Vizuál

Női hangok a CineFestről

2018.09.25. 09:20
Ajánlom
Szeretetről, túlélésről, de mindenek előtt az itt és mostról beszélnek Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming filmrendezők, a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának női alkotói.

Az elmúlt hetet a CineFesten töltöttük, Miskolcon, ahol a nemzetközi filmkritikusokból álló FIPRESCI zsűri tagjaként néztük végig a 19 versenyfilmből álló programot. Zsűrink, Debra Granik amerikai függetlenfilmes Ne hagyj nyomot! (Leave Not Trace) című filmét találta a legjobbnak, de az erős mezőnyből a két elsőfilmes női alkotó Szilágyi Zsófia és Yang Mingming munkái is megszólítottak bennünket. És nem csak minket, hiszen Szilágyi Zsófia tavasszal Cannes-ból távozott a legjobb első filmnek járó FIPRESCI díjjal az Egy nap című alkotásért, a film bemutatóját tartották meg a CineFesten, a kínai Yang Mingming debütáló filmje, A boldogtalanság művészete (Girls Always Happy) februárban a Berlinalé Panoráma programjában versenyzett.

Érdekes módon, bár három földrészről és három, látszólag távoli kultúrából érkeztek Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming alkotásai, mégis mintha ugyanarról beszélnének: szeretetről, túlélésről, és mindenek előtt az itt és most elkerülhetetlen kérdéseiről. Oregon nemzeti parkjaiban, Budapest utcáin, vagy Peking egyik szegények lakta hutongjában játszódó filmekben

érzékeny és őszinte alkotók, feminin perspektívából mesélik el történeteiket,

egy olyan perspektívából, amelynek bár óriási hagyománya van, mégis, még mindig kevésbé jelenik meg a világ filmtermésében, és így a filmfesztiválokon is.

leave_no_trace2-090618.jpg

Thomasin Harcourt McKenzie és Ben Foster a Ne hagyj nyomot című filmben (Fotó/Forrás: Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál)

Apa és lánya a modern társadalomból próbál kivonulni Debra Granik magával ragadó filmjében, Ben Foster és Thomasin Harcourt McKenzie lenyűgöző alakításában, de nem kevésbé drámai helyzetbe kerülünk Szilágyi Zsófia filmjében is, amelyben egy budai értelmiségi háromgyerekes édesanya - Szamosi Zsófia nagyszerű alakítása - küzdelmét követjük az idővel, a gyerekneveléssel, a magárahagyottsággal. A pekingi hutong-negyedben játszódó sajátos portréfilm, Yang Mingming bemutatkozó alkotása szintén kétségbeesett küzdelmet mutat, ezúttal anya és lánya között. A női kapcsolatok bonyolultságát bemutató alkotás a pekingi nagyvárosi élet alig ismert színtereire vezet, a fiatal rendező főszerepet is játszik saját filmjében, az édesanyát Nai An alakítja.

Egyik filmben sem látunk démonikus karaktereket, mindhárom rendező megértő és megbocsátó alakjaival.

Debra Granik tisztán és pontosan megrajzolt hősei egy erdőben élnek, a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő leszerelt katona és 15 éves lánya a civilizáció elől menekül, de hiába segít nekik szinte mindenki, akivel útjuk során találkoznak, a belső nyugalom megtalálásához nehéz út vezet. Szilágyi Zsófia feszült és nyughatatlan filmje egy ismerős családi képletet állít fel, három kisgyerek, elfoglalt apa, hajszolt anya, akinek kevés segítség jut. Bár a férfi megpróbál elmenekülni a hétköznapok őrülete elől, mégsem válik szörnyeteggé, ahogy az erején felül teljesítő nőalak sem válik istennővé, sokkal árnyaltabb itt minden. Yang Mingming első filmjében talán egy kicsit sok mindenről akar egyszerre beszélni, szegénységről, haragról, modernizációról, egyedül élő nőkről, de filmje egyértelműen új hang a kortárs kínai filmművészetben. Az anya-lánya karakterek között feszülő gyűlöletet, irtózást, dühöt és kétségbeesést a film végére az elfogadó szeretet váltja fel.

girls_always_happy2-090617.jpg

Yang Mingming és Nai An A boldogtalanság művészete című filmben (Fotó/Forrás: Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál)

Semmi sem egyértelműen jó, vagy rossz ezekben a történetekben, de még a környezet sem tehető egyoldalúan felelőssé az egyéni választásokért. Az oregoni nemzeti parkokban élő-bujkáló embereknek segíteni szeretne a szociális szféra, avagy a külvilág, az igazi veszélyt saját maguknak teremtik meg; a budapesti édesanyát is támogatni próbálják kollégái, ismerősei, és a pekingi szegénynegyedben élő nők is megkapaszkodhatnak egy-egy szalmaszálba, ott az írás, vagy ott a pályakezdés lehetősége.

Az olyan rendszerszintű társadalmi problémák felmutatására, mint a háborús veteránok utógondozása (Ne hagyj nyomot), a kisgyerekes dolgozó nők helyzete egy túlhajszolt és alulfizetett társadalomban (Egy nap), vagy a szegénység diktálta bizalmatlanság és kishitűség még a legközelebbi családtagok felé is (A boldogtalanság művészete), mind-mind olyan emberi történeteket találtak meg a rendezők, amelyek ambivalens viszonyokba kényszerítik a szereplőiket.

Egy_nap_02-131501.jpg

Szamosi Zsófia az Egy nap című filmben (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

A civilizációból kivonuló apa szembetalálja magát a felnövő és kötődésre vágyó lányával, a hónapról-hónapra élő túlhajszolt családban nincs elég idő egymásra, a pekingi hutongból, vagyis a szegénységből pedig nem könnyű két nőnek kijutnia. A főhősök alapélménye a kiszolgáltatottság, az útkeresés, a magára hagyottság érzése, de érdekes módon

a rendezők kisebb-nagyobb mértékben, mindig meg is segítik hőseiket, akik többnyire jók próbálnak lenni egymáshoz.

Az erdőben élő és vándorló kislányt megszereti és befogadja egy magányos nő, a háromgyerekes édesanya terheit átéli és stabilan segíti férje édesanyja, és a hutongban élő nők is képessé válnak megbékélni egymással.

Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming filmjei csodálatos érzékkel és érzékenységgel közelítenek a szövevényes emberi viszonyokhoz, filmjeiket az egymásrautaltság törvénye rendezi egységgé, mintha a világ három szegletéből mindhárman egyszerre ugyanazt üzennék: nincs mitől félni, mert nem vagyunk egyedül.

Aki Egy nappal sikert aratott Cannes-ban – interjú Szilágyi Zsófiával

Kapcsolódó

Aki Egy nappal sikert aratott Cannes-ban – interjú Szilágyi Zsófiával

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje Cannes-ban debütált, és rögtön meg is nyerte a nemzetközi kritikuscéh díját. Egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya szemszögéből, aki töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Zenés színház

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Jancsó Miklós előtt tiszteleg a Freeszfe Egyesület

Az Őszi Fesztivál keretében Freeszemle címmel összművészeti programsorozattal készül a Freeszfe Egyesület szeptember 27. és október 1. között, melynek középpontjában a száz éve született Jancsó Miklós szellemi öröksége áll.
Vizuál hír

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál cinefest

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál magazin

„Nála nincs fölösleges mondat” – Pályatársai köszöntik Mészáros Mártát

Szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját Mészáros Márta filmrendező, akit ez alkalomból pályatársai, barátai, tisztelői köszöntenek a Fidelióban.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Terítéken a verebek

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a verebekről mesélt.