Vizuál

Női hangok a CineFestről

2018.09.25. 09:20
Ajánlom
Szeretetről, túlélésről, de mindenek előtt az itt és mostról beszélnek Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming filmrendezők, a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának női alkotói.

Az elmúlt hetet a CineFesten töltöttük, Miskolcon, ahol a nemzetközi filmkritikusokból álló FIPRESCI zsűri tagjaként néztük végig a 19 versenyfilmből álló programot. Zsűrink, Debra Granik amerikai függetlenfilmes Ne hagyj nyomot! (Leave Not Trace) című filmét találta a legjobbnak, de az erős mezőnyből a két elsőfilmes női alkotó Szilágyi Zsófia és Yang Mingming munkái is megszólítottak bennünket. És nem csak minket, hiszen Szilágyi Zsófia tavasszal Cannes-ból távozott a legjobb első filmnek járó FIPRESCI díjjal az Egy nap című alkotásért, a film bemutatóját tartották meg a CineFesten, a kínai Yang Mingming debütáló filmje, A boldogtalanság művészete (Girls Always Happy) februárban a Berlinalé Panoráma programjában versenyzett.

Érdekes módon, bár három földrészről és három, látszólag távoli kultúrából érkeztek Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming alkotásai, mégis mintha ugyanarról beszélnének: szeretetről, túlélésről, és mindenek előtt az itt és most elkerülhetetlen kérdéseiről. Oregon nemzeti parkjaiban, Budapest utcáin, vagy Peking egyik szegények lakta hutongjában játszódó filmekben

érzékeny és őszinte alkotók, feminin perspektívából mesélik el történeteiket,

egy olyan perspektívából, amelynek bár óriási hagyománya van, mégis, még mindig kevésbé jelenik meg a világ filmtermésében, és így a filmfesztiválokon is.

leave_no_trace2-090618.jpg

Thomasin Harcourt McKenzie és Ben Foster a Ne hagyj nyomot című filmben (Fotó/Forrás: Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál)

Apa és lánya a modern társadalomból próbál kivonulni Debra Granik magával ragadó filmjében, Ben Foster és Thomasin Harcourt McKenzie lenyűgöző alakításában, de nem kevésbé drámai helyzetbe kerülünk Szilágyi Zsófia filmjében is, amelyben egy budai értelmiségi háromgyerekes édesanya - Szamosi Zsófia nagyszerű alakítása - küzdelmét követjük az idővel, a gyerekneveléssel, a magárahagyottsággal. A pekingi hutong-negyedben játszódó sajátos portréfilm, Yang Mingming bemutatkozó alkotása szintén kétségbeesett küzdelmet mutat, ezúttal anya és lánya között. A női kapcsolatok bonyolultságát bemutató alkotás a pekingi nagyvárosi élet alig ismert színtereire vezet, a fiatal rendező főszerepet is játszik saját filmjében, az édesanyát Nai An alakítja.

Egyik filmben sem látunk démonikus karaktereket, mindhárom rendező megértő és megbocsátó alakjaival.

Debra Granik tisztán és pontosan megrajzolt hősei egy erdőben élnek, a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedő leszerelt katona és 15 éves lánya a civilizáció elől menekül, de hiába segít nekik szinte mindenki, akivel útjuk során találkoznak, a belső nyugalom megtalálásához nehéz út vezet. Szilágyi Zsófia feszült és nyughatatlan filmje egy ismerős családi képletet állít fel, három kisgyerek, elfoglalt apa, hajszolt anya, akinek kevés segítség jut. Bár a férfi megpróbál elmenekülni a hétköznapok őrülete elől, mégsem válik szörnyeteggé, ahogy az erején felül teljesítő nőalak sem válik istennővé, sokkal árnyaltabb itt minden. Yang Mingming első filmjében talán egy kicsit sok mindenről akar egyszerre beszélni, szegénységről, haragról, modernizációról, egyedül élő nőkről, de filmje egyértelműen új hang a kortárs kínai filmművészetben. Az anya-lánya karakterek között feszülő gyűlöletet, irtózást, dühöt és kétségbeesést a film végére az elfogadó szeretet váltja fel.

girls_always_happy2-090617.jpg

Yang Mingming és Nai An A boldogtalanság művészete című filmben (Fotó/Forrás: Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál)

Semmi sem egyértelműen jó, vagy rossz ezekben a történetekben, de még a környezet sem tehető egyoldalúan felelőssé az egyéni választásokért. Az oregoni nemzeti parkokban élő-bujkáló embereknek segíteni szeretne a szociális szféra, avagy a külvilág, az igazi veszélyt saját maguknak teremtik meg; a budapesti édesanyát is támogatni próbálják kollégái, ismerősei, és a pekingi szegénynegyedben élő nők is megkapaszkodhatnak egy-egy szalmaszálba, ott az írás, vagy ott a pályakezdés lehetősége.

