A Turner-díj, melyet 1984-ben alapítottak, az egyik legrangosabb brit kortárs képzőművészeti díj. Minden évben négy, 50 év alatti brit művészt jelölnek a díjra; a legkiemelkedőbb kiállítást, vagy más művészeti megnyilvánulást díjazzák az előző évből.

A 2016-os jelöltek; Michael Dean, Anthea Hamilton, Helen Marten és Josephine Pryde. A díjat minden évben más tagokból álló bizottság ítéli oda, viszont a bizottság elnöke mindig a Tate Britain igazgatója. A díj névadója egy 19. századi brit művész, bizonyos J.M.W. Turner, aki saját korában meglehetősen merésznek, újítónak és ellentmondásosnak számított. Turner egyébként maga is szeretett volna egy díjat alapítani fiatal művészek számára. A győztes 25.000 fontot kap, a másik három nevezett pedig fejenként 5000 fonttal lesz gazdagabb.

Az angol sajtó képviselői már bejárták a kiállítást, és a kritikusok meg is írták ítéletüket az aktuális tárlatról. A bbc.co.uk pedig összegyűjtötte a legfontosabb mondatokat.

A London's Evening Standard szerint; „A négy versenyző kiállított műve tökéletesen megragadja a művészet mai hangulatát.”

The Telegraph négy csillaggal honorálta a látottakat, és azt is hozzáteszi, hogy ez az egyik legerősebb kiállítás a Turner-kiállítások történetében. A Guardian kritikusa inkább úgy fogalmaz, hogy „talán ez a legkülönösebb és érthetetlenebb Turner-kiállítás”.

A The Times kritikusa viszont csak két csillagot adott rá; az ő kifogása az volt, hogy az alkotások nem érthetőek első ránézésre, és előbb kell elolvasni a leírást, majd azután beazonosítani, hogy a művész hogyan valósította meg az adott gondolatot. A kritikus Helen Martent látná győztesként a díjátadón.

Az Turner-kiállítás 2017. január 8-ig látogatható a Tate Britainben.