Vizuál

Nyerhet-e Oscart a Testről és lélekről?

2018.03.02. 11:11
Ajánlom
A Berlinaléról jutott az Oscarig Enyedi Ildikó filmje − nemcsak az út egyes állomásait vesszük végig, de azt is, milyen esélyekkel indul a díjért a Testről és lélekről.

Március 4-én, magyar idő szerint hétfőn hajnalban adják át a 2018-as Oscar-díjakat − tavaly és tavalyelőtthöz hasonlóan idén is izgulhatunk magyar filmért: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét a Legjobb idegennyelvű film kategóriájában jelölték. Ebben a cikkben számba vesszük, hogyan jutott idáig a film, kik a kihívói, illetve milyen esélyei vannak a 90. Oscar-gálán.

Út az Oscarig

A filmet még be sem mutatták, amikor először kezdtek cikkezni róla: rendezője, Enyedi Ildikó, olyan nemzetközileg is elismert filmek, mint Az én XX. századom, vagy a Simon mágus alkotója ugyanis csaknem két évtized után tért vissza a mozikba. A Testről és lélekről tavaly februárban debütált Berlinben, ahol egyből elnyerte  a fődíjnak számító Aranymedvét, ezzel 42 év után díjaztak ismét magyar film a Berlinalén. Érdekes módon akkor szintén egy filmrendezőnő, Mészáros Márta nyert az Örökbefogadás című alkotásával. A film emellett elhozta még a német fővárosból a FIPRESCI filmkritikusi és az ökumenikus zsűri fődíját, valamint a Berliner Morgenpost olvasói által odaítélt elismerést is.

testrol es lelekrol screenshot 20170218212159 1 original

testrol es lelekrol screenshot 20170218212159 1 original (Fotó/Forrás: Highlights of Hungary)

A Testről és lélekrőlt március 2-án kezdték vetíteni a magyar mozik. A hazai kritikusok is odáig voltak érte. Szinte csak elismerő hangon írtak róla, minket is beleértve;  az Index az év legjobbjának választotta, és a mi listánkon szintén bekerült a tavalyi év legjobb filmjei közé.

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Kapcsolódó

A szerelem a vágóhídon pont olyan elbűvölő, ahogy hangzik

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmje a képekkel és hangulatokkal is játékot űz, de mindkét esetben sikert arat. Olyan romkom, amit nem sűrűn látunk.

A film a jegypénztáraknál is remekül szerepelt, eddig 105 ezren váltottak rá jegyet.

Az Oscar-jelölés, és az azzal együtt járó teltházas vetítések hatására közel egy évvel a bemutatója után újra műsorra tűzték a mozik. Március 1-től az HBO GO-n is látható lesz, nemrég pedig a DVD változat is megjelent. A Telekom Videotékában december óta elérhető.

Ilyen sikerek után nem volt meglepő, hogy a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága Enyedi filmjét indította el az Oscarért.

A tavalyi év azonban nem csak nézettséget tekintve volt kifejezetten erős a magyar film számára − végre valóban volt miből választani.

A Testről és lélekről legnagyobb ellenfele Török Ferenc filmje, az 1945 volt, amit szintén szerettek a kritikusok: itthon megkapta  a MÚOSZ filmkritikusi díját, és külföldön is számos elismerést nyert  Miamitól Berlinen át Jeruzsálemig. Minden más évben biztos Oscar-nevezett lett volna, idén azonban nem volt szerencséje Rudolf Péter filmjének. Szintén jelölhettük volna még  A martfűi rémet, ami közönség és kritikai sikert is aratott; Az állampolgárt, az év egyik legkellemesebb meglepetését, ami magyar viszonyok közepette reflektál egy égető nemzetközi kérdésre; a Kincsemet, hiszen a bulvárosabban megfogalmazott tipikus nemzeti sztorik is simán eljuthatnak jelölésig; valamint a Jupiter holdját is, amit viszont csalódást keltően fogadtak Cannesban − hibái ellenére mi azért nem tartottuk rossznak. 

Mikor hívhatunk egy helyet hazánknak?

Kapcsolódó

Mikor hívhatunk egy helyet hazánknak?

Magyarországról manapság inkább lelépni szokás, Vranik Roland filmjének főszereplője mégis azért küzd, hogy végleg itt maradhasson.

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

Kapcsolódó

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

Cannes után a magyar mozikba is megérkezett Mundruczó Kornél filmje. A Jupiter holdja egy szuperképességű menekült és egy megváltást kereső orvos kalandjaival mesél Európáról és a közhangulatról.

