Vizuál

Olyan személyt fotózott, akit tilos volt – így figyeltek fel Juan Gyenesre

2020.05.18. 17:00
Ajánlom
A magyar születésű spanyol fotóművész lencsevégre kapta Bartókot, Kodályt, Lehárt, Furtwänglert, Prokofjevet és Toscaninit is. Huszonöt éve, 1995. május 18-án halt meg.

Gyenes Jánosként jött a világra 1912. október 21-én Kaposvárott, apja Gyenes Izsó hegedűművész, bátyja Reményi-Gyenes István író volt. Zenetanár apja példáját követve muzsikusnak készült, de már korán a fotózás szerelmesévé vált, tizennégy évesen korától fotózott Holzer Félix helyi fotográfus irányításával. 1927-ben Gyenes készítette Rippl-Rónai József utolsó fényképét a festő halálos ágyán, a következő évben Győrben letette a fényképész szakvizsgát.

A Színházi Élet fotóriportereként 1930 és 1937 között zenei és társasági eseményeket fényképezett Budapesten és Bécsben, fotózta Bartókot, Kodályt, Lehárt, Furtwänglert, Prokofjevet és Toscaninit. A világ akkor ismerte meg a nevét, amikor

1935-ben egy háztetőről sikerült lencsevégre kapnia a Budapestre látogató walesi herceget (a később rövid ideig uralkodó VIII. Edvárd brit királyt), aki megtiltotta, hogy fényképezzék.

Az egyre erősödő antiszemitizmus és megélhetési gondjai miatt a harmincas évek közepén Londonba, később Párizsba ment. 1938-tól a The New York Times egyiptomi tudósítójaként dolgozott, abban az évben ő fényképezte Faruk király, valamint Zogu albán király és Apponyi Geraldine esküvőjét. Amikor a második világháborúban Afrika is hadszíntérré vált, Madridban telepedett le, és a Campua című lap munkatársa lett.

1948-ban nyitotta meg portréstúdióját, ahol egyik segédje a későbbi világhírű flamenco-táncos, Antonio Gades volt. Elsőként készített fényképet az akkor tizennégy éves I. János Károlyról, a későbbi királyról, ezután Franco és a királyi család hivatalos fotósa lett, a király általa készített portréi spanyol bélyegekre és pénzjegyekre is felkerültek.

Modelljei között szerepeltek a múlt század nagy művészei, köztük a festő Pablo Picasso, Salvador Dalí, Joan Miró, a zenész Arthur Rubinstein, Herbert von Karajan, Montserrat Caballé, Andrés Segovia, a színész Charlie Chaplin, Orson Welles, Ingrid Bergman. Számos magyar híresség, többek között Kodály Zoltán, Molnár Ferenc, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Cziffra György, Zilahy Lajos, Gábor Zsazsa és Puskás Ferenc portréját is elkészítette.

kodaly_bartok-165458.jpg

Kodály Zoltán és Bartók Béla az 1930-as években (Fotó/Forrás: Juan Gyenes / Együd Árpád Kulturális Központ Vaszary Képtár / OSZK)

Rendkívül termékeny művész volt.

Portréival, színházi, táncművészeti képeivel, montázsaival szinte az egész világot bejárta, New Yorktól Tokióig. Hatszáz színdarabról készített képet, zenei sorozatai Beethoven, Liszt, Bach és Bartók muzsikájára épülnek. Fényképezőgépével is járta a világot, egyedül a Szovjetuniót kerülte el az 1956-os magyar forradalom leverése miatt.

Élete során több mint száz kiállítását rendezték meg, Bécstől New Yorkon és Johannesburgon át Londonig és Pekingig. A londoni Royal Society of Photography egyéni kiállítást rendezett számára, ezt a lehetőséget összesen három fotós kapta meg az évtizedek során, és választott tagja volt a Spanyol Királyi Szépművészeti Akadémiának, fotósnak rajta kívül még nem adatott meg az akadémiai tagság.

Az El Mundo című spanyol újság a múlt század egyik legnagyobb fényképészének nevezte.

GettyImages-3093802-170043.jpg

Carmen Amaya, a flamenco királynője 1963-ban (Fotó/Forrás: Juan Gyenes / Getty Images Hungary)

Ő maga a "Szép" fotográfusának tartotta magát, a férfiakat férfiasnak fotózta, a nőket pedig olyannak, amilyennek szerettek volna látszani, stílusa minden arcot megszépített. Magyar létére a legspanyolabb fotográfus volt, birtokosa a legnagyobb spanyol polgári kitüntetésnek, a Katolikus Izabella-rend Nagykeresztjének.

Noha 56 évet élt külföldön, szülőhazája és szülővárosa emlékét mindig ápolta, s ragaszkodott hozzá, hogy minden róla szóló kiadvány, cikk így kezdődjön: született Kaposvárott, Magyarországon. Spanyolul beszélt, de saját szavai szerint magyarul gondolkodott, számolt és álmodott. 1962-ben – édesapja emlékére – díjat alapított fiatal spanyol hegedűművészek számára (Premio Isidoro Gyenes).

Az 1970-es és 1980-as években képeit itthon is többször bemutatták, megkapta a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét. 1989-ben állított ki utoljára Budapesten, 1992-ben ő volt az első kaposvári művészeti fesztivál fővédnöke. Szülővárosa 1993-ban díszpolgárrá fogadta, ő pedig 100 fotót ajándékozott a helyi múzeumnak. Állandó kiállításai vannak Madridban, Granadában és New Yorkban.

Élete a fotográfia volt, tíz nappal 1995. május 18-án bekövetkezett halála előtt még fényképezett.

Születésének centenáriumán, 2012-ben Kaposvárott emlékkiállítás nyílt, szülőházának falán kétnyelvű (magyar-spanyol) emléktáblát helyeztek el, a madridi nemzeti könyvtárban pedig 150 képéből rendeztek tárlatot. Fontosabb könyvei: Ballet Espanol (1953), Tauromachie (1957), Barátom, Picasso (magyarul 1984), Egy fotográfus negyven éve Spanyolországban. Az ő fotói illusztrálják testvére, Reményi-Gyenes István Granadától Segoviáig című spanyolországi riportkönyvét, 2016-ban magyarul is megjelent az életéről szóló spanyol monográfia.

Fejléckép: Juan Gyenes (forrás: Sportkult)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál galéria

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Vizuál galéria

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál slow life

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról
Vizuál videó

A Lánchíd is szerepel Hans Zimmer legújabb klipjében

Hans Zimmer Oscar-díjas zeneszerző és napjaink egyik legnépszerűbb DJ-je, Alan Walker közös, „Time” című számához a COVID-19 koronavírus miatt kiüresedett városokat megjelenítő videoklipet készítettek. A dal először az Eredet című film betétdala volt, amely most Alan Walker feldolgozásában, közös előadásukban született újjá.