Vizuál

Örökbefogadásról szóló japán dráma nyerte az Arany Pálmát

2018.05.20. 10:02
Ajánlom
A japán Kore-eda Hirokazu Shoplifters című alkotása érdemelte ki szombat este a Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő vezette zsűritől az Arany Pálmát a 71. cannes-i filmfesztiválon.

Japán film több mint húsz év után nyert fődíjat a világ egyik legrangosabb filmes találkozóján.

A 2013-ban A fiam családja című drámáért Nagydíjat kapott japán rendező ezúttal is egy családi történet mesélt el. A film főhősei egy üzletek kifosztásából élő álcsalád, amely befogad egy bántalmazott gyereket. A lassú, érzékeny és kegyetlen emberi történetben eleinte nehéz megérteni, hogy a családban ki kinek milyen rokona, csak egyetlen dolog biztos: a pénzimádó nagymama irányítja a családtagokat.

Halálával fokozatosan derül ki a néző számára, hogy a felnőttek eredetileg nem egy párt alkotnak, és a gyerekeket is lopták.

Az utcáról befogadott kislány jelöli ki a szerepeket, a nő elkezd anyaként viselkedni, a gyerekek pedig testvérként kezelik a lányt. A rendező előző filmjéhez hasonlóan nagyon mély érzékenységgel arra a kérdésre keresi a választ: lehetséges-e szülőnek lenni akkor is, ha az ember nem a vér szerinti gyerekeit neveli.

Kore-eda Hirokazu az Arany Pálmával

Kore-eda Hirokazu az Arany Pálmával (Fotó/Forrás: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)

Európában az örökbefogadás kérdése sokkal elfogadottabb mint Japánban, ahol igazából a vér szerinti kapcsolatok számítanak valódinak"

- mondta a rendező Cannes-ban a film bemutatójakor tartott sajtótájékoztatóján. A film eredetiségét az adja, hogy az örökbefogadás vagy a gyerekrablás kérdését nem egy bűneset formájában, hanem egy kegyetlen, ugyanakkor nagyon emberi történetként vizsgálja. A szereplők "az első családjukban kudarcot éltek meg, és megpróbálják együtt újrakezdeni, létrehozni egy olyan családot, amely jobban működik, mint az eredeti családjuk" - hangsúlyozta Kore-eda Hirokazu.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat, Spike Lee amerikai rendező BlacKKKlansman című filmjének ítélte. A 27 év után egy igaz történetet feldolgozó politikai pamflettel Cannes-ba visszatérő

Spike Lee filmjében azt állítja, hogy Donald Trump elnökké választásával a Ku-Klux-Klan szélsőséges szervezet jutott politikai hatalomhoz az Egyesült Államokban.

Az alkotás - amely egy politikai történet, egy klasszikus thriller, valamint egy akciófilm keveréke - egy afroamerikai rendőr 1978-ban játszódó igaz történetére épül. A rendőrnek sikerült beépülnie az 1865-ben alakult rasszista, antiszemita, a fehér fajvédelmet hirdető és időnként bűnözői módszereket is alkalmazó Ku-Klux-Klanba, és lelepleznie a módszereiket. A főszereplőt John David Washington alakítja, akinek apja, Denzel Washington 1992-ben Spike Lee nagysikerű filmjének, a Malcolm X-nek a főszerepét játszotta.

A zsűri díját Nadine Labaki libanoni rendezőnő Capharnaüm című filmje kapta. A Bejrútban játszódó dokumentumfilmszerűen forgatott film egy 12 éves menekült utcagyerek története, akit Zain al-Rafeea alakít.

A kisfiú a film főhőséhez hasonlóan Szíriából menekült a családjával 2012-ben Libanonba, ahol menekültként élnek.

A fiktív történet keretét a húga haláláért felelős férfi megsebesítése miatt börtönbe kerülő Zain lázadása adja: beperli a szüleit, amiért világra hozták, nem iskolázták be, és verik.

Jean-Luc Godard francia-svájci filmrendezőt rendkívüli Arany Pálmával jutalmazta a zsűri a Livre d'image (Képeskönyv) című filmjéért.

A lengyel Pawel Pawlikowski érdemelte ki a legjobb rendezés díját a Hideg háború című drámájáért. Az Ida című filmjéért 2015-ben a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában Oscar-díjat nyert lengyel rendező ötödik filmjével először kapott meghívást a cannes-i fesztiválra. A Hideg háború az 1950-es években a vasfüggöny két oldalán játszódó szenvedélyes, de pusztító szerelmi történet, amelyet a politikai helyzet, valamint a szereplők közötti származási és jellembeli különbségek egyszerre tesznek lehetetlenné.

A legjobb forgatókönyv díját megosztva kapta a 2014-ben Nagydíjat nyert Alice Rohrwacher olasz rendezőnő Lazzaro felice (Boldog Lazzaro) című alkotása és

a filmezéstől és a külföldre utazástól hivatalosan eltiltott Dzsafar Panahi iráni rendező Három arc című filmje, amelyet az iráni hegyekben teljes illegalitásban forgatott.

Szamal Eszljamova kazah színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Szergej Dvorcevoj Ayka című filmjének főszerepéért. A hivatalos verseny utolsó napján bemutatott Ayka egy kirgiz menekültnő története Moszkvában. A 33 éves színésznő játszotta a kazah rendező előző filmjének, a Tulpan című vígjátéknak a főszerepét is, amely 2008-ban a mustra második legfontosabb válogatásában, az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) című programban elnyerte a fődíjat. A legjobb férfi alakítás díjat Marcello Fonte érdemelte ki Matteo Garrone olasz rendező Dogman című filmjében nyújtott alakításáért. Az egyszerű kisemberről szóló bosszúfilm amatőr főszereplőjét a rendező egy szociális központban találta meg, ahol a férfi éjjeli őrként dolgozott. A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát Charles Williams ausztrál rendező kínai rendező All these creatures 13 perces kisfilmje kapta, amely egy kamaszról szól. Shujun Wei kínai rendező Yan Bian Shao Niant című rövidfilmje pedig elismerő oklevelet kapott.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott 19 elsőfilm közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat egy belga alkotás, Lukas Dhont Girl című filmje kapta, amelyet az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be.

A fesztivál egyik legnagyobb revelációja egy 15 éves, fiúnak született lányról szól, akinek az az álma, hogy világhírű balerina legyen. 

A szexuális identitás keresésén túl a Girl című film története elsősorban egy apa és gyereke közötti példás kapcsolat bemutatására helyezi a hangsúlyt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Az Őrségi Fazekasság múltja, jelene és jövője elevenedik meg a Pesti Vigadóban

A Tiszta forrásból című tárlat április 2-ig látogatható még. Márciusban két alkalommal is részt vehetünk kurátori tárlatvezetésen.
Vizuál hír

Nemes Márton képviseli hazánkat a 2024-es Velencei Biennálén

A Ludwig Múzeum 2024-ben Nemes Márton festőművész Techno Zen című kiállítását mutatja be a Velencei Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál ajánló

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Bőgős a sötétben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Most egy olyan felvételről mesél, amit pár pillanattal a biztonsági őrök érkezése előtt sikerült lőnie.
Vizuál lapszemle

Nem támogatja az NFI három, korábban kiválasztott inkubátoros film gyártását

Az utolsó, kormánytól független szervezet ellehetetlenítésétől tartanak a filmesek, miután a Nemzeti Filmintézet minden indoklás nélkül mégsem támogatja három terv gyártását az Inkubátor Programban, amelynek égisze alatt az elmúlt évek legkiemelkedőbb mozijai készültek el.