Vizuál

Óriási fenék fogadja a Turner-kiállítás látogatóit

2016.10.09. 07:58
Ajánlom
Szeptember 27-én megnyílt az idei Turner-díjra nevezettek munkáiból álló kiállítás a Tate Britainben. A díjátadóra december 5-én kerül sor, és a BBC is közvetíti majd. A kiállító művészek idén engedélyezték a fotózást, csak annyit kértek, hogy a képek megosztásánál mindenki használja #turnerprize taget.

A Turner-díj, melyet 1984-ben alapítottak, az egyik legrangosabb brit kortárs képzőművészeti díj. Minden évben négy, 50 év alatti brit művészt jelölnek a díjra; a legkiemelkedőbb kiállítást, vagy más művészeti megnyilvánulást díjazzák az előző évből.

A 2016-os jelöltek; Michael Dean, Anthea Hamilton, Helen Marten és Josephine Pryde. A díjat minden évben más tagokból álló bizottság ítéli oda, viszont a bizottság elnöke mindig a Tate Britain igazgatója. A díj névadója egy 19. századi brit művész, bizonyos J.M.W. Turner, aki saját korában meglehetősen merésznek, újítónak és ellentmondásosnak számított. Turner egyébként maga is szeretett volna egy díjat alapítani fiatal művészek számára. A győztes 25.000 fontot kap, a másik három nevezett pedig fejenként 5000 fonttal lesz gazdagabb.

Az angol sajtó képviselői már bejárták a kiállítást, és a kritikusok meg is írták ítéletüket az aktuális tárlatról. A bbc.co.uk pedig összegyűjtötte a legfontosabb mondatokat.

A London's Evening Standard szerint; „A négy versenyző kiállított műve tökéletesen megragadja a művészet mai hangulatát.”

The Telegraph négy csillaggal honorálta a látottakat, és azt is hozzáteszi, hogy ez az egyik legerősebb kiállítás a Turner-kiállítások történetében. A Guardian kritikusa inkább úgy fogalmaz, hogy „talán ez a legkülönösebb és érthetetlenebb Turner-kiállítás”.

A The Times kritikusa viszont csak két csillagot adott rá; az ő kifogása az volt, hogy az alkotások nem érthetőek első ránézésre, és előbb kell elolvasni a leírást, majd azután beazonosítani, hogy a művész hogyan valósította meg az adott gondolatot. A kritikus Helen Martent látná győztesként a díjátadón.

Az Turner-kiállítás 2017. január 8-ig látogatható a Tate Britainben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Vizuál

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Könyv

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Klasszikus

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Filmszemle félrelép

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az újból megrendezett Magyar Filmszemle kapcsán mondja el a véleményét a filmfesztiválokról és a magyar filmgyártásról.
Vizuál ajánló

Színház, képzőművészeti nézőpontból – megnyílt Katkó Tamás kiállítása

Egyszer volt, színház volt… címmel nyílik Katkó Tamás fotóművész kiállítása a Műcsarnokban. A tárlat az alkotó eddigi életművéből válogat: színházi kötődésű, autonóm fotográfiai munkásságát foglalja össze az 1980-as évektől a 2010-es évekig.
Vizuál hír

Tőkés Anna animációs filmje is versenyez Annecyban 

Élsport, ambíció, feszültség, extrém lelki és fizikális terhelés – ezeket a témákat dolgozza fel Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmje, amelyet beválogattak a világ egyik legrangosabb animációs szemléje, az Annecy Nemzetközi Animációs Fesztivál diplomafilmes versenyprogramjába.
Vizuál interjú

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.