Vizuál

Nyomozás egy magyar fotográfusnő után - FényképTár

2019.04.11. 16:40
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának munkatársa egy ismeretlen utcakép nyomába szegődött és két művészt talált. Nyomolvasás négy lépésben.

1.

Ltsz_78-1065_Modor-123749.jpg

Utca, Modor (ma Modra, Szlovákia), 1880-as évek. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A vizitkártyaméretű fényképen két – valójában három – templomtorony. Házak, járókelők, a távolban egy szekér, baloldalt figyelő férfiak, egy kutya, a fekvő farönkök előtt egy elmosódó asszonyalak, csomagokkal mind a két kezében. Középen keskeny árok vagy patakmeder, rajta pallók (vagy inkább hidacskák?), az egyik korlátja mögött egy kamera és egy fotográfus. A vízen az egyik templomtorony és egy, a parthoz közelítő parasztasszony tükröződik.

Az arányok, a felvétel választott helye, a kompozíció jó szemre, ügyes kézre vall. A kép alján, műteremjelzésként, Ch. Porubszky Pressburg, Spitalgasse 31. olvasható, a verzón Charlotte Porubszky neve. A hátoldalra az albumin fényképet leltározó muzeológus 1978-ban azt is feljegyezte: „Pozsony környéke, 1880-as évek”.

Ki ez az ismeretlen fotográfusnő?

2.

Szakács Margit fényképész- és műteremkatalógusának munkacédulái kitesznek egy külön szekrényt. A könyv formájában megjelentetett adatbázist ugyan a szerző 100. születésnapjának tiszteletére kollégáim digitális változatban is közzétették és időről időre frissítik is, ezeket a papírokat nem jutott eszébe eltüntetni senkinek. Alighanem itt a helyük.

Az analóg adatbázis sokféle mutatója között van egy „Női FK” feliratú dobozka is, klasszikus, old school katalóguscédulákkal. Itt a Fényképtár gyűjteményei szerint válogatva sorakoznak a nevek, köztük Porubszky Charlotté. Az iménti városképnél Pozsony szerepel a cédulán, s a raktárbéli dobozban is a pozsonyi városképek között akadtam rá az eredeti fényképre.

Elsőre szembe tűnt már az ügyes képszerkesztés, ahogyan a kép alkotója a látványt a kettéosztások, átkelések, tükröződések révén hozta létre.

De a papírtesten a felvétel óta eltelt 140 év nyomot hagyott, s a digitális változaton kicsit rá kellett erősíteni a tónusokra. Így viszont már láthatóvá vált az utcarészlet, s a városképgyűjteményt kezelő muzeológus a Pozsony környéki kisvárosok között rá is lelt a felvétel helyére: Modorra. És csakugyan: a vízen tükröződő torony a modori római katolikus Szent István templomé, az utca végén látszó pedig az egymás mögött álló evangélikus templomoké. A képsíkot kettéválasztó víz alighanem a Fényes Elek által 1851-ben még említett Modra patak, ami azonban pár évtizeddel később már nem látszik a hajdani Deák Ferenc téren.

Ma így néz ki az utca, ahol a fotográfus valaha fényképezett:

modorMa2-122532.jpg

A mai városkép (Fotó/Forrás: Google Streetview)

3.

Porubszky Charlotte modori felvétele a használtcikk piacról került a gyűjteménybe. Nem tudni, hogyan, kinél vészelte át a fotó az elkészülte utáni csaknem 100 évet. Egyéb, vele egykorú vizitkártyával együtt a muzeológus – szerencsére – megvásárolta. A Szakács-féle adatbázisban fűződik még néhány kép a pozsonyi fényképész nevéhez; ezek azonban mind a Langenthal család tagjairól készült műtermi fotók az 1890-es évekből. A leggyakrabban egy fiatal lány szerepel rajtuk, bizonyos Lenke.

Róla vajon tudunk valamit?

