Vizuál

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

2017.06.11. 11:37
Ajánlom
Cannes után a magyar mozikba is megérkezett Mundruczó Kornél filmje. A Jupiter holdja egy szuperképességű menekült és egy megváltást kereső orvos kalandjaival mesél Európáról és a közhangulatról.

Egy polifonikus filmet akartam csinálni

- mondta a rendező, Mundruczó Kornél a Jupiter holdja sajtóvetítése utáni beszélgetésen. Ez olyannyira sikerült neki, hogy ha egyetlen szóval kellene jellemezni a filmet, az valóban ez lenne: polifonikus. Esetleg: sűrű, összetett, többrétű. Viszont valószínűleg jócskán lesznek olyanok is, akiknek inkább a zavaros, a széthulló, vagy a katyvasz szavak ugranak majd be.

additional1

additional1 (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A Jupiter holdja ugyanis egy végeláthatatlan oda-vissza játék, több mint két órán át.

Mundruczó játszik a műfajokkal, az érzelmekkel, a sztorisablonokkal, játszik Budapesttel, a meg nem nevezett európai nagyvárossal, az előítéleteinkkel, a prekoncepcióinkkal.

És főképp játszik velünk, nézőkkel. Mindezt persze véresen komolyan gondolja.

Mégis, sokszor úgy tűnik, nem egy előzetesen végiggondolt koncepciót igyekszik végigvinni a film, hanem fog néhány helyzetet vagy jellemzőt, beledobja a fazékba, aztán kíváncsian figyeli, mi sül ki ebből. Mi történik, ha az unalmas hétköznapokat megszakítva a lehajtott fejjel közlekedő, szürke és atomizált városi polgár egyszer csak találkozik valamivel, ami kiszakítja őt a mindennapi rutinból? Mi történik, ha ez a valami egy csoda, valamiféle angyali jelenés? És ha inkább maga a pokol, mondjuk egy hátizsákba elrejtett pokolgép? És ha a kettőt nem is tudjuk elkülöníteni egymástól?

A Jupiter holdjának két gimmick-je, nézőcsalogató ötlete is van, lényegében az egész film a kettő találkozásáról szól. Az egyik a repülő ember koncepció - Mundruczó szerint ez volt meg előbb ötlet formájában, - őt ugyanis mindig is foglalkoztatta a város felett lebegő alak képe. A másik a menekültválság, amely ennek az egész, körforgásból kiszakadtságnak, csodának egy sajátos aktuális ízt és hangulatot ad.

JMstill-rising

JMstill-rising (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A történet szerint a menekülő fiút, Aryant meglövi egy rendőr a zöldhatáron, azonban nem hal meg, hanem szuperképességre tesz szert: képes lesz a repülésre. A menekülttáborban találkozik egy meghasonlott orvossal, dr. Sternnel, aki üzletet lát a fiúban, és útlevelet ígér neki, ha szövetséget kötnek. A sajátos páros mindkét tagja a megváltást keresi - a film többek között azt vizsgálja, mindez lehetséges-e. A harmadik főszereplő a rendőrt alakító Cserhalmi György, aki az orvos és a menekült után nyomoz.

Mundruczó a Fehér isten után ismét egy Magyarországon játszódó, kelet-európai ízű, de mégis egyetemes jellegű parabolát mondd el.

A Jupiter holdja egyszerre próbál közönségfilm és a világ jelenkori állapotáról látleletet adó művészfilm lenni. Az alkotók tudták, hogy ez minimum nehéz és ellentmondásos feladat, ezért a film folyamatosan fogócskázik a zsánerekkel és a mondanivalóval. Előbbit tekintve egyértelműen sikerrel jár: az autós üldözés elsőrangú, a beállítások, az akciójelenetek remekül néznek ki, és szinte megállás nélkül pörögnek. Aki csak ez iránt fogékony, nagy valószínűség szerint jól fog szórakozni a filmen. Ami a mondanivalót illeti, már felemás a mérleg: a Jupiter holdja sokszor nem találja a saját hangját. Néha túl direkten mond ki dolgokat, néha pedig csak túl homályosan sejtet. 

A film megtekintése után valószínűleg mindenkinek lesz egy sejtése, hogy mégis mi volt itt "A" mondanivaló: az istenkeresés, a menekültkrízis, az identitásválság, stb-stb. Persze egyetlen ilyet nem lehet megfogalmazni, de az ember mégis így működik: szeretjük egy, vagy legalábbis pár mondatban összefoglalni, mit is kaptunk egy olyan filmtől, ami szemmel láthatólag adni szeretett volna valamit. Szóval a mozi után olvassunk bele néhány, a filmmel kapcsolatos interjúba vagy kritikába: garantáltan még legalább két-három olyan magyarázat bukkan fel, amire jó esetben csak hümmög az ember: "Aha, hát igen, ha akarom, akár még ez is lehet". Ez egyrészt jó, mert a film valamennyi értelmezést elbír, tehát nem csak megszólítja az embert, de gondolkodásra is késztet. Másrészt viszont azt bizonyítja, hogy vagy az alkotóknak sem volt egy egységes elképzelésük, amit be akartak mutatni és végig akartak vinni, vagy volt, csak nem igazán jött össze nekik.

mundruczo-weber werk

mundruczo-weber werk (Fotó/Forrás: Kallos Bea / MTI)

Persze ezt az egész összevisszaságot, felemásságot értelmezhetjük úgy is, mint alkotói szándékot.

Mundruczó szerint mivel nyakig benne vagyunk abban az állapotba, amit a film bemutat, ezért nem is érthetjük teljesen, csak részleteket tudunk felfogni belőle. Olyan ez, mint a zuhanás: ha épp benne van az ember, nem tudja felfogni és értelmezni, maximum ha vége van. Mégis, nem tudom elhessegetni azt az érzést, hogy ettől többet, biztosabbat, mélyebbet akart közölni a film. Azzal viszont, hogy megszólít és gondolkodásra késztet máris többet tett, mint a legtöbb hasonló film, amelyek a film által érintett témákhoz kívánnak hozzászólni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Plusz

9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.
Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.
Vizuál magazin

Női vámpír, vérszívó zenetanár és magyar Drakula – 10 érdekesség a vámpírokról

Mi a retró vámpír film rendezőjének kedvenc vérszívó fun fact-je? Mi az, ami nem fért már be Nagy Zsolt és Walters Lili figurájába? A Drakulics elvtárs rendezőjével összegyűjtöttünk tíz meglepő infót a vámpírokról.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Csináljunk lemezborítót!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten egy koncertfotó kalandos utóéletével foglalkozik.