Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria Önerejű képek címmel a művész grafikai életművéből (papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból) Csizmadia Krisztina kurátor közreműködésével.

Kapcsolódó
Absztrakt pornográfia falikárpitokon
A képein felbukkanó, női testet idéző formák olyan érzékiséget sugároznak, hogy Aczél György absztrakt pornográfiának titulálta a műveit. Keserű Ilona a KULT50-ben megjelent portréja.
A válogatás több mint hét évtized papírmunkáit, a Martyn Ferencnél töltött tanulóévektől kezdve a vibráló szitanyomatokon át a lágy vonalú tusrajzokig ívelő pályát mutatja be. A kiállításon a művész budapesti műterméből válogatott 64 mű látható, köztük olyan alkotások is, amelyek még sosem szerepeltek korábban a nagyközönség előtt.

Érdeklődő az Önerejű képek című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI)
Keserü Ilona egy 1969-es tárlatának megnyitóján Ottlik Géza mondott beszédet, rámutatva, hogy az igazán nagy művészet négy dologról: az igazságról, a bátorságról, a tisztaságról és a rendről beszél – idézte fel a kiállítás november 29-i megnyitóján Baán László. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója hangsúlyozta, ez mind igaz Keserü Ilonára, akinek pályafutásából egy nagy, egyedi, autonóm és egyetemesen érvényes művészet bontakozott ki.
Kevés kortárs alkotó képes arra, hogy művészetébe idézőjelek nélkül, úgy építse be a múltat, mint ő,
szerves részévé téve egy ízig-vérig kortárs életműnek – emelte ki Baán László.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója az Önerejű képek című kiállítás megnyitóján (Fotó/Forrás: Kovács Tamás / MTI)
Keserü Ilona munkássága nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is elismert és megbecsült, művészi nagysága az elmúlt évek számos külföldi kiállítása után immár nemzetközileg is vitathatatlan. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása olyan ikonikus, sokszorosított eljárással és egyedi rajztechnikával készült alkotásokat mutat be, mint a korai tanulmányok, külföldön készült tusrajzok, a hatvanas évek végén született balatonudvari sírkőmotívumos művek, az úgynevezett utóképek a nyolcvanas–kilencvenes évekből, vagy a Lény – Színugrások napjainkból.
Az utóbbi két évben született szitanyomatok az orfűi Papírmalom grafikai műhelyében készültek, a sorozat létrehozásába a matematika tudományát is bevonva. A kiállításon látható néhány ezekből a legfrissebb munkákból is.
A képre kattintva galéria nyílik:
Hessky Orsolya, az MNG grafikai gyűjteményének vezetője elmondta, a művésszel együttműködésben kialakított tárlat több olyan munkát is bemutat, amely most szerepel először kiállításon. A grafikai munkásságból a csomópontokat kiválasztó válogatás szépen vezet végig a pályakezdés világot, környezetet megfigyelő és megragadó, figurális rajzaitól a látásmód intuitív, belső érzéseket megjelenítő szín- ás jelfestészetéig.
A pálya elejének figurális rajzain végigkövethető a vonal fejlődése, a Martyn Ferencnél töltött tanulóévektől kezdve a bulgáriai nyári benyomásokon keresztül az első olaszországi út élményeiig, majd megjelennek az absztrakció felé tett lépések, a sírkőmotívum feltűnése és beépülése, végül az ezt követő, a színhez kapcsolódó kísérletek eredményei egészen a legutóbbi idők legutóbbi ötleteiig – méltatta a válogatást.
Fejléckép: Keserü Ilona: Sírkövek 4A, 1990-es évek (részlet) (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)