82-1679-122532.jpg

Ltsz. 82. 1679. Langenthal Lenke havas portréja, a kép verzóján németül „Lenke tulajdona, 1893. dec.”felirattal (Fotó/Forrás: Fotó: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

 

82-1674-122532.jpg

Ltsz. 82.1674. Langenthal Lenke portréja, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A családi emlékezet szerint – a viselettörténeti gyűjtemény kezelőjének távoli rokonáról lévén szó, ezúttal erre is hagyatkozhatunk –

Langenthal Lenke szobrásznak készült, Rodinnél is tanult, de korán meghalt”.

Ilyen nevű növendéket – feltéve persze, hogy nem egy névrokon – a Képzőművészeti Egyetem online adatbázisában is találunk. Eszerint Langenthal Lenke 1899-1901 között a mintarajztanoda hallgatója volt. 

A Pesti Hírlap 1900. április 10-i számában közölt tudósítás szerint a művésznövendékek kiállításán ő is szerepelt az Andrássy úti mintarajziskolában, s a különben kellően zord kritikus az ő tollrajz-vázlatait is említésre méltónak találta.

Vajon a hírek szerint jól rajzoló Lenke tudott fényképezni? Csakugyan szobrásznak készült?

Gondolhatott ilyesféle pályára a századfordulón? Hányan osztoztak a sorsában vidéki lányokként, művésziskolai oktatást választva? Mi lett vele, miután otthagyta a mintarajziskolát?

1903-ban a tanárok fiumei gyűlése apropóján találkozunk a nevével egy újságcikkben újra, ahol mint dobsinai tanítónőt említik, aki a saját költségén vett részt egy olaszországi szakmai úton. Ekkor, többek közt, Firenzébe, Padovába, Genovába és Nápolyba is eljutott ösztöndíjas társaival. 1908-ban aztán, ismét a Pest Hírlap adja hírül, hogy a vallás és közoktatási miniszter a dobsinai állami polgári iskolai rendes tanítónőt a pozsonyi állami polgári leányiskolához nevezte ki.

Innentől azonban, úgy tűnik, el is veszítjük a nyomát.

Férjhez ment vagy külföldre? Meghalt?

4.

Nézzük ezt a kettősportrét!

82-1684-122532.jpg

Ltsz. 82.1684. Langenthal Lenke egy ismeretlen asszonnyal, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mivel a többi családi kép szerint Langenthal Lenke édesanyja nem az itt látható asszony, nem tudjuk, kivel mehetett a kamaszlány fényképeszkedni. A beállításból azonban következtethetünk a Lenke életében betöltött szerepére. A felvételen ugyanis könyvek fekszenek a lány előtt az asztalon, az egyikben mintha lapozna is, miközben a mögötte álló idősebb nő büszkén a vállára teszi a kezét. A gesztus egy Lenkét támogató rokoné is lehet, én azonban a fotót nem tudom nem mester és tanítvány ábrázolásaként látni.

Ha most elengedném a történész gyeplőjét, aki források híján inkább óvatos, arra vetemednék, hogy elképzeljem, valójában nem is más, mint Porubszky Charlotte áll Langenthal Lenke mögött, s ez kettejük közös önarcképe.

De akár Lenke néz Charlotte kamerájába, akár ketten néznek egy irányba, rokonszenvesen nyílt és büszke tekintetükben önálló kereset, szabad mozgás, önkifejezés és alkotómunka vágya csillog. (Hisz mindjárt itt a 20. század!)

Egyiküknek talán vannak még pozsonyi (?) családi albumokban lappangó fotográfiái. Én pedig örülök, hogy nem tűntek el nyomtalanul.

Köszönöm Baji Etelka, Lengyel Beatrix, Ormos József és Tomsics Emőke segítségét a nyomolvasásban.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között
Vizuál

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Minden idők legátfogóbb Deim-tárlata nyílik a Virág Judit Galériában – KÉPEK

A Virág Judit Galéria fogadja be és bővíti ki a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Deim Pál: Csendek című életműkiállítását, amelyet február 3. és március 17. között ingyen tekinthet meg a közönség.
Vizuál ajánló

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.
Vizuál ajánló

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál ajánló

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között
Vizuál hír

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.