Az olyan rendszerszintű társadalmi problémák felmutatására, mint a háborús veteránok utógondozása (Ne hagyj nyomot), a kisgyerekes dolgozó nők helyzete egy túlhajszolt és alulfizetett társadalomban (Egy nap), vagy a szegénység diktálta bizalmatlanság és kishitűség még a legközelebbi családtagok felé is (A boldogtalanság művészete), mind-mind olyan emberi történeteket találtak meg a rendezők, amelyek ambivalens viszonyokba kényszerítik a szereplőiket.

Egy_nap_02-131501.jpg

Szamosi Zsófia az Egy nap című filmben (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

A civilizációból kivonuló apa szembetalálja magát a felnövő és kötődésre vágyó lányával, a hónapról-hónapra élő túlhajszolt családban nincs elég idő egymásra, a pekingi hutongból, vagyis a szegénységből pedig nem könnyű két nőnek kijutnia. A főhősök alapélménye a kiszolgáltatottság, az útkeresés, a magára hagyottság érzése, de érdekes módon

a rendezők kisebb-nagyobb mértékben, mindig meg is segítik hőseiket, akik többnyire jók próbálnak lenni egymáshoz.

Az erdőben élő és vándorló kislányt megszereti és befogadja egy magányos nő, a háromgyerekes édesanya terheit átéli és stabilan segíti férje édesanyja, és a hutongban élő nők is képessé válnak megbékélni egymással.

Debra Granik, Szilágyi Zsófia és Yang Mingming filmjei csodálatos érzékkel és érzékenységgel közelítenek a szövevényes emberi viszonyokhoz, filmjeiket az egymásrautaltság törvénye rendezi egységgé, mintha a világ három szegletéből mindhárman egyszerre ugyanazt üzennék: nincs mitől félni, mert nem vagyunk egyedül.

Aki Egy nappal sikert aratott Cannes-ban – interjú Szilágyi Zsófiával

Kapcsolódó

Aki Egy nappal sikert aratott Cannes-ban – interjú Szilágyi Zsófiával

Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje Cannes-ban debütált, és rögtön meg is nyerte a nemzetközi kritikuscéh díját. Egy háromgyerekes család életének átlagos (másfél) napjába kapunk szépítés nélküli bepillantást az anya szemszögéből, aki töretlenül menedzseli a gyerekeket, a munkáját és az elintézendőket, miközben a háttérben talán épp szétesik a házassága.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.
Vizuál ajánló

Tichy Gyula műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Először látható önálló tárlat a magyar szimbolizmus egyik kevésbé ismert alakjának műveiből. A mintegy nyolcvan festményt, metszetet és grafikát felvonultató kiállítást eredetileg a művész halálának centenáriumán, 2020-ban tervezték bemutatni.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Vihar-varázslat

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az ukrajnai háború juttatta eszébe azt a különleges felhőt, amelyet a Sziget fesztiválon fotózott egy közelgő vihar előtt.
Vizuál ajánló

Vietnámi-magyar romantikus filmmel ünnepelhetünk jövőre Valentin-napon

Szűcs Dóra filmje felidézi a hetvenes évek Budapestjének különleges hangulatát, valamint elrepíti a nézőt az akkori, illetve a mai Vietnámba is. Az almafa virága című alkotás főszerepében Nari Nguyen és Koltai-Nagy Balázs látható. A film teasere a cikkben!
Vizuál ajánló

November végi melankólia – Újra átélhetjük nagyvásznon Tarr Béla filmjeit

Retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a Cirko-Gejzír a magyar kortárs filmművészet egyik legkiemelkedőbb alakja előtt. November 25. és 27. között ugyanis Tarr Béla filmográfiájában merülhetünk el.