Vizuál

Nyomozás egy magyar fotográfusnő után - FényképTár

2019.04.11. 16:40
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának munkatársa egy ismeretlen utcakép nyomába szegődött és két művészt talált. Nyomolvasás négy lépésben.

1.

Ltsz_78-1065_Modor-123749.jpg

Utca, Modor (ma Modra, Szlovákia), 1880-as évek. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A vizitkártyaméretű fényképen két – valójában három – templomtorony. Házak, járókelők, a távolban egy szekér, baloldalt figyelő férfiak, egy kutya, a fekvő farönkök előtt egy elmosódó asszonyalak, csomagokkal mind a két kezében. Középen keskeny árok vagy patakmeder, rajta pallók (vagy inkább hidacskák?), az egyik korlátja mögött egy kamera és egy fotográfus. A vízen az egyik templomtorony és egy, a parthoz közelítő parasztasszony tükröződik.

Az arányok, a felvétel választott helye, a kompozíció jó szemre, ügyes kézre vall. A kép alján, műteremjelzésként, Ch. Porubszky Pressburg, Spitalgasse 31. olvasható, a verzón Charlotte Porubszky neve. A hátoldalra az albumin fényképet leltározó muzeológus 1978-ban azt is feljegyezte: „Pozsony környéke, 1880-as évek”.

Ki ez az ismeretlen fotográfusnő?

2.

Szakács Margit fényképész- és műteremkatalógusának munkacédulái kitesznek egy külön szekrényt. A könyv formájában megjelentetett adatbázist ugyan a szerző 100. születésnapjának tiszteletére kollégáim digitális változatban is közzétették és időről időre frissítik is, ezeket a papírokat nem jutott eszébe eltüntetni senkinek. Alighanem itt a helyük.

Az analóg adatbázis sokféle mutatója között van egy „Női FK” feliratú dobozka is, klasszikus, old school katalóguscédulákkal. Itt a Fényképtár gyűjteményei szerint válogatva sorakoznak a nevek, köztük Porubszky Charlotté. Az iménti városképnél Pozsony szerepel a cédulán, s a raktárbéli dobozban is a pozsonyi városképek között akadtam rá az eredeti fényképre.

Elsőre szembe tűnt már az ügyes képszerkesztés, ahogyan a kép alkotója a látványt a kettéosztások, átkelések, tükröződések révén hozta létre.

De a papírtesten a felvétel óta eltelt 140 év nyomot hagyott, s a digitális változaton kicsit rá kellett erősíteni a tónusokra. Így viszont már láthatóvá vált az utcarészlet, s a városképgyűjteményt kezelő muzeológus a Pozsony környéki kisvárosok között rá is lelt a felvétel helyére: Modorra. És csakugyan: a vízen tükröződő torony a modori római katolikus Szent István templomé, az utca végén látszó pedig az egymás mögött álló evangélikus templomoké. A képsíkot kettéválasztó víz alighanem a Fényes Elek által 1851-ben még említett Modra patak, ami azonban pár évtizeddel később már nem látszik a hajdani Deák Ferenc téren.

Ma így néz ki az utca, ahol a fotográfus valaha fényképezett:

modorMa2-122532.jpg

A mai városkép (Fotó/Forrás: Google Streetview)

3.

Porubszky Charlotte modori felvétele a használtcikk piacról került a gyűjteménybe. Nem tudni, hogyan, kinél vészelte át a fotó az elkészülte utáni csaknem 100 évet. Egyéb, vele egykorú vizitkártyával együtt a muzeológus – szerencsére – megvásárolta. A Szakács-féle adatbázisban fűződik még néhány kép a pozsonyi fényképész nevéhez; ezek azonban mind a Langenthal család tagjairól készült műtermi fotók az 1890-es évekből. A leggyakrabban egy fiatal lány szerepel rajtuk, bizonyos Lenke.

Róla vajon tudunk valamit?

82-1679-122532.jpg

Ltsz. 82. 1679. Langenthal Lenke havas portréja, a kép verzóján németül „Lenke tulajdona, 1893. dec.”felirattal (Fotó/Forrás: Fotó: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

 

82-1674-122532.jpg

Ltsz. 82.1674. Langenthal Lenke portréja, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A családi emlékezet szerint – a viselettörténeti gyűjtemény kezelőjének távoli rokonáról lévén szó, ezúttal erre is hagyatkozhatunk –

Langenthal Lenke szobrásznak készült, Rodinnél is tanult, de korán meghalt”.

Ilyen nevű növendéket – feltéve persze, hogy nem egy névrokon – a Képzőművészeti Egyetem online adatbázisában is találunk. Eszerint Langenthal Lenke 1899-1901 között a mintarajztanoda hallgatója volt. 