Közben a Testről és lélekről sorra gyűjtötte be a további elismeréseket: az Európai Filmdíjra jelölték a Legjobb film, Legjobb rendező, Legjobb forgatókönyv és a Legjobb színésznő díjára is − Borbély Alexandra utóbbi kategóriát meg is nyerte. 

 A film operatőrét, Herbai Mátét is díjazták, aki a lengyel Cameraimage fesztivál fődíját, az Arany békát kapta meg. 

Testről és lélekről

Testről és lélekről

A diadalmenet után novemberben robbant a hír: a streaming-óriás amerikai Netflix vette meg a film forgalmazási jogait. Nem volt egyértelű, mindez jót is jelent-e: egyrészt igen, hiszen ennél szélesebb közönséget aligha érhetne el. A Netflixnek világszerte 100 milliónál is több előfizetője van, míg ha bekerült volna a tengerentúli művészmozis vérkeringésbe, aligha nézték volna meg többen néhány ezernél-tízezernél.

Másrészt viszont a Netflixre még mindig ellenségesen tekintenek az Oscart osztó filmakadémiánál, és a főbb kategóriákban nem is igen szeretik az általuk forgalmazott filmeket jelölni.

Kampány tekintetében is tapasztalatlannak számított a Netflix − Oscar-szempontból tehát volt félnivalónk.

A szűkített lista kihirdetéséig nem is nagyon nyomta a filmet a forgalmazó, a kötelezőkön túl finoman szólva is takaréklángon égett Enyedi filmjének publicitása. Úgy tűnt, a Netflix inkább Angelina Jolie egyébként szintén remek, a kambodzsai népirtásról szóló First, they killed my father című filmjét kezeli kiemeltként. Golden Globe-jelölésig jutott a mozi, tovább nem.

Tavaly december közepén jelentették be a Legjobb külföldi filmért indulók szűkített kilences listáját. Ez az Oscarért folyó verseny talán legjelentősebb lépcsőfoka: idén rekordnak számító 92 jelölésből született meg a shortlist, ami rengeteg meglepetést tartogatott. Az volt például a Testről és lélekről jelenléte is, akivel senki nem számolt esélyesként. Nem került a kilenc film közé Angelina Jolie mozija; a Cannes-ban is díjazott, és a végső győzelemre is esélyesnek tartott francia BPM; Haneke Happy end-je és Norvégia jelöltje, Joachim Trier Thelma-ja sem.

Ahogy mondani szokás, a szűkített listára felkerülni nehezebb, mint magát a díjat megnyerni.

Nemcsak a nevezők száma hihetetlenül sok, de a kategória szabályozása  is az Oscar egyik legbonyolultabbja. Az egyik legfőbb változást 2008 után hozták: ekkor történt, hogy a díjakkal gazdagon megszórt román 4 hónap, 3 hét, 2 nap még csak a kilences listára sem jutott be. A szobrot végül a minden idők egyik leggyengébb Oscar-nyerteseként elhíresült osztrák Pénzhamisítók kapta. Mindezek után az Akadémia is észlelte, hogy gond van a rendszerrel: a nehezebb, komolyabb filmek még jelölésig se tudnak eljutni, a kategória pedig felhígult.

Ekkor vezették be a két lépcsős nevezési procedúrát: a szűkített lista kilenc helyéből hármat egy válogatott, hozzáértő bizottság választ ki − ha ugyanis bekerül a rövidített listára egy film, a jelölést már általában akkor is megkapja, ha furcsa, vagy nehezen emészthető. A pletykák szerint ilyen szabadkártyával jutottak Oscar-jelöléshez olyan  filmek, mint a Kutyafog, a Bikanyak, a Toni Erdmann, vagy például a Saul fia, ami végül a díjat is megkapta.

Testről és lélekről

Testről és lélekről

Az idei szűkített lista így nézett ki:

  • A Fantastic Woman (Chile)
  • Sötétben (Németország)
  • Testről és lélekről (Magyarország)
  • Foxtrot (Izrael)
  • The Insult (Libanon)
  • Szeretet nélkül (Oroszország)
  • Félicité (Szenegál)
  • The Wound (Dél-Afrika)
  • A négyzet (Svédország)

Az előzetes várakozások mindenképpen a végső öt jelölt közé várták A négyzetet, a Szeretet nélkült, a Foxtrot-ot és a Sötétbent, melléjük pedig az A Fantastic WomanFélicité kettős egy tagját.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Testről és lélekről sötét lóként szerzett végül Oscar-jelölést.

