Vizuál

Orosz avantgárd provokatív terekben - Új kiállítás a Nemzeti Galériában

2016.01.27. 16:40
Ajánlom
Először látható egyben külföldön a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum orosz avantgárd gyűjteménye, melyből válogatva a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) A művészet forradalma címmel a korszak legjelentősebb alkotóinak - mások mellett Malevics, Kandinszkij, Rodcsenko, Goncsarova és Larionov - negyven kiemelkedő munkáján keresztül mutatja be január 29-től az 1910-1920-as évek orosz művészetének irányzatait.

Az orosz avantgárd a művészettörténet egyik legérdekesebb időszaka, amely nemcsak művészeti, hanem társadalmi értelemben is forradalomnak indult - emlékeztetett a tárlat szerdai sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója. Baán László hozzátette: ekkor néhány évig úgy tűnt, hogy a művészek addig soha nem látott szabadságban dolgozhatnak, rövidesen azonban az avantgárd művészet tiltottá vált a sztálini Szovjetunióban.

Mihail Larionov: Zsidó Venus, 1912

Mihail Larionov: Zsidó Venus, 1912 (Fotó/Forrás: Ponomarev)

A gyűjteménynek is érdekes a története: a forradalom időszakában kisebb kollekciókat állítottak össze kortárs művészek munkáiból, és mutatták be ezeket frissen felállított művészeti központokban, népnevelési céllal. Így jutott el Jekatyerinburgba egy, az orosz avantgárd szinte minden fontos alkotóját felvonultató és minden irányzatát képviselő, jelentős gyűjtemény, amely máig egyben tudott maradni - számolt be Baán László.

Kíváncsi, hogy Kandinszkij hogyan „hallotta” a színeket? Akkor kattintson!

Nyikita Korityin, a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum igazgatója hozzátette: a mintegy ötven darabos kollekció darabjai ilyen nagy számban még sosem hagyták el a múzeumot. Mint elmondta, a nagyszabású kölcsönzést az tette lehetővé, hogy múzeumuk felújítás miatt zárva tart, máshová így nem is utazik majd Budapestről a kollekció.

Az igazgató kiemelte, hogy az MNG kiállítása lenyűgöző módon mondja el az orosz avantgárd irányzatok történetét és történelmi hátterét, "provokatív" terekben.

Gergely Mariann kurátor beszámolója szerint a tárlat elején néhány 20. század eleji orosz ikon villantja fel azt, hogy az akkori oroszok nagy többsége milyen formában találkozott a képzőművészettel. Az orosz gyökerekhez való visszanyúlást hirdette meg a Mihail Larionov-Natalja Goncsarova házaspár nevével fémjelzett neoprimitivizmus is, melynek alkotói számára az orosz népművészet élénk színvilága, formakincse jelentette az elsődleges forrást.

N.S. Goncsarova: Kaszálók, 1911

N.S. Goncsarova: Kaszálók, 1911 (Fotó/Forrás: Ponomarev)

Vaszilij Kandinszkij nem a neoprimitívek vagy a külön teremben bemutatott Káró Bubi csoport provokatívabb útján indult el, hanem sajátos, pszichologizáló nonfiguratív stílust fejlesztett ki, melynek jó példáját adja a kiállításban látható, Improvizáció No. 217. című képe is.

Vaszilij Kandinszkij: Improvizáció No. 217. Szürke ovál, 1917

Vaszilij Kandinszkij: Improvizáció No. 217. Szürke ovál, 1917

A korszak hátterét a tárlat elején és végén történelmi, illetve művészettörténeti idővonalak vázolják fel, az egyik középső teremben pedig a látogató nyolc képernyőn pillanthat be korabeli dokumentumfilm-részleteken keresztül a forradalom előtti orosz társadalom és a (később éppen Jekatyerinburgban kivégzett) cári család mindennapjaiba, az 1. világháború, majd a forradalom eseményeibe, a polgárháború és az éhínségek megpróbáltatásaiba.

A kubisták és futuristák rövid ideig virágzó mozgalmát olyan alkotók munkái jelenítik meg, mint Nagyezsda Udalcova vagy Ljubov Popova. A futuristák második tárlata címével (Az utolsó futurista festménykiállítás: 0,10) is jelezte az irányzat közeli végét, ekkor tűntek fel azonban külön teremben először a szuprematisták: Kazimir Malevics és társai.

Kazimir Malevics: Szuprematizmus, 1915

Kazimir Malevics: Szuprematizmus, 1915 (Fotó/Forrás: Ponomarev)

Malevicstől a Szuprematizmus című, 1915-ös kép érkezett Budapestre, míg Olga Rozanova vagy Alekszandr Rodcsenko kompozíciói már oldják az alapító szikár szuprematizmusát. A konstruktivizmust és Vlagyimir Tatlin térbeli munkáit fényképek jelenítik meg a tárlatban. A kiállítás utolsó termében a korszak művészfilmjeiből látható válogatás, Mihail Kicsigin Gyümölcsszüret című festménye pedig már a szocialista realizmus előszelét jelzi.

Szeretné tudni, milyen izgalmas kiállításokat tervez még 2016-ra a Magyar Nemzeti Galéria? Itt elolvashatja.

A május 1-jéig megtekinthető kiállítás kísérőprogramjairól a www.mng.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Vizuál ajánló

Művészlét kurzus, avagy hogyan kezdjünk neki képzőművészeti karrierünk építésének?

Ma már (vagy talán mindig is így volt) kevés pusztán a tehetség, ha a művész nem tesz valamit az ismertség eléréséért akkor kevés az esélye, hogy „befusson”. Kérdés, hogy hogyan tudná ezt megmutatni, eljuttatni a közönséghez, vásárlókhoz, gyűjtőkhöz?
Vizuál gyász

Elhunyt Walter Bernstein, A hét mesterlövész forgatókönyvírója

101 éves korában meghalt Walter Bernstein amerikai forgatókönyvíró, aki olyan filmeken dolgozott, mint a Viszontlátásra a pokolban vagy A hét mesterlövész – közölte Twitteren Howard Rodman, az amerikai forgatókönyvírók céhének (WGA) egykori elnöke.
Vizuál ajánló

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Vizuál Film

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.