Vizuál

„Nyomot hagyott minden gondolat” - Kókay Krisztinával beszélgettünk

2019.01.05. 11:00
Ajánlom
Kókay Krisztinával beszélgettünk '75 - A vonal misztériuma című Pesti Vigadóban látogatható jubileumi kiállításáról és a négy évtizedet meghaladó alkotói munkásságáról.

19482-104934.jpeg

Kókay Krisztina (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Hogyan indult a pályafutása?

Óriási hálával tartozom a családomnak. Amikor kiderült, hogy jól rajzolok, kb. 8 éves koromban, szüleim, nagyszüleim mindenben segítettek. Rajzoláshoz, festéshez minden eszközt megkaptam, pedig nehéz anyagi körülmények között éltünk.

Az esztergomi általános iskolában nem volt rajz szakos tanárnő, hanem a tornatanár vagy az énektanár tanította a rajzot. Az iskolához a kis Duna parton vezetett az út, melyet hatalmas platánsor övez és fölé emelkedik a Bazilika: ezt a látképet minden festő megfesti. Bajor Ágost festőművész gyakran festette; sokszor élvezettel néztem, hogyan keveri a színeket. Majd kértem a szüleimet, hogy csak pici tubuskákkal vegyenek olajfestéket. Összefogott a család, édesapám és nagypapám is sok mindent vásárolt, nagybácsikám készített egy festődobozt, és 12-13 évesen kiültem a Duna partra festeni: nem láttam, hogy csődület vett körül, csak festettem.

1993_MMA74429_kokay_krisztina_a_hegy_titka_gel_5025-104933.jpg

Kókay Krisztina: A hegy titkai (1993) (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

'56-ban a forradalom idején, már lövések hallatszottak, én akkor is kint ültem, festettem a Bazilikát a Kálváriáról. Hat nagy olajfestményemmel mentem felvételizni a Képző- és Iparművészeti Gimnázium és Kollégiumba.

A Magyar Iparművészeti Főiskolán szintén nagyon sokat rajzoltunk, és nagyon szigorúan vették az oktatást, a rajzot, ami alapja mindennek, hiszen az arányérzék és a jó ízlés nagyon fontos; a rajz számunkra olyan, mint egy ABC, ami nélkül nem lehet olvasni.

A főiskolán textil szakon végzett. Miért éppen a textilre esett a választása?

Akkoriban minden főiskolára és egyetemre csak úgy lehetett jelentkezni, hogy 1 évig fizikai munkát kellett végezni; kerestük hova lehet menni, ahol festékkel bánhatunk, végül a textilgyárban kaptunk lehetőséget és kis ösztöndíjra ígéretet, ha visszamegyünk dolgozni a főiskola után. Ott azonban csak másolási feladatokat kaptunk és a terveinket nem használták fel, ezért krimibe illő módon, papírba tekercselve és bújtatva kicsempésztük őket a gyárból.

Melyik a legemlékezetesebb munkája?

Miután a főiskolát elvégeztem férjhez mentem, megszülettek a gyermekeim, és velük töltöttem 10 évet. Tartottam attól, hogy ennyi idő után, hogyan tudom folytatni a munkámat. Hallatlan szerencse volt, hogy Detre Villő belsőépítész évfolyamtársam, akit megbíztak a most Flamenco Hotelnek nevezett szálloda belsőépítészeti tervezésével, felkért, hogy készítsek a szálloda halljába és éttermébe 13 db 7 m hosszú és 1,7 m magas alkotást.

Mivel a gyermeknevelés közben rajzoltam, fantasztikus csoda és szerencse folytán az egyik rajz, melyet egy grapefruit ihletett, szinte kész volt, formáját és hangulatát tekintve éppen a szállodába illet, variációkat kellett készíteni és gazdagítani.

1993_MMA74437_kokay_krisztina_flamenco_ujra_allvannyal-104933.jpg

Flamenco újrafestése (1993) (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Vettem hatalmas falapokat, melyekre kifeszítettem az óriási textileket, melyeket felállítottam a társasház falára, majd éjjel a diavetítővel vetítettem és rajzoltam a grafikákat a textilre - a vége felé már a hó is esett. 1984-ben Detre Villővel Nivódíjat kaptunk munkánkra.

