Vizuál

Old Shatterhandtől az új épületig - 150 éves a Néprajzi Múzeum

2022.03.04. 16:05
Ajánlom
Március 5-én ünnepli létrejöttének 150. évfordulóját a nyitás előtt álló Néprajzi Múzeum. A rangos intézmény szakmai konferenciával, a múzeum történetére, meghatározó kutatóira reflektáló tudományos előadásokkal és kortárs táncművészeti improvizációval tekint vissza az elmúlt másfélszázadra.

A konferencia jó alkalom arra, hogy a múzeum visszatekintsen azokra az eredményekre, amelyek megalapozták nemzetközi hírnevét. A Willany Leó Improvizációs Táncszínház Magyar táncdialógusok produkciója mellett Kemecsi Lajos főigazgató, Csorba László egyetemi tanár, Lackner Mónika és Gyarmati János főmuzeológus is előadást tart a kutatóknak.

A budapesti Néprajzi Múzeum Európa egyik jelentős szakmúzeuma, hamarosan megnyíló új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézményévé válik néhány héten belül. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz.

A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga.

Ez a gyűjtemény a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. Az ezredfordulótól kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi muzeológia megújításának egyik legfontosabb magyarországi központjává vált, ahol hangsúlyos a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása, a meglévő műtárgyállomány digitalizációja. A múzeum tárgygyűjteményéből és archívumaiból jelen pillanatban 173 ezer tétel kereshető a neprajz.hu weboldalon.

Neprajzi_InczeLaszlo6of20-162658.jpg

Az új Néprajzi Múzeum (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

Az intézmény alapításának dátuma – 1872. március 5. – szimbolikus: ekkor nevezték ki Xántus Jánost (1825–1894) a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jogi képzettségű honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves természetrajzi gyűjtővé lett Xántus vezető muzeológusi megbízatását a saját 1868–69-es kelet-ázsiai gyűjtéséből rendezett nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette.

Nemzetközi ismertségének másik oka, hogy a legenda szerint Karl May, a Winnetou és más kalandregények német szerzője róla mintázta a világhírű prérihős, Old Shatterhand alakját.

A néprajzi gyűjteményt Jankó János (1868–1902) sokrétű szakmai tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik az ezeréves Magyarországot ünneplő budapesti millenniumi kiállítás néprajzi falujának megteremtése 1896-ban, ahol 24 lakóportát mutattak be a Kárpát-medencéből. A régióban folytatott néprajzi kutatások, gyűjtések mellett a nemzetközi anyag is bővült: a 19-20. század fordulóján a magyar kutatók mind az öt kontinenst bejárták.

A nemzetközi gyűjtemények közül a Néprajzi Múzeum Madagaszkárra is kiterjedő Afrika-gyűjteménye jelenleg mintegy 10 500 tárgyat tartalmaz, az Ázsia-gyűjtemény közel 13 ezret, s ezek négyötöde a 19. század vége és a 20. század eleje közötti időszakban került a múzeumba. Az Ázsia-gyűjtemény két legnagyobb tárgyszámú alcsoportja a kínai és a japán anyag, ezt követi az indiai, az Amur-vidéki, a mongol, a török, a kaukázusi és a turkesztáni.

Az Óceánia-gyűjtemény több szempontból is a múzeum egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert gyűjteménye, részben nagysága és összetétele, részben pedig a gyűjtés korai volta miatt.

Neprajzi_keramia_InczeLaszlo6of31-162707.jpg

Néprajzi Múzeum (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

A kollekciót alkotó mintegy 14 500 tárgy háromnegyede a 19-20. század fordulójáról származik, amikor a terület néprajzi szempontból még nagyrészt érintetlen volt. A jelenleg 4 ezer darabos Indonézia-gyűjtemény törzsanyaga a 19. század vége és az első világháború közötti időszakban jött létre, a tárgyak fele két szűkebb földrajzi területről származik: Jáváról és Borneóról.

A közel 10 ezer darabos Európa-gyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik első gyűjteménye. A főként a finnugor rokon népekre összpontosító 19. századi tárgygyűjtés mellett a 20. század elejétől nagy hangsúlyt kapott az Osztrák–Magyar Monarchiában, illetve az annak vonzáskörébe tartozó területeken élő nemzetiségek tárgyainak gyűjtése. Ezek túlnyomó többsége hímzett textília, valamint hangszerek, fémtárgyak, bőrövek, ékszerek és kerámiák.

Az Amerika-gyűjtemény a múzeum Európán kívüli gyűjteményi egységei közül a legkisebb (kb. 8700 darabos), ugyanakkor egyidős magával a múzeummal: az alapító Xántus János által az 1850-60-as években gyűjtött tárgyakat is magába foglalja.