Goldderby a kilences lista 8. helyére rangsorolta, és máshol is inkább csak a "futottak még" címkével illették. A legtekintélyesebb amerikai filmes lap, a Variety  sem várta a magyar jelöltet az ötbe. Élhetünk a gyanúperrel, hogy már a szűkített listára is csak szabadkártyával került be, ami persze nem jelent semmit. Ilyen előjelek mellett tehát óriási meglepetésként hatott, hogy a Testről és lélekről végül Oscar-jelölést szerzett. 

Nézze meg, hogy örült az Oscar-jelölésnek a stáb!

Kapcsolódó

Nézze meg, hogy örült az Oscar-jelölésnek a stáb!

Már hivatalos, hogy a Testről és lélekről is indul az aranyszoborért! A készítők együtt izgultak a bejelentésen, mi pedig a márciusi gálán fogunk!

A jelöltek

A négyzet (Svédország)

Ruben Östlund filmje nemcsak Cannes-ban nyerte el a fődíjat, de az Európai Filmdíjon is tarolt: mind a hat jelölését vitte, köztük a Legjobb film és a Legjobb rendezés díját is. A mozi egy stockholmi múzeumigazgató megpróbáltatásain keresztül tart görbe tükröt a kortárs művészetek elé − az abban dolgozók és az azt fogyasztók is megkapják tőle a magukét. A provokatív, egyszerre elképesztően vicces és elgondolkodtató, szabálytalanságában is szeretnivaló filmért mi is odavoltunk, és a tavalyi év 10 legjobbja közé soroltuk.

A négyzetet viszont nemcsak díjazták, de hatalmas vitákat is kavart, ami nézettségének és hírnevének ugyan jót tett, de mindez nem túl jó ómen egy Oscarhoz hasonló népszerűségi verseny esetében. Az aranyszobrot ugyanis általában a könnyebben érthető, széles támogatottsággal rendelkező filmek kapják meg. Ez az egész európai művészeti közeg pedig, amit a film mutat, nagyon távol áll az amerikai szavazóktól. Épp ezért kérdés, az Akadémia gyomrát nem fekszi-e majd meg Östlund mozija, ami közelebb áll a Kutyafoghoz, a talán leghíresebb furafilm-jelölthöz, mint bármelyik győzteshez az elmúlt jópár évben. Díjai azonban még így is az egyik legfőbb esélyessé teszik.

The Insult (Libanon)

Egy keresztény és egy palesztin menekült férfi néz egymással farkasszemet Libanon jelöltjében, amely az eddigiek során talán a legkevesebb vizet zavarta. A film szuper kritikákat kapott, és akik látták, az egyik legnagyobb hatású jelöltnek tartják. Igazi fesztiválsikert azonban nem aratott − mindössze Velencéből hozott el egy színészdíjat. Neki adnánk a legkevesebb esélyt, és ezzel nem vagyunk egyedül. Mondjuk a legtöbb külföldi oldal  pont a Testről és lélekről mellett tartja az egyik legesélytelenebb jelöltnek. 

Szeretet nélkül (Oroszország)

Andrej Zvjagincev-nek pár éve már a Leviatánért is odaadtuk volna a díjat, és ezzel valószínűleg nem vagyunk egyedül − a végül díjat kapó Ida egyik fő kihívója volt 2015-ben. A Szeretet nélkül sokban hasonlít ahhoz a filmhez: hideg és kemény dráma, jó adag rendszerkritikával és hamisíthatatlan orosz életérzéssel. Míg azonban a Leviatánban mindez sírva vigadós vodkamámorban formálódott, addig a Szeretett nélkül egy szikár, csontig hatoló tragédia, aminek ára van: rettenetesen nehéz nézni, de megéri a fáradságot. Ilyen embert próbáló filmek azonban ritkán nyernek Oscart.

Nem szabad elfelejteni viszont a kategória egyik sajátságát: gyakran a filmek minősége mellett azok politikai üzenete is sokat nyom a latba.

Tavaly például utolsó pillanatban dőlt el a verseny, amikor Trump kitiltási botrányára válaszul  a szavazók jó része szolidaritásból Az ügyfélre voksolt, melynek rendezője, Asghar Farhadi bojkottálta is az átadót. Hasonló protest-szavazatokban bízhat a Szeretet nélkül is: a folyamatos hekker-botrányok, Trump orosz-érintettsége, valamint a Téli Olimpia körüli balhé szavazatokat hozhat egy olyan filmnek, mely a jelenleg Oroszországban uralkodó állapotokat bírálja.

