullámon - Hokuszai kiállítás

A British Museum május 25-én nyíló kiállítása Japán egyik leghíresebb művészének, Kacusika Hokuszai (1760–1849) életének utolsó három évtizedére koncentrál.

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

Újra divatos az a 15. századra visszavezethető japán gyakorlat, ami törött kerámiákból varázsol az eredetinél is értékesebb tárgyat.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Ilyenek a Jancsó-filmek 2 és fél percben!

Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Jancsó-filmek ikonikus jeleneteiből készült montázsfilmet tett közzé a Nemzeti Filmintézet videómegosztó csatornáján.
Jazz/World

Elhunyt Baksa-Soós János "beat"-legenda, képzőművész

A Kex együttes egykori énekese, Január Herceg Tova ICY hosszú betegség után, 73 éves korában hunyt el - adta hírül a Magyar Narancs.
Klasszikus

Elhunyt Szilvágyi Sándor gitárművész

Életének 57. évében elhunyt Szilvágyi Sándor Artisjus- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára – tudatta a Zeneakadémia.
Zenés színház

Akit a hivatásszeretet éltet – 10 érdekesség Lehoczky Zsuzsáról

Idén júliusban ünnepelte 85. születésnapját Lehoczky Zsuzsa. A Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja hét évtizedes pályafutása alatt szinte minden fontosabb szubrett-szerepet eljátszott, neve összeforrt az operettjátszás nagy korszakával és a magyar musical születésével. Szeptember 27-én jubileumi gálát rendeznek a tiszteletére a Budapesti Operettszínházban, ahol pályatársai, barátai köszöntik.
Plusz

Több száz éve kortárs – Beszélgetés Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával

Kultúrával telik meg a tér, az utca, a kirakat: a Budapesti Őszi Fesztivál a hagyományos művészeti terek mellett a hétköznapjainkba is táncot, színházat, irodalmat, képzőművészetet hoz. Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Magyar filmeseket díjaztak Olaszországban

Enyedi Ildikót a legjobb rendezőnek, Tóth Widamon Mátét a legjobb operatőrnek járó díjjal jutalmazták az Otranto nemzetközi filmfesztiválon.
Vizuál hír

Taroltak a női operatőrök a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon

A fesztivál fődíját, a Zsigmond Vilmos-díjat a Portré a lángoló fiatal lányról című francia film fényképezéséért Claire Mathon kapta, de a legjobb film, a legjobb kisfilm és a legjobb kísérleti film kategóriában is női operatőr kapott elismerést. A filmkritikus zsűri tagjaként vettünk részt a szegedi fesztiválon.
Vizuál magazin

Megfoghatatlan szabadság – Pályatársak a 100 éve született Jancsó Miklósról

Példakép, mester, csodálatos ember – így jellemzik Jancsó Miklóst azon pályatársai, akik ismerhették és együtt dolgozhattak vele. Munkamódszerében kiemelik egyedi látásmódját, a forgatások kapcsán pedig rendre visszatérő emlék, hogy név szerint ismert mindenkit, és mindig megadta a tiszteletet munkatársainak. Szeptember 27-én ünnepeljük Jancsó Miklós születésének 100. évfordulóját, az alábbi személyes visszaemlékezésekkel tisztelgünk szellemisége előtt.
Vizuál videó

Ilyenek a Jancsó-filmek 2 és fél percben!

Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Jancsó-filmek ikonikus jeleneteiből készült montázsfilmet tett közzé a Nemzeti Filmintézet videómegosztó csatornáján.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Jancsó 100

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Jancsó Miklósról készített felvételeiről mesélt.