Vizuál

Nyitás előtti készülődés a Szépművészeti Múzeumban

2018.10.29. 16:15
Ajánlom
Belestünk az október 31-én újranyitó Szépművészeti Múzeumba, hogy megmutassuk hogy készül a 3,5 éves szünet után a látogatók fogadására. Galéria!

A Szépművészeti Múzeum felújítása pont úgy kezdődött, mint minden lakásfelújítás: fessük ki ezt az egy szobát! S végül, mint mindig, a lakás minden pontján akadt javítanivaló. Egy múzeumnál egy „hangyányit” grandiózusabb ez a vállalkozás, de az alapkoncepció nagyon hasonló. Jelen esetben a második világháborúban megsérült és a látogatók elől hetven éve elzárt Román Csarnok restaurálása volt a kiinduló pont. Ha pedig már úgyis ott voltak, akkor a többi terem is kapott legalább egy tisztasági festést, kicserélték a tető nagy részét, az elektromos vezetékeket és újrarendezték a kiállítótereket is, hogy csak néhány példát említsünk. 

 

Román Csarnok


A fő attrakció a teljes pompájában helyreállított Román Csarnok. Az évtizedek során a terem falain helyenként még a vakolat is levált, így az eredeti tervek segítségével rekonstruálták a díszítését. Seres András főrestaurátor vezetésével hatvan restaurátor fél év alatt festette vissza a faliképeket. (A sokszor extrém szögben, a termet betöltő állványzaton végzett munkájukról készült fotósorozat itt nézhető meg.) A Szépművészeti Múzeumban a Román mellett egy Barokk és egy Reneszánsz Csarnok is helyet kapott, hogy ne csak képzőművészeti, hanem építéstörténeti bemutatóhely is legyen. Az előbbi egy román kori bazilikát idéz, falfestésében számos utalással a magyar történelemre. (A Román Csarnok történetéről és restaurálásáról tanulmánykötet is született.)

A Román Csarnok 1906-os nyitástól a gipsz gyűjtemény fontos darabjainak is adott otthont: ez a híres műtárgyak gipsz másolatait jelentette. Ez a koncepció mostanra kissé idejét múltnak tűnik, a huszadik század elején azonban még

kevesen engedhették meg maguknak, hogy utazzanak, így minden nagyobb európai múzeum rendelkezett hasonló kollekcióval, hogy helybe hozza a látogatóinak a világ műalkotásait.

(A múzeum szakemberei elutaztak a helyszínre, ahol levették a mintát az eredeti műtárgyról, hazahozták, kiöntötték és élethűen lefestették.) A gipszmásolatok később kimentek a divatból és raktárba kerültek, sok esetben el is tűntek. Budapesten – ha mostoha körülmények között is – szerencsére megmaradtak a replikák. Az eredetileg ezer másolatból álló gyűjteményből közel nyolcszáz maradt fenn, amiket a szintén most helyreállított és kibővített komáromi Csillagerődben állítanak majd ki.

Mára a freibergi katedrális Aranykapuja és a gyulafehérvári templom kapuja maradt csak a csarnokban. Előbbinek már a gyakorlatban is hasznát vették:

amikor 1945-ben találatot kapott a freibergi katedrális és megsérült az Aranykapu, akkor a német restaurátorok Budapestre utaztak és a Szépművészeti másolatáról vettek mintát a kijavításához.

Az újranyitást követően nem használják kiállítótérként a Román Csarnokot. Festmények kiállítására a pompás díszítőfestés miatt alkalmatlan, néhány szobor és oszlopfő kerül ide. A csarnok önmagában különleges látnivaló, de rendezvényeknek is otthont ad majd.

 

Az épület

 

Az épület központi tere, a Reneszánsz Csarnok is átesett egy kisebb felújításon és festésen, de a zárva tartás 3,5 éve alatt jutott idő a látogatók számára láthatatlan épületgépészeti felújításokra is. A hatvanas évek óta működő gőzkazán helyett korszerű fűtési rendszert kapott a múzeum, 300 kilométernyi elektromos vezetéket cseréltek ki a falakban, napelemek kerültek a szintén nagyrészt kicserélt tetőre. Így már nem fordulhat elő az, hogy egy déli eső után, néha órák múlva, valahol hirtelen előbukkan az esővíz az épületben.

A múzeum történetének legnagyobb rekonstrukciója során felújították

  • a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnokot,
  • korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét,
  • klimatizálták a kiállítótermek egy részét,
  • felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint
  • új kiállító- és közönségforgalmi tereket és
  • korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben. A felújításnak köszönhetően csaknem 2000 négyzetméternyi korábbi kiállítótér nyeri vissza eredeti funkcióját és a műtárgyraktáraknak is mintegy félezer négyzetméterrel több hely jut majd a megújult épületben.
  • A felújítás során egy új, térszint alatti, korszerű étterem és kávézó is kialakításra került.
  • Hosszú évtizedek után végre megtörtént az Szépművészeti Múzeum épületének csaknem teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi, zajos klímaberendezéseket.
  • A tetőre napelemek és napkollektorok kerülnek, gazdaságosabbá téve a múzeum üzemeltetését, 
  • megtörtént az épület utólagos, talajnedvesség elleni szigetelése is. Mindezekkel párhuzamosan
  • új elektromos hálózatokat és klímarendszereket építettek ki,
  • korszerűsítették a biztonsági, vagyonvédelmi, informatikai rendszereket,
  • új személy- és teherlifteket állítottak be, valamint a modern műtárgyszállításnak megfelelő „expedíciós folyosókat” is kialakítottak.
  • Megtörtént a múzeum teljes akadálymentesítése.
  • A felújítás során mintegy 11.000 m³ földet mozgatnak meg, 2.700 m³ beton, 300 tonna betonacél, 900 m² falazat, 7.100 m² vakolat, 3.000 m² acélszerkezet, 1.800 m² üvegtető, 1100 m² üvegfal, 300.000 folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16.000 folyóméter gépészeti vezeték kerül beépítésre. E mellett 19.000 m² burkolat készült és 38.000 m² felületet festettek le.

