Vizuál

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

2017.06.11. 11:37
Ajánlom
Cannes után a magyar mozikba is megérkezett Mundruczó Kornél filmje. A Jupiter holdja egy szuperképességű menekült és egy megváltást kereső orvos kalandjaival mesél Európáról és a közhangulatról.

Egy polifonikus filmet akartam csinálni

- mondta a rendező, Mundruczó Kornél a Jupiter holdja sajtóvetítése utáni beszélgetésen. Ez olyannyira sikerült neki, hogy ha egyetlen szóval kellene jellemezni a filmet, az valóban ez lenne: polifonikus. Esetleg: sűrű, összetett, többrétű. Viszont valószínűleg jócskán lesznek olyanok is, akiknek inkább a zavaros, a széthulló, vagy a katyvasz szavak ugranak majd be.

additional1

additional1 (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A Jupiter holdja ugyanis egy végeláthatatlan oda-vissza játék, több mint két órán át.

Mundruczó játszik a műfajokkal, az érzelmekkel, a sztorisablonokkal, játszik Budapesttel, a meg nem nevezett európai nagyvárossal, az előítéleteinkkel, a prekoncepcióinkkal.

És főképp játszik velünk, nézőkkel. Mindezt persze véresen komolyan gondolja.

Mégis, sokszor úgy tűnik, nem egy előzetesen végiggondolt koncepciót igyekszik végigvinni a film, hanem fog néhány helyzetet vagy jellemzőt, beledobja a fazékba, aztán kíváncsian figyeli, mi sül ki ebből. Mi történik, ha az unalmas hétköznapokat megszakítva a lehajtott fejjel közlekedő, szürke és atomizált városi polgár egyszer csak találkozik valamivel, ami kiszakítja őt a mindennapi rutinból? Mi történik, ha ez a valami egy csoda, valamiféle angyali jelenés? És ha inkább maga a pokol, mondjuk egy hátizsákba elrejtett pokolgép? És ha a kettőt nem is tudjuk elkülöníteni egymástól?

A Jupiter holdjának két gimmick-je, nézőcsalogató ötlete is van, lényegében az egész film a kettő találkozásáról szól. Az egyik a repülő ember koncepció - Mundruczó szerint ez volt meg előbb ötlet formájában, - őt ugyanis mindig is foglalkoztatta a város felett lebegő alak képe. A másik a menekültválság, amely ennek az egész, körforgásból kiszakadtságnak, csodának egy sajátos aktuális ízt és hangulatot ad.

JMstill-rising

JMstill-rising (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

A történet szerint a menekülő fiút, Aryant meglövi egy rendőr a zöldhatáron, azonban nem hal meg, hanem szuperképességre tesz szert: képes lesz a repülésre. A menekülttáborban találkozik egy meghasonlott orvossal, dr. Sternnel, aki üzletet lát a fiúban, és útlevelet ígér neki, ha szövetséget kötnek. A sajátos páros mindkét tagja a megváltást keresi - a film többek között azt vizsgálja, mindez lehetséges-e. A harmadik főszereplő a rendőrt alakító Cserhalmi György, aki az orvos és a menekült után nyomoz.

Mundruczó a Fehér isten után ismét egy Magyarországon játszódó, kelet-európai ízű, de mégis egyetemes jellegű parabolát mondd el.

A Jupiter holdja egyszerre próbál közönségfilm és a világ jelenkori állapotáról látleletet adó művészfilm lenni. Az alkotók tudták, hogy ez minimum nehéz és ellentmondásos feladat, ezért a film folyamatosan fogócskázik a zsánerekkel és a mondanivalóval. Előbbit tekintve egyértelműen sikerrel jár: az autós üldözés elsőrangú, a beállítások, az akciójelenetek remekül néznek ki, és szinte megállás nélkül pörögnek. Aki csak ez iránt fogékony, nagy valószínűség szerint jól fog szórakozni a filmen. Ami a mondanivalót illeti, már felemás a mérleg: a Jupiter holdja sokszor nem találja a saját hangját. Néha túl direkten mond ki dolgokat, néha pedig csak túl homályosan sejtet. 

