Szuperhősszerűen ábrázolt hindú istennőkkel csempészik be a modernitást az április óta látogatható Isten/nő kiállításba.
Abhishék Szingh egész héten a múzeumban fest (Fotó/Forrás: BZs)
A tárlat – minden szempontból – legélőbb elemei Abhishék Szingh festményei, illetve maga a hús-vér alkotó, aki követte műveit Magyarországra. A kertben kiállított szabadtéri tárlaton kisebb falnyi festményeinek reprodukciói láthatóak. Az Amerikában élő indiai születésű művész ugyanis épp a képek mérete miatt nem eredeti műveit küldte el, csupán engedélyezte a múzeumnak, hogy azokból helyben reprodukciót készítsenek. Cserébe viszont ő maga érkezett meg, hogy egy teljes hétig, a Múzeumok Éjszakájáig fessen – az időjárástól függően – a múzeum kertjében. A készülő művet pedig meg is vásárolja a Hopp Ferenc Múzeum, hogy kicserélje rá a kiállítás egyik fő képét.
Az isteneket is feminizálja (Fotó/Forrás: Hopp Ferenc Múzeum)
A múzeum bejárata mellé támasztott hatalmas vásznon Abhishék Szingh egyelőre tussal dolgozza ki a ceruzával vázolt alakokat, de a vászon egyik sarkában egy bödön arany festék is áll. A hihetetlen aprólékos és részletgazdag képen istennők rajzolódnak ki. A művészt nem kötik a hindú mitológia keretei, ha az adott isten valójában hímnemű, akkor is feminim alakban festi meg, ahogyan a készülő képen anyaként, női alakban ábrázolja gyermekeivel Agnit, a tűzistent.
A festmény központi alakja Trilókiní, a három világ, az égi, a földi és az alvilág úrnője, aki összeköti ezt a három szférát.
Ő az univerzum teremtő energiáinak női megszemélyesítője, akit a festő alkotott meg, ilyen istenség ugyanis nem létezik a hindú mitológiában.
Fejénél az égi élőlények, madarak láthatóak, a kép közepén a föld teremtményei, az alsó harmadban pedig a vízben és a földalatti élő állatok.
Szingh művészetének különlegessége a nőalakok központba állítása mellett, hogy a hindú mitológiában általában harcoló, aktív isteneket nyugodt, békés pillanataikban ábrázolja. Káli, a harag istennője a kertben kiállított képen egy lángot tart a kezében, a düh jelképét, a tűzből azonban egy lótusz és egy meditáló alak emelkedik ki. "A dühünk kordában tartása, megfékezése mindannyiunk feladata" - magyarázza a művész, majd elárulja, hogy az istenség ruháját alkotó koponyák a megfékezett önzés jelképei. "Amikor az egoizmus felébred bennünk, le kell csapni a fejét!"
Káli, a harag istennője (Fotó/Forrás: Abhishék Szingh)
A képregényes háttérrel rendelkező Szingh munkáiban meglepően mély gondolatiság, filozófia rejlik, meséli az Isten/nő kiállítás kurátora, Válóczi Róbert. Ő maga egy Los Angeles-i kiállítása szórólapján találkozott először Szingh képeivel és úgy érezte, hogy tökéletes modern ellenpontként szolgálna a tárlaton a Hopp Ferenc Múzeum hindú kötődésű tárgyai mellett, amelyekből már 15 éve nem rendeztek itthon kiállítást.
A képregény, mint műfaj Indiában nagyon népszerű. A hatvanas években találtak ki egy képregény-sorozatot, A halhatatlan képes történeteket, ebben
a legnagyobb istenekről és történelmi személyiségekről szóló történeteket dolgozták fel, hogy visszahozzák ezeket a hétköznapokba és a fiatalokat is megismertessék velük.
A sorozat hihetetlen népszerű, több száz része született. Szingh szerint a nyugati képregények szuperhőseinek mintájára az indiai olvasók a mitológiai alakokat értelmezik saját szuperhőseikként.
Abhishék Szingh
(1982) Indiában született, animáció és filmdizájn szakon szerzett diplomát a National Institute of Design-on. Jelenleg az Egyesült Államokban él és alkot. Pályafutását a Virgin Comics-ál kezdte, majd ő lett az első indiai művész, akinek képregényét az Image Comics kiadta az Egyesült Államokban. Képregényeiből félmilliót adtak el világszerte, munkáit lefordították angol, francia, olasz és spanyol nyelvre.
Ezek mellett filmek művészeti vezetőjeként is dolgozik, de festményei is keresettek. Rendeztek már kiállítás műveiből Los Angeles-ben, Houstonban és Delhiben. Jelenleg New Yorkban és Mumbaiban is van stúdiója. Munkáiról saját oldalán található bővebb információ.
hírlevél
