Vizuál

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

2018.09.24. 09:00
Ajánlom
Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

A 18-19. század fordulója táján óriási népszerűségnek örvendtek a különböző természetábrázolások Japánban. Ezekből a fametszetekből valami időtlen, erős atmoszféra sugárzik, miközben a festők egyéni kézjegyei olykor nehezen felismerhetők.

Ennek az az oka, hogy ekkortájt a művészet és a mesterség még nem szakadt ketté, a mesterek legjobb tudásuk szerint metszették a fát és a linót, és szándékuk kizárólag a mű létrehozása volt, nem pedig az önkifejezés.

Reprezentáció és absztrakció keskeny határmezsgyéjén járva hozták létre időtlen alkotásaikat. A maguk műhely-leleményeivel gazdagították ugyan a művészetet, de büszkék voltak rá, hogy egy véget nem érő folyamat és tradíció részesei, melyből nem kívántak kiszakadni. Az Edo korban aztán, amikor a művészet és kultúra soha nem látott támogatottságot élvezett, az ukijo-e, (a „tovatűnő világ képei”), vagyis a festészet és a nyomtatás világszerte keresett műfaj lett a japonizmusnak köszönhetően, mely a 19. század végén söpört végig a nyugati művészeten. Ez volt a világon az első olyan művészeti ág, amely a tömegek számára „termelt”. Volt azonban néhány mester, akiknél a mesterség vs. művészet mérleg az utóbbi irányába billent. Köztük volt a nagy triászként emlegetett Ando Hiroshige, Kitagawa Utamaro és Katsushika Hokuszai. Ők tökélyre emelték a természet megfigyelését és ábrázolását, amire élethosszig tartó tanulásként tekintettek.

Túl a nagy hullámon

A nagy hullám Kanagavánál (A nagy hullám) a Fudzsi 36 látképe sorozatból 1831 (Fotó/Forrás: British Museum)

Ahogy Hokusai fogalmaz:

Hatéves koromtól festésre ösztönöz minden, amit látok. Ötvenéves koromig számolatlan művet adtam közre, de mindez, továbbá amit hetvenéves koromig összevissza firkáltam, szóra sem érdemes. Csak hetvenhárom éves fejjel kezdtem megérteni valamicskét a természet, a növények, fák, négylábúak, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire nyolcvan leszek, még messzebbre jutok, és kilencvenéves koromban behatolok a dolgok titkaiba. Százévesen bizonyára elérkezem majd a legmagasabb mesterségbeli tudáshoz, és mire száztíz leszek, minden, amit alkotok, minden pont és vonal élővé válik majd. Aki addig él, ameddig én, megláthatja, hogy betartom az ígéretemet. Írtam ezt én, a hajdani Hokusai, hetvenöt éves fejjel is a rajzok vén bolondja."

hullam1-132454.jpg

A Hamonshū című könyv egyik oldala (Fotó/Forrás: archive.org)

Ugyanakkor velük, és a háború végével nem ért véget a természetábrázolások népszerűsége. A Meidzsi-korban – amikor az addig a világtól elzárkózó Japán nyugati mintájú modernizációba kezdett – a hagyományos stílus folytatásaként létrejött a nihonga. A mesterek a tradicionális értékeket immár a kortárs befogadók számára is érthetően próbálták tálalni, miközben igyekeztek megtartani a sajátos jelleget. Néhány művész továbbra is selyemre vagy papírra festett, tradicionális színekkel és tintával, míg mások új eszközöket, például akril festéket használtak.

Egyikük volt az 1917-ben elhunyt Mori Yuzan, akinek Hamonshū címmel ellátott mintagyűjteménye most mindenki számára hozzáférhetővé vált az interneten.

Mori Yuzan albuma egyfajta útmutatásként szolgált a korabeli kézművesek számára, akik alkotásukat hullám- vagy más természetmotívummal kívánták ellátni. Mori 1903-ból származó könyve teljes spektrumot kínál a tradicionális japán stílusú ábrázolásokon keresztül az absztrakt minták végtelen sokszínűségéhez.

hullam2-132454.jpg

A Hamonshū című könyv egyik oldala (Fotó/Forrás: archive.org)

hullam3-132453.jpg

A Hamonshū című könyv egyik oldala (Fotó/Forrás: archive.org)

További minták ide kattintva érhetők el!

(forrás: terebess.hu, openculture.com, publicdomainreview.org)

7 érdekesség a Nagy hullám festőjéről

Kapcsolódó

7 érdekesség a Nagy hullám festőjéről

Festett úgy, hogy egy tyúkot zavart végig a papíron, óriásfestményekkel reklámozta magát, de társasjátékot is rajzolt a 89 éves koráig alkotó Kacusika Hokuszai (1760–1849).

Túl a nagy hullámon - Hokuszai kiállítás

Túl a nagy hullámon - Hokuszai kiállítás

A British Museum május 25-én nyíló kiállítása Japán egyik leghíresebb művészének, Kacusika Hokuszai (1760–1849) életének utolsó három évtizedére koncentrál.

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

Újra divatos az a 15. századra visszavezethető japán gyakorlat, ami törött kerámiákból varázsol az eredetinél is értékesebb tárgyat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.
Színház

107 tanár követeli az őszi félév érvényességét az SZFE vezetésétől

107 tanár – óraadók és osztályfőnökök egyaránt – írta alá azt a közleményt, amelyben követeli az őszi félév elismerését, a teljesítéseket, illetve, hogy fizessék ki a munkájukért a járandóságukat – tudta meg a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.