Vizuál

Nyomozás egy magyar fotográfusnő után - FényképTár

2019.04.11. 16:40
Ajánlom
A Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárának munkatársa egy ismeretlen utcakép nyomába szegődött és két művészt talált. Nyomolvasás négy lépésben.

1.

Ltsz_78-1065_Modor-123749.jpg

Utca, Modor (ma Modra, Szlovákia), 1880-as évek. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A vizitkártyaméretű fényképen két – valójában három – templomtorony. Házak, járókelők, a távolban egy szekér, baloldalt figyelő férfiak, egy kutya, a fekvő farönkök előtt egy elmosódó asszonyalak, csomagokkal mind a két kezében. Középen keskeny árok vagy patakmeder, rajta pallók (vagy inkább hidacskák?), az egyik korlátja mögött egy kamera és egy fotográfus. A vízen az egyik templomtorony és egy, a parthoz közelítő parasztasszony tükröződik.

Az arányok, a felvétel választott helye, a kompozíció jó szemre, ügyes kézre vall. A kép alján, műteremjelzésként, Ch. Porubszky Pressburg, Spitalgasse 31. olvasható, a verzón Charlotte Porubszky neve. A hátoldalra az albumin fényképet leltározó muzeológus 1978-ban azt is feljegyezte: „Pozsony környéke, 1880-as évek”.

Ki ez az ismeretlen fotográfusnő?

2.

Szakács Margit fényképész- és műteremkatalógusának munkacédulái kitesznek egy külön szekrényt. A könyv formájában megjelentetett adatbázist ugyan a szerző 100. születésnapjának tiszteletére kollégáim digitális változatban is közzétették és időről időre frissítik is, ezeket a papírokat nem jutott eszébe eltüntetni senkinek. Alighanem itt a helyük.

Az analóg adatbázis sokféle mutatója között van egy „Női FK” feliratú dobozka is, klasszikus, old school katalóguscédulákkal. Itt a Fényképtár gyűjteményei szerint válogatva sorakoznak a nevek, köztük Porubszky Charlotté. Az iménti városképnél Pozsony szerepel a cédulán, s a raktárbéli dobozban is a pozsonyi városképek között akadtam rá az eredeti fényképre.

Elsőre szembe tűnt már az ügyes képszerkesztés, ahogyan a kép alkotója a látványt a kettéosztások, átkelések, tükröződések révén hozta létre.

De a papírtesten a felvétel óta eltelt 140 év nyomot hagyott, s a digitális változaton kicsit rá kellett erősíteni a tónusokra. Így viszont már láthatóvá vált az utcarészlet, s a városképgyűjteményt kezelő muzeológus a Pozsony környéki kisvárosok között rá is lelt a felvétel helyére: Modorra. És csakugyan: a vízen tükröződő torony a modori római katolikus Szent István templomé, az utca végén látszó pedig az egymás mögött álló evangélikus templomoké. A képsíkot kettéválasztó víz alighanem a Fényes Elek által 1851-ben még említett Modra patak, ami azonban pár évtizeddel később már nem látszik a hajdani Deák Ferenc téren.

Ma így néz ki az utca, ahol a fotográfus valaha fényképezett:

modorMa2-122532.jpg

A mai városkép (Fotó/Forrás: Google Streetview)

3.

Porubszky Charlotte modori felvétele a használtcikk piacról került a gyűjteménybe. Nem tudni, hogyan, kinél vészelte át a fotó az elkészülte utáni csaknem 100 évet. Egyéb, vele egykorú vizitkártyával együtt a muzeológus – szerencsére – megvásárolta. A Szakács-féle adatbázisban fűződik még néhány kép a pozsonyi fényképész nevéhez; ezek azonban mind a Langenthal család tagjairól készült műtermi fotók az 1890-es évekből. A leggyakrabban egy fiatal lány szerepel rajtuk, bizonyos Lenke.

Róla vajon tudunk valamit?