A Fantastic Woman (Chile)

A chilei jelölt mindig erősen jelen volt a köztudatban, a kritikusok odáig voltak érte, legtöbben jelölését is biztosra vették, ám igazán csak a végső jelöltek kihirdetése után kapott erőre. A Berlini Filmfesztiválon pedig Enyedi Ildikó filmje legyőzte őt, de az A Fantastic Womant egészen kiemelkedő figyelem övezte az elmúlt hetekben. A film egy transznemű főhőst követ nyomon, akinek élete teljesen összeomlik, miután szerelme meghal. Nemcsak a gyásszal, az egzisztenciális problémákkal, de a társadalmi előítéletekkel is meg kell küzdenie. Mindezt szépen, a maga visszafogottságában is hatásosan vezeti végig Sebastian Lelio rendező, ám a film legnagyobb sztárja nem ő, hanem főszereplője: Daniela Vega remekül játszik, olyannyira, hogy sokan máris Oscar-jelölést követeltek neki. Azt végül nem kapta meg, ám transznemű színészként hatalmas nyilvánosság övezi, és a film kampánya is erre épít: ha nyer, ez lesz az első film, melynek főszerepét transznemű színész játssza. Az elmúlt hónapok zaklatási botrányai csak még aktuálisabbá tették ezt a filmet, melynek témája önmagában is elég forró. Mindezeknek köszönhetően elképesztően megerősödött a chilei jelölt pozíciója, olyannyira, hogy érdemes komoly esélyesként számolni vele.

A Testről és lélekről esélyei

A cikk első felében végigvettük, hogyan jutott idáig a film; most lássuk, mennyi esélye van a díjra.

Röviden: nem sok. Ám több, mint amekkora esélye volt a szűkített listára, majd az öt jelölt közé kerülni.

Ha pedig ez sikerült neki, bármi sikerülhet − vehetjük elő a magyar futballválogatottnál már megszokott bizakodókedvünket. Szerencsére Enyedi filmjével kapcsolatban van is miben bíznunk.

Testről és lélekről

Testről és lélekről

Például a sokat emlegetett aktualitásban. Egyben biztosak lehetünk: az Oscar-gála fő témája, csak úgy, mint a Golden Globe-é, a szexuális zaklatások és a nőket érő sérelmek lesznek, amelyeket a MeeToo és a TimesUp mozgalmak fémjeleznek.

Büszke, bátor nőkről és szégyenkező férfiakról szólt az idei Golden Globe

Kapcsolódó

Büszke, bátor nőkről és szégyenkező férfiakról szólt az idei Golden Globe

A filmipar botrányai rányomták bélyegüket az este hangulatára, ami inkább volt erősen politikus, mint oldott. Ami a díjakat illeti, meglepetés alig született.

Hollywood egyik legégetőbb problémája a diverzitás, így például a kisebbségek mellett a női rendezők hiánya - Enyedi Ildikó pedig az egyetlen női rendezői jelölt a kategóriában, így ez mindenképpen mellette szól.

Ha a teljes jelöltlistát nézzük, Greta Gerwignek sajnos nem sok esélye van a Legjobb rendezők között; Yance Ford (Strong Island) első transznemű rendező-jelöltként szintén nem főesélyes a Legjobb dokumentumfilm kategóriában, ahogy a szintén történelmi női-jelölt, Rachel Morrison sem valószínű hogy Oscart kap operatőrként a Mudbound-ért. Enyedi győzelme nem lenne akkora szenzáció, mint az övéké, de szép gesztus, helyes üzenet lenne erőre − gondolhatják a szavazók.

Szintén segíti a film esélyeit, hogy akárcsak a Legjobb film kategóriában, itt sincs még egyértelmű nyertes.

A Saul fia annak idején végigtarolta a díjszezont, így egyértelmű esélyesként érkezett az Oscarra, és az igaz a legtöbb későbbi győztesre is. Most viszont toronymagasan egyik jelölt sem emelkedik ki, tehát nem valószínű a tömegszintű csuklóból szavazás. Elég lehet egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó cikk vagy sajtóesemény, hogy egy film kiemelkedjen. Mivel kiélezett a verseny, bármi dönthet. Épp ezért érdemes a következő pontokat végigvenni, még ha nem is szabad mindet véresen komolyan venni. Egyértelmű szabályszerűségek ugyanis nincsenek, főleg nem a Legjobb külföldi film kategóriában.