A film megtekintése után valószínűleg mindenkinek lesz egy sejtése, hogy mégis mi volt itt "A" mondanivaló: az istenkeresés, a menekültkrízis, az identitásválság, stb-stb. Persze egyetlen ilyet nem lehet megfogalmazni, de az ember mégis így működik: szeretjük egy, vagy legalábbis pár mondatban összefoglalni, mit is kaptunk egy olyan filmtől, ami szemmel láthatólag adni szeretett volna valamit. Szóval a mozi után olvassunk bele néhány, a filmmel kapcsolatos interjúba vagy kritikába: garantáltan még legalább két-három olyan magyarázat bukkan fel, amire jó esetben csak hümmög az ember: "Aha, hát igen, ha akarom, akár még ez is lehet". Ez egyrészt jó, mert a film valamennyi értelmezést elbír, tehát nem csak megszólítja az embert, de gondolkodásra is késztet. Másrészt viszont azt bizonyítja, hogy vagy az alkotóknak sem volt egy egységes elképzelésük, amit be akartak mutatni és végig akartak vinni, vagy volt, csak nem igazán jött össze nekik.

mundruczo-weber werk

mundruczo-weber werk (Fotó/Forrás: Kallos Bea / MTI)

Persze ezt az egész összevisszaságot, felemásságot értelmezhetjük úgy is, mint alkotói szándékot.

Mundruczó szerint mivel nyakig benne vagyunk abban az állapotba, amit a film bemutat, ezért nem is érthetjük teljesen, csak részleteket tudunk felfogni belőle. Olyan ez, mint a zuhanás: ha épp benne van az ember, nem tudja felfogni és értelmezni, maximum ha vége van. Mégis, nem tudom elhessegetni azt az érzést, hogy ettől többet, biztosabbat, mélyebbet akart közölni a film. Azzal viszont, hogy megszólít és gondolkodásra késztet máris többet tett, mint a legtöbb hasonló film, amelyek a film által érintett témákhoz kívánnak hozzászólni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Táncra kelnek a műalkotások a Budapest Art Week imázsfilmjében – VIDEÓ

Az április 9. és 14. között zajló Budapest Art Week célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai képzőművészeti világ sokszínűségére, és a mindennapok részévé tegye a képzőművészet iránti érdeklődést.
Vizuál Film

Újra megrendezik az Úton Online Filmfesztivált  

Mit jelent úton lenni? Teszik fel a kérdést évről-évre a Tartóshullám/Mediawave Együttlét online filmfesztiváljának válogatói. Ingyenesen nézhető filmjeik idén a "rítus" köré szerveződnek, március 31-ig lehet szavazni rájuk, de egészen április 29-ig szabadon nézhetőek. 
Vizuál hír

Bruno Ganz gyémántgyűrűjét Jens Harzer német színész viselheti tovább

A német nyelvű színházművészet legrangosabb elismerését, a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt Jens Harzer német színésznek adta tovább korábbi kitüntetettje, Bruno Ganz - jelentette be az osztrák kulturális minisztérium, a februárban 77 évesen elhunyt svájci filmszínész végrendeletének felnyitása után. 
Vizuál hír

Egy napra hazavihetsz egy Picassót

...csak meg kell indokolni, miért szeretnéd, ha a te lakásod falán lógna. Az ötlet, amivel egy Picasso-kiállítást reklámoznak, kicsit olyan, mintha egy Hamupipőke-rajongó műgyűjtő fejéből pattant volna ki. Megkapod a képet, de mindössze egyetlen napra. Arról nincs információnk, hogy akkor vinnék vissza a múzeumba, mikor éjfélt üt az óra, de úgy lenne stílusos.
Vizuál fotó

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.