A jelentős nemzetközi anyag őrzése, kutatása és bemutatása mellett a budapesti múzeum kimagasló szerepet játszik a magyar nemzeti identitás erősítésében. Kárpát-medencei anyagai a mára már letűnt, ám a 20. század közepéig a magyar társadalom nagy százalékát alkotó parasztság életmódjának lenyomatai a 17. századtól a 20. század végéig. A 19. század végétől a modernizáció, az urbanizáció és a globalizáció radikálisan alakította át az életmódot Magyarországon. A Néprajzi Múzeum kutatói versenyt futottak az idővel, gyűjtőmunkájuknak köszönhetően a magyarság és a magyarországi nemzetiségek hétköznapjai, ünnepei, foglalkozásai a ma élők ismereteinek részévé válhattak. A múzeum hagyományos gazdálkodási formákhoz kötődő gyűjteményei (halászat, állattartás-pásztorművészet, földművelés, gyűjtögetés) több tízezer egyszerű használati, illetve reprezentatív tárggyal teszik felfedezhetővé a gépesítés előtti évszázadok kihívásait, a folyók által szabdalt termékeny vidék életmódját. A Mesterséggyűjtemény több mint 14 000 tárgyával a múzeum negyedik legnagyobb magyarországi anyagot őrző gyűjteménye. A technológia történetének megismerésében fontos szerepet játszik a népi közlekedés, teherhordás, cipekedés, hír- és jeladás tárgyait magába foglaló majdnem kétezer darabot számláló Közlekedésgyűjtemény, vagy az Építkezésgyűjtemény. A Háztartásgyűjteményt gyarapító Kerámiagyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb gyűjteményi egysége, tárgyainak száma megközelíti a 30 ezret.

Neprajzi_keramia_InczeLaszlo22of31-162717.jpg

Néprajzi Múzeum, Kerámiatér (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

Az 50 000 műtárggyal rendelkező Textil- és viseletgyűjtemény Európa egyik kiemelkedő tematikus kollekciója.

A gyűjteményben a falusi, mezővárosi parasztság, iparosság és pásztorság rendkívül változatos díszítésű, gazdag motívumkincsű és színvilágú népi viselet- és lakástextil-kultúráján kívül a tágabb értelemben vett köznép, így a városi kispolgárság és értelmiség tárgyi világa is megjelenik.

A Bútor- és világítóeszköz-gyűjteményben elsősorban a történelmi Magyarország területéről, főként magyar, valamint a hazánkban élő nemzetiségek köréből származó bútorok, világítóeszközök, lakberendezési, lakásdíszítési tárgyak (órák, tükrök, pipatartók, családi és emlékképek), alkalmi gyermekbútorok (bölcsők, járókák, állókák) és a hétköznapi élet (tisztálkodás, mosás, fűtés) használati tárgyai találhatók.  A Táplálkozásgyűjteménybe az élelmiszerek tárolásának, feldolgozásának és tartósításának kellékei, az asztali teríték más gyűjteménybe nem sorolható darabjai tartoznak. Az Egyházi, a Szokás- és játék-, valamint az ezres nagyságrendű Hangszergyűjtemény hitélethez és közösségi szokásokhoz kapcsolódó tárgyakat és eszközöket őrzi.

A Néprajzi Múzeum nem csupán műtárgyakra specializálódott, hanem kezdettől fogva törekedett a szellemi kulturális örökség, a néprajzi kutatással összefüggő anyagok gyűjtésére, megőrzésére is.

Az intézmény egykori munkatársai között olyan hírességeket találunk, mint a zeneszerzőként ismert Lajtha László és Bartók Béla, akiknek hangfelvételeit a 4500 darabos fonográfhenger-gyűjtemény őrzi. Az ő gyűjtéseik a magyar mellett kiterjedtek a Kárpát-medencei népek, sőt Bartók esetében az anatóliai törökök és algériai arabok, továbbá a Volga-vidéki rokon népek zenei hagyományaira is. Ez az anyag csak töredéke a Néprajzi Múzeum több tízezernyi analóg hangfelvételének.

Hasonlóan unikális az Etnológiai Archívum néprajzi tematikájú film- és videógyűjteménye, amely az 1930-as évektől őriz mozgóképeket, vagy a magyarországi hagyományos paraszti-népi kultúra legnagyobb, 340 ezer darabos Fényképgyűjteménye, amelyben nagy számban találhatók távoli kontinensek népeiről készített fényképfelvételek már a 19. század végétől.

Neprajzi_keramia_InczeLaszlo24of31-162717.jpg

Néprajzi Múzeum (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

A csaknem 30 ezres Kézirattár és a rajzokat, festményeket, nyomatokat gyarapító Képarchívum nemzetközi szinten vonz kutatókat. Az ő munkájukat is támogatja a múzeum több mint 197 ezer kötetes szakkönyvtára.

A Néprajzi Múzeum első 150 évét rangja és szakmai elismertsége ellenére jelentős mértékben befolyásolta a megfelelő épületért való folyamatos küzdelem. Ez napjainkban zárult győzelemmel, amikor 2022-ben az intézmény elfoglalhatja új otthonát. Az új Néprajzi Múzeum Budapest egyik legrégebbi parkja, a Városliget kapujában épült fel a Napur Architect tervei alapján. A változatos növényfajokkal beültetett tetőkertet tartó két épületszárny egy 1 kilométer átmérőjű körív mentén emelkedik a környező fák lombozatának magasságába. Amint arról korábban már beszámoltunk, a hamarosan nyíló múzeum látványos időszaki kiállításokkal várja a látogatókat.

 

Fejléckép: a Néprajzi Múzeum új épülete a Városligetben / fotó: Incze László, Néprajzi Múzeum

Ezekkel a kiállításokkal nyílik meg az új Néprajzi Múzeum

Kapcsolódó

Ezekkel a kiállításokkal nyílik meg az új Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum a világ minden tájáról származó 225 ezer tárgyat, több százezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet számláló gyűjteménye a korábbi kiállítóterek többszörösén jelenik meg a városligeti új épületben. A nyitás március végére várható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.