Vizuál

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

2017.06.11. 11:37
Ajánlom
Cannes után a magyar mozikba is megérkezett Mundruczó Kornél filmje. A Jupiter holdja egy szuperképességű menekült és egy megváltást kereső orvos kalandjaival mesél Európáról és a közhangulatról.

Egy polifonikus filmet akartam csinálni

- mondta a rendező, Mundruczó Kornél a Jupiter holdja sajtóvetítése utáni beszélgetésen. Ez olyannyira sikerült neki, hogy ha egyetlen szóval kellene jellemezni a filmet, az valóban ez lenne: polifonikus. Esetleg: sűrű, összetett, többrétű. Viszont valószínűleg jócskán lesznek olyanok is, akiknek inkább a zavaros, a széthulló, vagy a katyvasz szavak ugranak majd be.

additional1

additional1 (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A Jupiter holdja ugyanis egy végeláthatatlan oda-vissza játék, több mint két órán át.

Mundruczó játszik a műfajokkal, az érzelmekkel, a sztorisablonokkal, játszik Budapesttel, a meg nem nevezett európai nagyvárossal, az előítéleteinkkel, a prekoncepcióinkkal.

És főképp játszik velünk, nézőkkel. Mindezt persze véresen komolyan gondolja.

Mégis, sokszor úgy tűnik, nem egy előzetesen végiggondolt koncepciót igyekszik végigvinni a film, hanem fog néhány helyzetet vagy jellemzőt, beledobja a fazékba, aztán kíváncsian figyeli, mi sül ki ebből. Mi történik, ha az unalmas hétköznapokat megszakítva a lehajtott fejjel közlekedő, szürke és atomizált városi polgár egyszer csak találkozik valamivel, ami kiszakítja őt a mindennapi rutinból? Mi történik, ha ez a valami egy csoda, valamiféle angyali jelenés? És ha inkább maga a pokol, mondjuk egy hátizsákba elrejtett pokolgép? És ha a kettőt nem is tudjuk elkülöníteni egymástól?

A Jupiter holdjának két gimmick-je, nézőcsalogató ötlete is van, lényegében az egész film a kettő találkozásáról szól. Az egyik a repülő ember koncepció - Mundruczó szerint ez volt meg előbb ötlet formájában, - őt ugyanis mindig is foglalkoztatta a város felett lebegő alak képe. A másik a menekültválság, amely ennek az egész, körforgásból kiszakadtságnak, csodának egy sajátos aktuális ízt és hangulatot ad.

JMstill-rising

JMstill-rising (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A történet szerint a menekülő fiút, Aryant meglövi egy rendőr a zöldhatáron, azonban nem hal meg, hanem szuperképességre tesz szert: képes lesz a repülésre. A menekülttáborban találkozik egy meghasonlott orvossal, dr. Sternnel, aki üzletet lát a fiúban, és útlevelet ígér neki, ha szövetséget kötnek. A sajátos páros mindkét tagja a megváltást keresi - a film többek között azt vizsgálja, mindez lehetséges-e. A harmadik főszereplő a rendőrt alakító Cserhalmi György, aki az orvos és a menekült után nyomoz.

Mundruczó a Fehér isten után ismét egy Magyarországon játszódó, kelet-európai ízű, de mégis egyetemes jellegű parabolát mondd el.

A Jupiter holdja egyszerre próbál közönségfilm és a világ jelenkori állapotáról látleletet adó művészfilm lenni. Az alkotók tudták, hogy ez minimum nehéz és ellentmondásos feladat, ezért a film folyamatosan fogócskázik a zsánerekkel és a mondanivalóval. Előbbit tekintve egyértelműen sikerrel jár: az autós üldözés elsőrangú, a beállítások, az akciójelenetek remekül néznek ki, és szinte megállás nélkül pörögnek. Aki csak ez iránt fogékony, nagy valószínűség szerint jól fog szórakozni a filmen. Ami a mondanivalót illeti, már felemás a mérleg: a Jupiter holdja sokszor nem találja a saját hangját. Néha túl direkten mond ki dolgokat, néha pedig csak túl homályosan sejtet. 

