Vizuál

Ők képviselik Magyarországot a 2016-os Velencei Biennálén

2015.11.20. 11:11
Ajánlom
Fábián Gábor Fajcsák Dénes társkurátorral együtt beadott, "Arkt" projekt - az Arkttól az ellátóig című pályázatát választotta a legjobbnak a 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar kiállítására kiírt kurátori pályázatának zsűrije; a velencei közönség az egri volt GAMESZ-épület megmentésének és újrahasznosításának történetével ismerkedhet meg 2016. május 28. és november 27. között.

Jelentés a frontról (Reporting from the Front ) címmel rendezik a meg a jövő évi velencei építészeti biennálét. A hazai hagyományoknak megfelelően a magyar pavilon nemzeti biztosa idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását. A szeptember 23-án kiírt pályázatra öt munka érkezett be, valamennyi érvényes volt - a magyar részvételt szervező Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú). A pályázók november 18-án prezentáción is bemutatták elképzeléseiket. Valamennyi pályázó érdemi módon igyekezett kapcsolódni a biennále főkurátora, Alejandro Aravena központi koncepciójához, érvényes válaszokat keresve egy-egy jellegzetes magyar építészeti műcsoport, kiemelkedő egyéni életmű bemutatása, illetve az építészet közösségi funkciójára, az építés konkrét vagy metaforikus folyamatában történő közösségi részvételre épített projekt keretében.

A zsűri - melynek tagjai Fabényi Júlia elnök mellett Boros Géza művészettörténész; Pelényi Margit Ybl-díjas építész; Sáros László György Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke; Somogyi Krisztina építészetkritikus, vizuálisintelligencia-kutató; Somlai-Fischer Ádám építész, dizájner, a 2006-os velencei építészeti biennále magyar és a 2008-as velencei építészeti biennále központi kiállításának résztvevője; Sulyok Miklós művészettörténész, valamint Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Lumú főosztályvezetője voltak - az egyes pályázatok koncepcióját, üzenetét és megvalósíthatóságát megvitatva Fábián Gábor és Fajcsák Dénes pályaművét nyilvánította nyertesnek.

Értékelésük szerint az egri Gárdonyi-kertben pusztulásra ítélt volt GAMESZ-épület megmentését és újrahasznosítását bemutató kiállítás egy valós problémára adott valós választ helyez a középpontba. Az építészeti jelenlét okán egy korábban értéktelennek tekintett épület mára élő hellyé, kulturális központtá vált a városban. A projekt bemutatása a pavilonban a témához illően szerény, ugyanakkor kreatív; a tervezett installáció és vetítés jól illeszkedik a biennále közegébe és a magyar pavilon tereibe. A válság és az új közösségi, hálózatos kultúra hatására az építészeti szakmagyakorlás is változóban van, alternatívákat keres. Ebben a helyzetben az építészet építés is, és legalább annyira vonatkozik a közösségre, mint magára a házra. Az egri épület újrahasznosítása építészek civil kezdeményezésére indult, de túlnőtt azon. Az alkotók szakmai stratégiája helyes iránynak bizonyul: fiatal építészként nem pályázatokra vártak, hanem saját kezükbe vették környezetük és az épület sorsát - emlékeztet a szakmai zsűri.

Az idei biennále a hétvégén zár: a magyar pavilonban vasárnapig látogatható az 51. velencei képzőművészeti biennále magyar kiállítása, Cseke Szilárd képzőművész Fenntartható identitások című installációja. A 2016-os velencei építészeti biennále valamennyi magyar pályázata megtekinthető a www.ludwigmuseum.hu honlapon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál beethoven

Teljesen megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.