A szálloda új igazgatója új koncepcióval rendelkezett, cserélni kellett a bútorokat, nekem pedig azt mondta „Krisztina, vagy újrafesti vagy leszedetem" – és megint egy évig egy gurulós állványon festettem színesre a munkámat, miközben a hallban és az étteremben zajlott a szállodai élet.

1997-es kiállítását a Vigadó Galériában Szabó Magda, írónő nyitotta meg. Hogyan emlékszik erre az eseményre?

Fantasztikus megnyitóbeszédet hallhattunk, melyből néhány sort idéznék: „Csak az alkotás örök, csak az alkotó jelezte út segíthet… a művésznő anélkül, hogy tudna róla, gyónik, mondja a mindenható úristennek és művészete lelki atyjának, a világnak, mindenkinek az elmondhatatlant, melyet tűvékony grafikai jelrendszerével közöl… minden képe vallomás. Mindegyik képe vallomás, egy pszichiáter keresi a fonálvékony jelzések között önmagát, saját teremtményeinek megfejtését, önmaga magyarázatát, s elsőnek maga ijed meg, mikor megérti, mennyit tudott a megfoghatatlanból megfogni, a mondhatatlanból lerajzolni, vállán a szent madár, a művészet óriási felelősége."

A '75 - A vonal misztériuma című kiállítási koncepciónak mi a fő vezérvonala?

Szerettük volna kihasználni a tér adta lehetőségeket, hiszen olyan ritkán adódik, hogy ekkora térrel és ilyen nagy felülettel lehet gazdálkodni, így végre érvényesülnek a nagy munkák: a két palástot együtt akartuk megmutatni. A Magamba zárva című nagyon erős, hatalmas textilmunkámat nem tudtam sajnos kikérni, de a grafikája látható a kiállításon. Nemcsak a közönségnek, a művésznek is nagyon fontos, hogy időnként együtt lássa munkáit, nagyon tanulságos.

MMA_20746_kokay_krisztina_31_unnep-104936.jpg

Kókay Krisztina: Ünnep (2000) (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

A kiállításon találunk néhány 1976-78 között készült virágtanulmányt, melyek egyrészt megdöbbentőek, mert rendkívül finom alkotások, másrészt kirívóak a szakrális ihletésű képek között.

A főiskola végén rajzoltam őket. Ezek azért is érdekesek, mert a megszáradt és az élet meggyötörte növényekről készült rajzokat látjuk. Láttam benne, hogy mennyire gyönyörű egy megszáradt növény vagy tulipán; mint amikor az ember idősebb, és az arcán megjelennek az évek nyomai. Érdekesnek találtam, hogy mennyi rajzolni valót találni egy megszáradt picinyke tulipánsziromban, és mi mindent kifejez.

Mesélne nekünk a két palást történetéről is?

A palást című rajzomat is kiállítottam 2015-ben a Fészek Galériában. Ez egy kisméretű grafika, amit előbb felnagyítottam, és vonalakat rajzoltam, melyek végül betűkké formálódtak. Az egyik palástra Szent István intelmei kerültek, a másik munka az Ómagyar Mária siralommal kezdődik, Erdélyi Zsuzsanna Népi imádságok gyűjtésével folytatódik, majd Balassi és Márai versekkel végződik – a Mennyből az angyal az utolsó szöveg. Ahhoz, hogy ez a vers az utolsó betűig kiférjen, a végéről kezdtem visszafelé írni, hogy a meghatározott méret is megmaradjon, végül összeértek a sorok.

Vonalaim ösztönösen kerülnek papírra, kiszolgáltatva érzelmeket, véleményeket, drámákat, örömöket, melyeket nem tudok vagy nem akarok szavakkal kifejezni.

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

KÓKAY KRISZTINA 75 - A VONAL MISZTÉRIUMA

Látogatható: 2018. december 1. és 2019. január 27. között

Pesti Vigadó | VI. emeleti kiállítóterem | Jegyvásárlás

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.