A korábban irodáknak használt helyiségekből két kisebb kiállítótér született a földszinten és az első emeleten. Előbbi a könyvelés otthona volt. A gipszkarton falak és a galéria lebontása után most teljes pompájában látható a Michelangelo terem, gyönyörű kazettás mennyezetével. Itt október 31-én Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című kiállítás avatja az új termet. Az emeleten pedig korábban a kommunikációs és a kiállítás-szervezési osztály dolgozott: azonban senki sem sejtette, hogy a gipszkarton és az álmennyezet alatt múzsák és frízek lapulnak. A díszítést korábban fehérre meszelték, ez alól szabadították ki – szintén az eredeti tervek segítségével a restaurátorok. A teremet a felújítást követően elkeresztelték a múzeum tervezőjéről, Schickedanz Albertről.

_DSC3757-164355.jpg

Fedett múzsák (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

A régi szobor gyűjtemény szinte már teljesen készen várja a látogatókat, ott jártunkkor mindössze a világítás beszerelése volt még hátra. A termek falai sötét tónusú faburkolatot kaptak, a tárolók pedig titkos fiókokat múzeumpedagógiai kiegészítésekkel, például arról, milyen rétegek kerülnek egy faszoborra

A festményekkel kapcsolatban több változás is várható. Ha már úgyis lekerültek a falakról, megragadták az alkalmat és újrarendezik a kiállításokat, sőt részben cserélnek is a Nemzeti Galériával. A gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték. Szépművészeti kiállítási koncepciója – visszatérve az eredeti, alapításkori alapelvekhez - gyökeresen átalakul: több évtizedes távollét után

a magyar művészeti anyag hazatér a Szépművészetibe, így a múzeum ezt követően az egyiptomi és a görög-római művészet mellett a 18. század végéig együtt mutatja majd be az egyetemes és a magyar művészet történetét.

A műtárgyak korábbi tagolódása helyett mostantól a korszakhatár alapján kerülnek a műalkotások a Galériába vagy a Szépműbe. Vagyis amíg eddig a magyar művekért a Várba kellett utazni, a nemzetközi anyag pedig a Hősök tere mellett várta a látogatókat, mostantól a Szépművészetiben egymás mellett látható majd az 1800 előtti nemzetközi anyag a magyar művészettörténeti emlékekkel.

_DSC3810-165045.jpg

Felfüggesztésre várva (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Hasonlóan ahhoz, amikor valaki benne is lakik a lakásban, amit felújít: azokban a termekben, ahol éppen nem dolgoznak, műtárgyakat raktároznak. Így a képtárak csak részben készültek el: akad, ahol már csak a feliratok hiányoznak a festmények mellől, máshol még raktárnak használják a termet.

 

Kávézó az egyiptomiak helyén

A legnagyobb változások talán a térszint alatt történtek. A korábban az egyiptomi gyűjteménynek, és az 1945 utáni képzőművészetnek otthont adó mélyföldszint, ahol a ruhatár és a múzeum ajándékboltja is meghúzta magát, teljesen átalakult. A lépcsőtől balra eső terembe látogatásunk alatt épp költöztek be az egyiptomi műtárgyak az új kiállítótérbe, a régi helyén pedig konyhával is rendelkező étterem és kávézó kapott helyet. A kettő közötti ruhatár kiegészült az egész falat beborító, pénzérmével működő szekrényekkel, ahol sorban állás nélkül otthagyhatják az érkezők kisebb vagy nagyobb ingóságaikat. Ide természetes fényt is beengedtek azzal az apró trükkel, hogy egy méterrel odább, a homlokzat vonalától eltolták a falat. Az átépítéssel új útvonalak, lépcsők is felbukkantak, ahol a látogatók lerövidíthetik az utat. A mélyföldszinten, a Román Csarnok alatt egy modern műtárgyraktárat is kialakítottak.

Így néz ki a felújítás közben a Szépművészeti Múzeum

Kapcsolódó

Így néz ki a felújítás közben a Szépművészeti Múzeum

Legutóbb az 1940-es évek elején lehetett teljes pompájában látni a második világháborúban megsérült, majd azóta bezárt Román csarnokot, 2018 őszén azonban ismét birtokba veheti a közönség, ha befejeződik a Szépművészeti rekonstrukciója.

Frida Kahlo, Leonardo és a megújult Román Csarnok

Frida Kahlo, Leonardo és a megújult Román Csarnok

Frida Kahlo, Francis Bacon, Lucian Freud és a londoni iskola, valamint Korniss Dezső alkotásaival várja a látogatókat a Magyar Nemzeti Galéria 2018-ban, de a tervek szerint a Szépművészeti Múzeum is újra megnyílik idén októberben az átfogó rekonstrukciót követően.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Perelhető Banksy? Hibázott a Sotheby's?

Az önmagát megsemmisítő festmény híre október elején söpört végig a sajtóban. Banksy aukciós trükkjével kapcsolatban egy szerzői jogi szakértő és egy magyar aukciósház művészettörténésze válaszolt a felvetődő kérdéseinkre.
Vizuál aukció

Vásárolj kortárst, így segítve a rászorulókat!

Harmadik alkalommal rendezik meg november 21-én a Művészek a Heti Betevőért elnevezésű jótékonysági aukciót és kiállítást festők, fotográfusok és grafikusok bevonásával.
Vizuál képrablás

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál hír

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.