82-1679-122532.jpg

Ltsz. 82. 1679. Langenthal Lenke havas portréja, a kép verzóján németül „Lenke tulajdona, 1893. dec.”felirattal (Fotó/Forrás: Fotó: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

 

82-1674-122532.jpg

Ltsz. 82.1674. Langenthal Lenke portréja, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A családi emlékezet szerint – a viselettörténeti gyűjtemény kezelőjének távoli rokonáról lévén szó, ezúttal erre is hagyatkozhatunk –

Langenthal Lenke szobrásznak készült, Rodinnél is tanult, de korán meghalt”.

Ilyen nevű növendéket – feltéve persze, hogy nem egy névrokon – a Képzőművészeti Egyetem online adatbázisában is találunk. Eszerint Langenthal Lenke 1899-1901 között a mintarajztanoda hallgatója volt. 

A Pesti Hírlap 1900. április 10-i számában közölt tudósítás szerint a művésznövendékek kiállításán ő is szerepelt az Andrássy úti mintarajziskolában, s a különben kellően zord kritikus az ő tollrajz-vázlatait is említésre méltónak találta.

Vajon a hírek szerint jól rajzoló Lenke tudott fényképezni? Csakugyan szobrásznak készült?

Gondolhatott ilyesféle pályára a századfordulón? Hányan osztoztak a sorsában vidéki lányokként, művésziskolai oktatást választva? Mi lett vele, miután otthagyta a mintarajziskolát?

1903-ban a tanárok fiumei gyűlése apropóján találkozunk a nevével egy újságcikkben újra, ahol mint dobsinai tanítónőt említik, aki a saját költségén vett részt egy olaszországi szakmai úton. Ekkor, többek közt, Firenzébe, Padovába, Genovába és Nápolyba is eljutott ösztöndíjas társaival. 1908-ban aztán, ismét a Pest Hírlap adja hírül, hogy a vallás és közoktatási miniszter a dobsinai állami polgári iskolai rendes tanítónőt a pozsonyi állami polgári leányiskolához nevezte ki.

Innentől azonban, úgy tűnik, el is veszítjük a nyomát.

Férjhez ment vagy külföldre? Meghalt?

4.

Nézzük ezt a kettősportrét!

82-1684-122532.jpg

Ltsz. 82.1684. Langenthal Lenke egy ismeretlen asszonnyal, 1894 körül. (Fotó/Forrás: Porubszky Charlotte / Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Mivel a többi családi kép szerint Langenthal Lenke édesanyja nem az itt látható asszony, nem tudjuk, kivel mehetett a kamaszlány fényképeszkedni. A beállításból azonban következtethetünk a Lenke életében betöltött szerepére. A felvételen ugyanis könyvek fekszenek a lány előtt az asztalon, az egyikben mintha lapozna is, miközben a mögötte álló idősebb nő büszkén a vállára teszi a kezét. A gesztus egy Lenkét támogató rokoné is lehet, én azonban a fotót nem tudom nem mester és tanítvány ábrázolásaként látni.

Ha most elengedném a történész gyeplőjét, aki források híján inkább óvatos, arra vetemednék, hogy elképzeljem, valójában nem is más, mint Porubszky Charlotte áll Langenthal Lenke mögött, s ez kettejük közös önarcképe.

De akár Lenke néz Charlotte kamerájába, akár ketten néznek egy irányba, rokonszenvesen nyílt és büszke tekintetükben önálló kereset, szabad mozgás, önkifejezés és alkotómunka vágya csillog. (Hisz mindjárt itt a 20. század!)

Egyiküknek talán vannak még pozsonyi (?) családi albumokban lappangó fotográfiái. Én pedig örülök, hogy nem tűntek el nyomtalanul.

Köszönöm Baji Etelka, Lengyel Beatrix, Ormos József és Tomsics Emőke segítségét a nyomolvasásban.

szerző: Fisli Éva

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.