Vizuál

„Nyomot hagyott minden gondolat” - Kókay Krisztinával beszélgettünk

2019.01.05. 11:00
Ajánlom
Kókay Krisztinával beszélgettünk '75 - A vonal misztériuma című Pesti Vigadóban látogatható jubileumi kiállításáról és a négy évtizedet meghaladó alkotói munkásságáról.

19482-104934.jpeg

Kókay Krisztina (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Hogyan indult a pályafutása?

Óriási hálával tartozom a családomnak. Amikor kiderült, hogy jól rajzolok, kb. 8 éves koromban, szüleim, nagyszüleim mindenben segítettek. Rajzoláshoz, festéshez minden eszközt megkaptam, pedig nehéz anyagi körülmények között éltünk.

Az esztergomi általános iskolában nem volt rajz szakos tanárnő, hanem a tornatanár vagy az énektanár tanította a rajzot. Az iskolához a kis Duna parton vezetett az út, melyet hatalmas platánsor övez és fölé emelkedik a Bazilika: ezt a látképet minden festő megfesti. Bajor Ágost festőművész gyakran festette; sokszor élvezettel néztem, hogyan keveri a színeket. Majd kértem a szüleimet, hogy csak pici tubuskákkal vegyenek olajfestéket. Összefogott a család, édesapám és nagypapám is sok mindent vásárolt, nagybácsikám készített egy festődobozt, és 12-13 évesen kiültem a Duna partra festeni: nem láttam, hogy csődület vett körül, csak festettem.

1993_MMA74429_kokay_krisztina_a_hegy_titka_gel_5025-104933.jpg

Kókay Krisztina: A hegy titkai (1993) (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

'56-ban a forradalom idején, már lövések hallatszottak, én akkor is kint ültem, festettem a Bazilikát a Kálváriáról. Hat nagy olajfestményemmel mentem felvételizni a Képző- és Iparművészeti Gimnázium és Kollégiumba.

A Magyar Iparművészeti Főiskolán szintén nagyon sokat rajzoltunk, és nagyon szigorúan vették az oktatást, a rajzot, ami alapja mindennek, hiszen az arányérzék és a jó ízlés nagyon fontos; a rajz számunkra olyan, mint egy ABC, ami nélkül nem lehet olvasni.

A főiskolán textil szakon végzett. Miért éppen a textilre esett a választása?

Akkoriban minden főiskolára és egyetemre csak úgy lehetett jelentkezni, hogy 1 évig fizikai munkát kellett végezni; kerestük hova lehet menni, ahol festékkel bánhatunk, végül a textilgyárban kaptunk lehetőséget és kis ösztöndíjra ígéretet, ha visszamegyünk dolgozni a főiskola után. Ott azonban csak másolási feladatokat kaptunk és a terveinket nem használták fel, ezért krimibe illő módon, papírba tekercselve és bújtatva kicsempésztük őket a gyárból.

Melyik a legemlékezetesebb munkája?

Miután a főiskolát elvégeztem férjhez mentem, megszülettek a gyermekeim, és velük töltöttem 10 évet. Tartottam attól, hogy ennyi idő után, hogyan tudom folytatni a munkámat. Hallatlan szerencse volt, hogy Detre Villő belsőépítész évfolyamtársam, akit megbíztak a most Flamenco Hotelnek nevezett szálloda belsőépítészeti tervezésével, felkért, hogy készítsek a szálloda halljába és éttermébe 13 db 7 m hosszú és 1,7 m magas alkotást.

Mivel a gyermeknevelés közben rajzoltam, fantasztikus csoda és szerencse folytán az egyik rajz, melyet egy grapefruit ihletett, szinte kész volt, formáját és hangulatát tekintve éppen a szállodába illet, variációkat kellett készíteni és gazdagítani.

1993_MMA74437_kokay_krisztina_flamenco_ujra_allvannyal-104933.jpg

Flamenco újrafestése (1993) (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

Vettem hatalmas falapokat, melyekre kifeszítettem az óriási textileket, melyeket felállítottam a társasház falára, majd éjjel a diavetítővel vetítettem és rajzoltam a grafikákat a textilre - a vége felé már a hó is esett. 1984-ben Detre Villővel Nivódíjat kaptunk munkánkra.

A szálloda új igazgatója új koncepcióval rendelkezett, cserélni kellett a bútorokat, nekem pedig azt mondta „Krisztina, vagy újrafesti vagy leszedetem" – és megint egy évig egy gurulós állványon festettem színesre a munkámat, miközben a hallban és az étteremben zajlott a szállodai élet.

