Vizuál

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

2017.06.11. 11:37
Ajánlom
Cannes után a magyar mozikba is megérkezett Mundruczó Kornél filmje. A Jupiter holdja egy szuperképességű menekült és egy megváltást kereső orvos kalandjaival mesél Európáról és a közhangulatról.

Egy polifonikus filmet akartam csinálni

- mondta a rendező, Mundruczó Kornél a Jupiter holdja sajtóvetítése utáni beszélgetésen. Ez olyannyira sikerült neki, hogy ha egyetlen szóval kellene jellemezni a filmet, az valóban ez lenne: polifonikus. Esetleg: sűrű, összetett, többrétű. Viszont valószínűleg jócskán lesznek olyanok is, akiknek inkább a zavaros, a széthulló, vagy a katyvasz szavak ugranak majd be.

additional1

additional1 (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A Jupiter holdja ugyanis egy végeláthatatlan oda-vissza játék, több mint két órán át.

Mundruczó játszik a műfajokkal, az érzelmekkel, a sztorisablonokkal, játszik Budapesttel, a meg nem nevezett európai nagyvárossal, az előítéleteinkkel, a prekoncepcióinkkal.

És főképp játszik velünk, nézőkkel. Mindezt persze véresen komolyan gondolja.

Mégis, sokszor úgy tűnik, nem egy előzetesen végiggondolt koncepciót igyekszik végigvinni a film, hanem fog néhány helyzetet vagy jellemzőt, beledobja a fazékba, aztán kíváncsian figyeli, mi sül ki ebből. Mi történik, ha az unalmas hétköznapokat megszakítva a lehajtott fejjel közlekedő, szürke és atomizált városi polgár egyszer csak találkozik valamivel, ami kiszakítja őt a mindennapi rutinból? Mi történik, ha ez a valami egy csoda, valamiféle angyali jelenés? És ha inkább maga a pokol, mondjuk egy hátizsákba elrejtett pokolgép? És ha a kettőt nem is tudjuk elkülöníteni egymástól?

A Jupiter holdjának két gimmick-je, nézőcsalogató ötlete is van, lényegében az egész film a kettő találkozásáról szól. Az egyik a repülő ember koncepció - Mundruczó szerint ez volt meg előbb ötlet formájában, - őt ugyanis mindig is foglalkoztatta a város felett lebegő alak képe. A másik a menekültválság, amely ennek az egész, körforgásból kiszakadtságnak, csodának egy sajátos aktuális ízt és hangulatot ad.

JMstill-rising

JMstill-rising (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A történet szerint a menekülő fiút, Aryant meglövi egy rendőr a zöldhatáron, azonban nem hal meg, hanem szuperképességre tesz szert: képes lesz a repülésre. A menekülttáborban találkozik egy meghasonlott orvossal, dr. Sternnel, aki üzletet lát a fiúban, és útlevelet ígér neki, ha szövetséget kötnek. A sajátos páros mindkét tagja a megváltást keresi - a film többek között azt vizsgálja, mindez lehetséges-e. A harmadik főszereplő a rendőrt alakító Cserhalmi György, aki az orvos és a menekült után nyomoz.

Mundruczó a Fehér isten után ismét egy Magyarországon játszódó, kelet-európai ízű, de mégis egyetemes jellegű parabolát mondd el.

A Jupiter holdja egyszerre próbál közönségfilm és a világ jelenkori állapotáról látleletet adó művészfilm lenni. Az alkotók tudták, hogy ez minimum nehéz és ellentmondásos feladat, ezért a film folyamatosan fogócskázik a zsánerekkel és a mondanivalóval. Előbbit tekintve egyértelműen sikerrel jár: az autós üldözés elsőrangú, a beállítások, az akciójelenetek remekül néznek ki, és szinte megállás nélkül pörögnek. Aki csak ez iránt fogékony, nagy valószínűség szerint jól fog szórakozni a filmen. Ami a mondanivalót illeti, már felemás a mérleg: a Jupiter holdja sokszor nem találja a saját hangját. Néha túl direkten mond ki dolgokat, néha pedig csak túl homályosan sejtet. 

A film megtekintése után valószínűleg mindenkinek lesz egy sejtése, hogy mégis mi volt itt "A" mondanivaló: az istenkeresés, a menekültkrízis, az identitásválság, stb-stb. Persze egyetlen ilyet nem lehet megfogalmazni, de az ember mégis így működik: szeretjük egy, vagy legalábbis pár mondatban összefoglalni, mit is kaptunk egy olyan filmtől, ami szemmel láthatólag adni szeretett volna valamit. Szóval a mozi után olvassunk bele néhány, a filmmel kapcsolatos interjúba vagy kritikába: garantáltan még legalább két-három olyan magyarázat bukkan fel, amire jó esetben csak hümmög az ember: "Aha, hát igen, ha akarom, akár még ez is lehet". Ez egyrészt jó, mert a film valamennyi értelmezést elbír, tehát nem csak megszólítja az embert, de gondolkodásra is késztet. Másrészt viszont azt bizonyítja, hogy vagy az alkotóknak sem volt egy egységes elképzelésük, amit be akartak mutatni és végig akartak vinni, vagy volt, csak nem igazán jött össze nekik.

mundruczo-weber werk

mundruczo-weber werk (Fotó/Forrás: Kallos Bea / MTI)

Persze ezt az egész összevisszaságot, felemásságot értelmezhetjük úgy is, mint alkotói szándékot.

Mundruczó szerint mivel nyakig benne vagyunk abban az állapotba, amit a film bemutat, ezért nem is érthetjük teljesen, csak részleteket tudunk felfogni belőle. Olyan ez, mint a zuhanás: ha épp benne van az ember, nem tudja felfogni és értelmezni, maximum ha vége van. Mégis, nem tudom elhessegetni azt az érzést, hogy ettől többet, biztosabbat, mélyebbet akart közölni a film. Azzal viszont, hogy megszólít és gondolkodásra késztet máris többet tett, mint a legtöbb hasonló film, amelyek a film által érintett témákhoz kívánnak hozzászólni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Különös szerelmi történetet mutat be Kocsis Ágnes új filmje

Május 27-én mutatják be Kocsis Ágnes Éden című, magyar-román-belga koprodukcióban készült új játékfilmjét, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern világgal jár, ezért teljes elszigeteltségben él.
Vizuál ajánló

A mentális egészség megőrzéséről szól az újranyíló Capa Központ csoportos kiállítása

Hat hónap után új kiállításokkal nyitja meg kiállítótereit a Capa Központ, ahol május 4-től látható Halász Dániel Budapest Ösztöndíjas sorozata, a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjasok fotográfiái és természetesen Robert Capa képei.
Vizuál ajánló

Online fesztiválon jönnek a legújabb lengyel filmek 

A lengyel filmművészet legújabb és legizgalmasabb alkotásait kínálja a 27. Lengyel Filmtavasz, a program Magyarország egész területéről elérhető május 6. és 10. között. A Lengyel Intézet az első 500 néző számára ingyenes mozizást biztosít.
Vizuál hír

Molnár Levente kapta a legjobb színész díját a Cinefantasy nemzetközi filmfesztiválon

Krasznahorkai Balázs első mozifilmje a Hasadék főszerepében nyújtott alakításáért Molnár Levente elnyerte a legjobb színész díját, az április végén 11. alkalommal megrendezett Cinefantasy nemzetközi filmfesztiválon São Paulóban.
Vizuál Film

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.