A Testről és lélekről mellett szól még, hogy kellően egyedi ahhoz, hogy ne csak megfogja a szavazókat, de azok emlékezzenek is rá. A Legjobb külföldi film kategóriára az egész, több ezer fős Akadémiai tagság szavaz, akik ebben az időszakban több tucat filmen rágják keresztül magukat. Fontos tehát, hogy egy jelölt nyomot hagyjon bennük. Ráadásul a magyar jelölt képi világa Herbai Máté operatőr érdemeként gyönyörű. Emellett pedig univerzális témáról is szól, és ami nagyon fontos: mindezt érthetően teszi. Szintén mellette szól, hogy főhősei elesettek, vagy legalábbis nem hétköznapi figurák. A víz érintése fele ilyen hatásos sincs, de jószívűsége és csodabogár-karakterei így is Oscar-kedvenccé tették. Borbély Alexandráról nem hallani annyi méltatást, mint Daniela Vegáról, ennek ellenére az erős színészi játékot is felírhatjuk a PRO listára a film mellé. Borbély mellé Morcsányi Géza (interjúnk) első színészi szerepében is fel tudott nőni, ezt pedig a filmmel foglalkozó írások rendszerint ki is emelik. 

„Ha az Enyedi Ildikónak a te pofád kell, akkor mondjál igent!”

Kapcsolódó

„Ha az Enyedi Ildikónak a te pofád kell, akkor mondjál igent!”

Kevés színészi bemutatkozás szól akkorát, mint Morcsányi Gézáé - első filmjében egyből főszerepet játszik, a film pedig nemrég nyerte el az egyik legrangosabb filmes fesztivál fődíját, a berlini Arany Medvét. A kritikák nem csak a filmet, a játékát is dicsérik, minden adott tehát egy ígéretes színészi karrierhez. Csakhogy Morcsányi Géza nem vágyik erre, mert hogy nem is színész. Ismert és elismert dramaturgként, egykori könyvkiadóként vágott bele a filmes kalandba Enyedi Ildikó felkérésére. A Testről és lélekről forgatásáról, sikeréről és a nem épp szokványos pályakezdésről-pályaelhagyásról beszélgettünk vele.

Fontos jellemzője még a kategóriában díjazott filmeknek, hogy amellett, hogy érthetően szól mindenkihez, megőrzi saját hazájának jellegzetességeit is. A Testről és lélekről ebből a szempontból sajnos hátrányban van például a The Insulttal és a Szeretet nélküllel, de talán még A négyzettel szemben is.

A film lényegében bárhol játszódhatna, egyetlen echte magyar momentumnak talán csak a korrupcióra tett fricska számít.

Ez egyébként a Filmalap alatt készült filmek többségére igaz: a kritikát és a tanulságokat is inkább csak általánosságban, történelmi léptékkel fogalmaznak meg. Ez persze nem csökkenti a filmek érdemeit, elvégre a Saul fia is Oscart tudott így nyerni. Mára azonban Magyarország a nemzetközi hírek egyik visszatérő szereplőjévé vált, és nem éppen kellemes kontextusban, ezzel pedig az Akadémia szavazói is tisztában vannak. Míg azonban a Szeretet nélkül kritikus álláspontja miatt profitálhat az Oroszország-ellenességből, addig a Testről és lélekről nem igazán kovácsolhat előnyt a politikai kontextusokból. 

Enyedi Ildikó

Enyedi Ildikó (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A jelölés ellenére nehéz eldönteni, mennyiben segíti a film Oscar-esélyeit a forgalmazó Netflix. Idén mintha megtörni látszana a jég, és az eddig jobbára csak dokumentumfilmjeiért jelölést kapó streaming szolgáltató végre több kategóriába is betört − elsősorban a Mudbound, és persze a Testről és lélekről révén.

Ha Enyedi filmje nyerne, az a Netflix eddigi legnagyobb skalpját jelentené.

Végre úgy néz ki, el is kezdett ezen dolgozni a forgalmazó: plakátkampány indult, és a streamingóriás Los Angeles-i központját is Borbély Alexandra arcával díszítették fel. Mindez jópofa, és jól mutat Facebook-on, de csak csepp a tengerben: más mozik fizetett hirdetések és PR-cikkek tucatjaival, több hetes sajtókörúttal és vetítés-dömpinggel hajtanak az aranyszoborért. Mindez persze lehet megvan a Testről és lélekről esetében is, csak egyszerűen nem kelt akkora figyelmet, mint vetélytársai kampánya. Ha emlékszünk a Saul fia menetelésére, ott szinte naponta érkeztek a hírek a sajtóeseményekről, fogadásokról és vetítésekről, Nemes Jeles László és Röhrig Géza pedig hónapokig járták a világot a filmet promózva − ilyesmiről nem hallani Enyediéktől. Ha itthonról nehezen is látható a film kampánya, Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója nemrég egy sajtótájékoztatón azt mondta, az Akadémiánál igenis mindenki tudja, mi az a Testről és lélekről − reméljük, neki van igaza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.