A film megtekintése után valószínűleg mindenkinek lesz egy sejtése, hogy mégis mi volt itt "A" mondanivaló: az istenkeresés, a menekültkrízis, az identitásválság, stb-stb. Persze egyetlen ilyet nem lehet megfogalmazni, de az ember mégis így működik: szeretjük egy, vagy legalábbis pár mondatban összefoglalni, mit is kaptunk egy olyan filmtől, ami szemmel láthatólag adni szeretett volna valamit. Szóval a mozi után olvassunk bele néhány, a filmmel kapcsolatos interjúba vagy kritikába: garantáltan még legalább két-három olyan magyarázat bukkan fel, amire jó esetben csak hümmög az ember: "Aha, hát igen, ha akarom, akár még ez is lehet". Ez egyrészt jó, mert a film valamennyi értelmezést elbír, tehát nem csak megszólítja az embert, de gondolkodásra is késztet. Másrészt viszont azt bizonyítja, hogy vagy az alkotóknak sem volt egy egységes elképzelésük, amit be akartak mutatni és végig akartak vinni, vagy volt, csak nem igazán jött össze nekik.

mundruczo-weber werk

mundruczo-weber werk (Fotó/Forrás: Kallos Bea / MTI)

Persze ezt az egész összevisszaságot, felemásságot értelmezhetjük úgy is, mint alkotói szándékot.

Mundruczó szerint mivel nyakig benne vagyunk abban az állapotba, amit a film bemutat, ezért nem is érthetjük teljesen, csak részleteket tudunk felfogni belőle. Olyan ez, mint a zuhanás: ha épp benne van az ember, nem tudja felfogni és értelmezni, maximum ha vége van. Mégis, nem tudom elhessegetni azt az érzést, hogy ettől többet, biztosabbat, mélyebbet akart közölni a film. Azzal viszont, hogy megszólít és gondolkodásra késztet máris többet tett, mint a legtöbb hasonló film, amelyek a film által érintett témákhoz kívánnak hozzászólni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Orgona, csembaló, kamarazene – kezdődik a 17. Budavári Bach Fesztivál

Korhű hangszereken, köztük a Budavári Evangélikus Templom csodálatos orgonáján hallgathatja meg a közönség Johann Sebastian Bach műveit a május 15. és június 1. között tartott ingyenes koncerteken.
Vizuál

Véletlenül nyertek két díjat: amerikai és norvég premierjén is elismerték Lakos Nóra filmjét

Lakos Nóra családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet az elmúlt héten két elismerést is bezsebelt: az alkotás a Tumbleweeds Filmfesztiválon tartott amerikai premieren közönségdíjat, míg Norvégiában a legjobb európai egész estés gyerekfilm díját nyerte el.
Jazz/World

„A saját élményeimet akartam zenébe önteni” – Dresch Mihály közelgő koncertjéről

Mindhárom zenekara, a Dresch Quartet, a Dresch Alternativ Quartet és a Dresch Vonós Quartet is fellép a Kossuth-díjas jazzszafonművész május 14-i koncertjén az Eiffel Műhelyházban, aki a JazzFest Budapest podcastjának vendége volt.
Vizuál

Időutazásra invitál a Néprajzi Múzeum

Kalandozás a londoni világkiállítás elveszettnek hitt fotói körül: a Néprajzi Múzeum Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítása kapcsán emlékezetes programnapot tervez a múzeumok világnapja alkalmából.
Színház

Slava’s Snowshow: varázslat, hóvihar és gyermeki csoda a Nemzeti színpadán

Május végén a világ egyik legkülönlegesebb színházi élménye érkezik Budapestre: a Slava’s Snowshow nemcsak lenyűgöz, hanem felemel. A legendás bohóc, Szlava Polunyin mágikus univerzumot teremt, ahol mindenki újra gyermekké válhat – legalább egy estére.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Véletlenül nyertek két díjat: amerikai és norvég premierjén is elismerték Lakos Nóra filmjét

Lakos Nóra családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet az elmúlt héten két elismerést is bezsebelt: az alkotás a Tumbleweeds Filmfesztiválon tartott amerikai premieren közönségdíjat, míg Norvégiában a legjobb európai egész estés gyerekfilm díját nyerte el.
Vizuál ajánló

Időutazásra invitál a Néprajzi Múzeum

Kalandozás a londoni világkiállítás elveszettnek hitt fotói körül: a Néprajzi Múzeum Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című kiállítása kapcsán emlékezetes programnapot tervez a múzeumok világnapja alkalmából.
Vizuál hír

A legjobb film díját nyerte el Németország legnagyobb animációs fesztiválján a Kék Pelikan

Csáki László alkotása a legjobb mozifilm díját hódította el Stuttgartban. A valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet a szabadságról és három jóbarátról szól, akik a 90-es években egy kék indigópapír segítségével hamisítottak nemzetközi vonatjegyeket.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Holdvadászat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért telt csaknem húsz évbe, hogy elkészítse ezt a különleges balatoni felvételt a Holdról.
Vizuál ajánló

Fókuszban a látvány – jön a 9. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál

Az operatőri munkát fókuszba helyező seregszemlét idén az Oscar-díjas Cillian Murphy filmje nyitja meg, amelyet széles körű forgalmazásban nem láthatott a közönség.