A budapesti Ludwig Múzeumot alapító Peter és Irene Ludwig egyik legfontosabb törekvése az volt, hogy kulturális tevékenységükkel közvetítő szerepet töltsenek be az egykori Kelet és Nyugat között. Úttörőnek számítottak a kortárs szovjet művészet gyűjtése terén: az úgynevezett poszt-sztálinista művészet korábban egyetlen nyugati gyűjtő vagy múzeum érdeklődését sem keltette fel, a hetvenes évek végén azonban a házaspár érdeklődése a kortárs művészet felé fordult.

Peter Ludwig az évek során több mint ezer kortárs orosz műtárgyat vásárolt meg, melyekből több kiállítást is rendeztek a nyolcvanas évek elején. A budapesti Ludwig Múzeumba 1989-es alapításakor ajándékként, illetve 1991-ben tartós letétként került mintegy negyven orosz-szovjet műtárgy. Ezt egészíti ki néhány olyan munka, amelyet a kilencvenes évek végén, illetve a kétezres években vásárolt a múzeum. A mostani kiállítás az anyag minél szélesebb körű bemutatását tűzte ki célul - közölte a múzeum.

A Lumú ajánlója szerint fontos kérdés ezekkel a művekkel és művészekkel kapcsolatban a hatalomhoz való viszonyuk: nem könnyű meghatározni, hogy ki tartozik a hivatalos/nemhivatalos, illetve a konform/nonkonform művész kategóriájába, hiszen minden művészeti egyetemet végzett pályakezdő automatikusan az állami művészeti szövetség tagja is lett. A művészi nyelvben vagy stílusban sem találni mindig feltűnő különbségeket; az eltérés inkább a kritikai attitűdben, illetve a nyilvánosság kérdésében bontakozik ki. A hivatalos (konform) művészek állami megrendeléseket kaptak és állami kiállításokon vettek részt, míg a nemhivatalos művészek alternatív helyeken, szabadtéren, lakásokban rendezhettek csak tárlatokat. A nyolcvanas évek végére megerősödött a rendszer- és hatalomkritikus szemlélet, ami tükröződik a Ludwig-féle vásárlásokban is - közölte a múzeum.

Stílusát tekintve a gyűjtemény egy része a realizmus különböző alakváltozatait - szigorú stílus, fotórealizmus, expresszív realizmus, szürrealizmus - vonultatja fel, melyek többnyire a hivatalos művészet kategóriájába sorolhatók, ugyanakkor szellemiségüket tekintve nem minden esetben tartoznak ide. A másik csoportot a geometrikus irányzatok, illetve a moszkvai konceptualizmus mára legendás képviselői (Vlagyimir Jankilevszkij, Dmitrij Prigov) alkotják. A szerteágazó, sokféle stílusú anyagot a Lumú nem irányzatok szerint vagy kronologikus rendben, hanem tematikus csoportokban mutatja be, ahol sokszor egymás mellett szerepelnek, illetve egymással konfrontálódnak a hivatalos és a nemhivatalos művészek által létrehozott alkotások. A Farkas Viola által rendezett kiállítás szeptember 6-ig látogatható.