1997-es kiállítását a Vigadó Galériában Szabó Magda, írónő nyitotta meg. Hogyan emlékszik erre az eseményre?

Fantasztikus megnyitóbeszédet hallhattunk, melyből néhány sort idéznék: „Csak az alkotás örök, csak az alkotó jelezte út segíthet… a művésznő anélkül, hogy tudna róla, gyónik, mondja a mindenható úristennek és művészete lelki atyjának, a világnak, mindenkinek az elmondhatatlant, melyet tűvékony grafikai jelrendszerével közöl… minden képe vallomás. Mindegyik képe vallomás, egy pszichiáter keresi a fonálvékony jelzések között önmagát, saját teremtményeinek megfejtését, önmaga magyarázatát, s elsőnek maga ijed meg, mikor megérti, mennyit tudott a megfoghatatlanból megfogni, a mondhatatlanból lerajzolni, vállán a szent madár, a művészet óriási felelősége."

A '75 - A vonal misztériuma című kiállítási koncepciónak mi a fő vezérvonala?

Szerettük volna kihasználni a tér adta lehetőségeket, hiszen olyan ritkán adódik, hogy ekkora térrel és ilyen nagy felülettel lehet gazdálkodni, így végre érvényesülnek a nagy munkák: a két palástot együtt akartuk megmutatni. A Magamba zárva című nagyon erős, hatalmas textilmunkámat nem tudtam sajnos kikérni, de a grafikája látható a kiállításon. Nemcsak a közönségnek, a művésznek is nagyon fontos, hogy időnként együtt lássa munkáit, nagyon tanulságos.

MMA_20746_kokay_krisztina_31_unnep-104936.jpg

Kókay Krisztina: Ünnep (2000) (Fotó/Forrás: Magyar Művészeti Akadémia)

A kiállításon találunk néhány 1976-78 között készült virágtanulmányt, melyek egyrészt megdöbbentőek, mert rendkívül finom alkotások, másrészt kirívóak a szakrális ihletésű képek között.

A főiskola végén rajzoltam őket. Ezek azért is érdekesek, mert a megszáradt és az élet meggyötörte növényekről készült rajzokat látjuk. Láttam benne, hogy mennyire gyönyörű egy megszáradt növény vagy tulipán; mint amikor az ember idősebb, és az arcán megjelennek az évek nyomai. Érdekesnek találtam, hogy mennyi rajzolni valót találni egy megszáradt picinyke tulipánsziromban, és mi mindent kifejez.

Mesélne nekünk a két palást történetéről is?

A palást című rajzomat is kiállítottam 2015-ben a Fészek Galériában. Ez egy kisméretű grafika, amit előbb felnagyítottam, és vonalakat rajzoltam, melyek végül betűkké formálódtak. Az egyik palástra Szent István intelmei kerültek, a másik munka az Ómagyar Mária siralommal kezdődik, Erdélyi Zsuzsanna Népi imádságok gyűjtésével folytatódik, majd Balassi és Márai versekkel végződik – a Mennyből az angyal az utolsó szöveg. Ahhoz, hogy ez a vers az utolsó betűig kiférjen, a végéről kezdtem visszafelé írni, hogy a meghatározott méret is megmaradjon, végül összeértek a sorok.

Vonalaim ösztönösen kerülnek papírra, kiszolgáltatva érzelmeket, véleményeket, drámákat, örömöket, melyeket nem tudok vagy nem akarok szavakkal kifejezni.

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ

KÓKAY KRISZTINA 75 - A VONAL MISZTÉRIUMA

Látogatható: 2018. december 1. és 2019. január 27. között

Pesti Vigadó | VI. emeleti kiállítóterem | Jegyvásárlás

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.
Vizuál térkép

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál hír

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.
Vizuál ajánló

Kiállítás a látogatók kívánsága szerint

Megnyílt a Ludwig 30 kiállítássorozat negyedik, egyben utolsó, Testreszabás című tárlata. Az együttműködésen és részvételen alapuló művészet jegyében rendezett kiállításon látható műveket a látogatók választották ki internetes szavazással, ami egy rendkívül izgalmas és sokszínű válogatást eredményezett.
Vizuál ajánló

Az Iparterv-jelenség nyomában - Konferencia a Ludwig Múzeumban

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló esemény-sorozatát, az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítást. Az évforduló kapcsán a Ludwig Múzeum ingyenes konferenciát és kerekasztal beszélgetést szervez március 23-án 10 és 18 óra között.