Vizuál

Örökbefogadásról szóló japán dráma nyerte az Arany Pálmát

2018.05.20. 10:02
Ajánlom
A japán Kore-eda Hirokazu Shoplifters című alkotása érdemelte ki szombat este a Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő vezette zsűritől az Arany Pálmát a 71. cannes-i filmfesztiválon.

Japán film több mint húsz év után nyert fődíjat a világ egyik legrangosabb filmes találkozóján.

A 2013-ban A fiam családja című drámáért Nagydíjat kapott japán rendező ezúttal is egy családi történet mesélt el. A film főhősei egy üzletek kifosztásából élő álcsalád, amely befogad egy bántalmazott gyereket. A lassú, érzékeny és kegyetlen emberi történetben eleinte nehéz megérteni, hogy a családban ki kinek milyen rokona, csak egyetlen dolog biztos: a pénzimádó nagymama irányítja a családtagokat.

Halálával fokozatosan derül ki a néző számára, hogy a felnőttek eredetileg nem egy párt alkotnak, és a gyerekeket is lopták.

Az utcáról befogadott kislány jelöli ki a szerepeket, a nő elkezd anyaként viselkedni, a gyerekek pedig testvérként kezelik a lányt. A rendező előző filmjéhez hasonlóan nagyon mély érzékenységgel arra a kérdésre keresi a választ: lehetséges-e szülőnek lenni akkor is, ha az ember nem a vér szerinti gyerekeit neveli.

Kore-eda Hirokazu az Arany Pálmával

Kore-eda Hirokazu az Arany Pálmával (Fotó/Forrás: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)

Európában az örökbefogadás kérdése sokkal elfogadottabb mint Japánban, ahol igazából a vér szerinti kapcsolatok számítanak valódinak"

- mondta a rendező Cannes-ban a film bemutatójakor tartott sajtótájékoztatóján. A film eredetiségét az adja, hogy az örökbefogadás vagy a gyerekrablás kérdését nem egy bűneset formájában, hanem egy kegyetlen, ugyanakkor nagyon emberi történetként vizsgálja. A szereplők "az első családjukban kudarcot éltek meg, és megpróbálják együtt újrakezdeni, létrehozni egy olyan családot, amely jobban működik, mint az eredeti családjuk" - hangsúlyozta Kore-eda Hirokazu.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat, Spike Lee amerikai rendező BlacKKKlansman című filmjének ítélte. A 27 év után egy igaz történetet feldolgozó politikai pamflettel Cannes-ba visszatérő

Spike Lee filmjében azt állítja, hogy Donald Trump elnökké választásával a Ku-Klux-Klan szélsőséges szervezet jutott politikai hatalomhoz az Egyesült Államokban.

Az alkotás - amely egy politikai történet, egy klasszikus thriller, valamint egy akciófilm keveréke - egy afroamerikai rendőr 1978-ban játszódó igaz történetére épül. A rendőrnek sikerült beépülnie az 1865-ben alakult rasszista, antiszemita, a fehér fajvédelmet hirdető és időnként bűnözői módszereket is alkalmazó Ku-Klux-Klanba, és lelepleznie a módszereiket. A főszereplőt John David Washington alakítja, akinek apja, Denzel Washington 1992-ben Spike Lee nagysikerű filmjének, a Malcolm X-nek a főszerepét játszotta.

A zsűri díját Nadine Labaki libanoni rendezőnő Capharnaüm című filmje kapta. A Bejrútban játszódó dokumentumfilmszerűen forgatott film egy 12 éves menekült utcagyerek története, akit Zain al-Rafeea alakít.

A kisfiú a film főhőséhez hasonlóan Szíriából menekült a családjával 2012-ben Libanonba, ahol menekültként élnek.

A fiktív történet keretét a húga haláláért felelős férfi megsebesítése miatt börtönbe kerülő Zain lázadása adja: beperli a szüleit, amiért világra hozták, nem iskolázták be, és verik.

Jean-Luc Godard francia-svájci filmrendezőt rendkívüli Arany Pálmával jutalmazta a zsűri a Livre d'image (Képeskönyv) című filmjéért.