A Pesti Hírlap 1900. április 10-i számában közölt tudósítás szerint a művésznövendékek kiállításán ő is szerepelt az Andrássy úti mintarajziskolában, s a különben kellően zord kritikus az ő tollrajz-vázlatait is említésre méltónak találta.

Vajon a hírek szerint jól rajzoló Lenke tudott fényképezni? Csakugyan szobrásznak készült?

Gondolhatott ilyesféle pályára a századfordulón? Hányan osztoztak a sorsában vidéki lányokként, művésziskolai oktatást választva? Mi lett vele, miután otthagyta a mintarajziskolát?

1903-ban a tanárok fiumei gyűlése apropóján találkozunk a nevével egy újságcikkben újra, ahol mint dobsinai tanítónőt említik, aki a saját költségén vett részt egy olaszországi szakmai úton. Ekkor, többek közt, Firenzébe, Padovába, Genovába és Nápolyba is eljutott ösztöndíjas társaival. 1908-ban aztán, ismét a Pest Hírlap adja hírül, hogy a vallás és közoktatási miniszter a dobsinai állami polgári iskolai rendes tanítónőt a pozsonyi állami polgári leányiskolához nevezte ki.

Innentől azonban, úgy tűnik, el is veszítjük a nyomát.

Férjhez ment vagy külföldre? Meghalt?

4.

Nézzük ezt a kettősportrét!

82-1684-122532.jpg

Ltsz. 82.1684. Langenthal Lenke egy ismeretlen asszonnyal, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mivel a többi családi kép szerint Langenthal Lenke édesanyja nem az itt látható asszony, nem tudjuk, kivel mehetett a kamaszlány fényképeszkedni. A beállításból azonban következtethetünk a Lenke életében betöltött szerepére. A felvételen ugyanis könyvek fekszenek a lány előtt az asztalon, az egyikben mintha lapozna is, miközben a mögötte álló idősebb nő büszkén a vállára teszi a kezét. A gesztus egy Lenkét támogató rokoné is lehet, én azonban a fotót nem tudom nem mester és tanítvány ábrázolásaként látni.

Ha most elengedném a történész gyeplőjét, aki források híján inkább óvatos, arra vetemednék, hogy elképzeljem, valójában nem is más, mint Porubszky Charlotte áll Langenthal Lenke mögött, s ez kettejük közös önarcképe.

De akár Lenke néz Charlotte kamerájába, akár ketten néznek egy irányba, rokonszenvesen nyílt és büszke tekintetükben önálló kereset, szabad mozgás, önkifejezés és alkotómunka vágya csillog. (Hisz mindjárt itt a 20. század!)

Egyiküknek talán vannak még pozsonyi (?) családi albumokban lappangó fotográfiái. Én pedig örülök, hogy nem tűntek el nyomtalanul.

Köszönöm Baji Etelka, Lengyel Beatrix, Ormos József és Tomsics Emőke segítségét a nyomolvasásban.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Vizuál

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál újranyitás

Premier előtt látható a Szupernóva az Ideje moziba menni fesztiválon

Kilenc új filmet mutat be az Ideje moziba menni fesztivál május 27. és 30. között. Az egyik legjobban várt film a Szupernóva, a lélegzetelállító tájakon forgatott érzékeny romantikus brit dráma Colin Firth és Stanley Tucci főszereplésével.
Vizuál ajánló

Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tiszteleg a Várfok Galéria

Az art KARLSRUHE vendégeként május 19. és 21. között a Várfok Galéria a Várfok Project Roomban rendezi be hibrid standját, amelyen Françoise Gilot 100. születésnapja előtt tisztelgő One-Artist-Show és a Várfok Highlights válogatás lesz látható. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Gyilkos tó kémiája

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Gyilkos-tónál megélt pálinka-történeteket mesélt.
Vizuál aukció

Új kiállítótérrel bővül a Virág Judit Galéria

Rippl-Rónai, Bortnyik és Munkácsy remekművei láthatók a május 15-én nyíló, csaknem 400 négyzetméteres területtel kibővülő Virág Judit Galériában, ahol a 105 kortárs és 157 klasszikus művet felvonultató új aukciós tárlat is megtekinthető.
Vizuál hír

Jelentős elismerésben részesül Marina Abramović

Marina Abramović világhírű performanszművész kapja idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat művészeti kategóriában – adta hírül a Papageno, a Pledge Times hírportálra hivatkozva. Az Asztúria hercegnője Alapítvány minden évben nyolc kategóriában osztja ki az elismerést, melynek első kihirdetett győztese a szerb művész.