A part homokján rendezett rendhagyó tárlatra egy fekete keménykalapot idéző óriási installációt állítottak fel, amelyben egy különleges szemüveg segítségével háromdimenziós utazáson lehet részt venni René Magritte festményeinek mágikus világában. A megnyitáskor Eric Rinckhout művészetkritikus dedikálta az alkalomra megjelent, ötven festményt bemutató, Magritte leleplezve című kötetét.
A szürrealista festő emlékére szeptemberben a Brüsszel jelképévé vált Atomiumban rendeznek kiállítást. Október közepén pedig a Királyi Szépművészeti Múzeum épületében található Magritte Múzeumban nyílik évfordulós tárlat, amely elsősorban a festő művészetét alakító baráti és szakmai kapcsolatait mutatja be.
Ötven éve, 1967. augusztus 15-én halt meg René Magritte belga származású szürrealista festő, aki a megszokott tárgyakat szokatlan módon festette meg, megkérdőjelezve az emberi észlelésről alkotott közkeletű fogalmainkat.
Magritte 1916-ban beiratkozott a brüsszeli Szépművészeti Akadémiára. Ekkoriban került a kezébe egy futurista kiállítás katalógusa, lenyűgözték a józan ész elleni esztétikai hadviselés korlátlan lehetőségei. Az első világháború után készítette el első, kubista stílusjegyeket mutató plakát- és reklámterveit. 1926-ban készítette első szürrealista festményét, az Eltévedt zsokét. Ekkor kötött barátságot André Bretonnal és csatlakozott a szürrealisták köréhez.
Magritte képzeletét a mindennapi tárgyakban (pipa, esernyő, keménykalap, egy szem alma) megnyilvánuló misztikum foglalkoztatta. 1928-29-ben festette a Képek árulása című festményét, amelyen egy közönséges pipa látható, alatta a felirattal: Ez nem egy pipa. Művei a pop-art, a minimalista és a konceptualista művészeket is megihlették, művei megismertetéséért a popkultúra is sokat tett.
Alkotásai rendkívül népszerűek: 2009-ben Brüsszelben fényes nappal rabolták el egyik képét, a Christie's londoni árverésén pedig 2017 márciusában rekordáron, 13,5 millió fontért ütötték le egyik festményét.
hírlevél