A lengyel Pawel Pawlikowski érdemelte ki a legjobb rendezés díját a Hideg háború című drámájáért. Az Ida című filmjéért 2015-ben a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában Oscar-díjat nyert lengyel rendező ötödik filmjével először kapott meghívást a cannes-i fesztiválra. A Hideg háború az 1950-es években a vasfüggöny két oldalán játszódó szenvedélyes, de pusztító szerelmi történet, amelyet a politikai helyzet, valamint a szereplők közötti származási és jellembeli különbségek egyszerre tesznek lehetetlenné.

A legjobb forgatókönyv díját megosztva kapta a 2014-ben Nagydíjat nyert Alice Rohrwacher olasz rendezőnő Lazzaro felice (Boldog Lazzaro) című alkotása és

a filmezéstől és a külföldre utazástól hivatalosan eltiltott Dzsafar Panahi iráni rendező Három arc című filmje, amelyet az iráni hegyekben teljes illegalitásban forgatott.

Szamal Eszljamova kazah színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Szergej Dvorcevoj Ayka című filmjének főszerepéért. A hivatalos verseny utolsó napján bemutatott Ayka egy kirgiz menekültnő története Moszkvában. A 33 éves színésznő játszotta a kazah rendező előző filmjének, a Tulpan című vígjátéknak a főszerepét is, amely 2008-ban a mustra második legfontosabb válogatásában, az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) című programban elnyerte a fődíjat. A legjobb férfi alakítás díjat Marcello Fonte érdemelte ki Matteo Garrone olasz rendező Dogman című filmjében nyújtott alakításáért. Az egyszerű kisemberről szóló bosszúfilm amatőr főszereplőjét a rendező egy szociális központban találta meg, ahol a férfi éjjeli őrként dolgozott. A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát Charles Williams ausztrál rendező kínai rendező All these creatures 13 perces kisfilmje kapta, amely egy kamaszról szól. Shujun Wei kínai rendező Yan Bian Shao Niant című rövidfilmje pedig elismerő oklevelet kapott.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott 19 elsőfilm közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat egy belga alkotás, Lukas Dhont Girl című filmje kapta, amelyet az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be.

A fesztivál egyik legnagyobb revelációja egy 15 éves, fiúnak született lányról szól, akinek az az álma, hogy világhírű balerina legyen. 

A szexuális identitás keresésén túl a Girl című film története elsősorban egy apa és gyereke közötti példás kapcsolat bemutatására helyezi a hangsúlyt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

„Zászlónkra tűztük a feltörekvő művésznemzedékek segítését”

Az EMMI felügyelete alatt működő MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. hat alkotóházat és két művésztelepet működtet, valamint számos művészeti pályázatot kezel. Szerteágazó munkásságukról kérdeztük az ügyvezető igazgatót, Tardy-Molnár Annát.
Vizuál beethoven

Teljesen megújul a bonni Beethoven-ház

Bezár február végén a bonni Beethoven-ház, hogy teljesen megújult tárlattal nyisson ki újra decemberre, a zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév kezdetére.
Vizuál ajánló

Aki a kaposvári katonaélményeiből csinált karriert New Yorkban – Halász András

A művész neve mára legendává vált, elsősorban azért mert már a 70-es években az új képzőművész-generáció egyik meghatározó vezéralakja volt, művei pedig rangos magyar és nemzetközi múzeumi és magángyűjteményekben szerepelnek. A kiállításon kiemelkedik az 1983-ban készült, a személyi számítógépek korát megelőző, első computer-grafikai sorozatának a 2015-ben újragondolt, hatásos festményei.
Vizuál ajánló

Picassót vagy egy applikációt könnyebb restaurálni?

Ezen a héten nyílik a Ludwig Múzeum 30 éves fennállását ünneplő kiállítássorozat második, Eszközök című tárlata, amely az elmúlt 20 év médiaművészeti alkotásait mutatja be a múzeum gyűjteményéből.
Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!