Az őstörténet kutatásának egyik emblematikus dátuma 1879, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit. A felfedezést egy évvel később publikálta, azonban két évtizednek kellett eltelnie, mire a kritikus őstörténészek többsége elismerte, hogy nem hamisítványokkal van dolguk (ehhez az is kellett, hogy Franciaországban is találjanak barlangfestményeket, így könnyebben fogadták el a francia tudósok a spanyolországi felfedezést). Azóta már több mint ötszáz őskőkori barlangi vagy szabad ég alatti lelőhelyről ismerünk festményeket, sziklarajzokat és karcolatokat Európában. 1985-től az őskőkor művészete, így az Altamira-barlang is a világörökség részévé vált.
Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
Az Altamira-barlang falképei a helyszínen – azok érzékenysége miatt – csak korlátozva látogatható.
Ezért is érdekes a januárban nyíló tárlat, amelynek alapanyagát az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpont által összeállított fotó- és szöveganyag biztosítja. A kiállításban bemutatjuk a barlang megtalálásának körülményeit és magát a felfedezőt is.
Az Altamira-barlang egyik falképe (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
A látogatók megtekinthetik a híres bölényeket, de a barlangi művészek kéznyomait is.
„Az Altamira-barlang első falképei 35 ezer, míg az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt születtek. Vagyis a felső-paleolitikum időszakába tartoznak, amely a 45-12 ezer évvel ezelőtti időszak. Magyarország területéről ugyan nem ismerünk barlangrajzot, ám vannak egyéb leleteink, amelyek az akkor élt emberek puszta önfenntartáson kívüli tevékenységéről tanúskodnak” – mondta el dr. Lengyel György, a Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze, a készülő kiállítás kurátora.
Hozzátette: „Részben karcokkal díszített tárgyakat mutatnak be, amelyek közül az egyik legismertebb például a Jankovich-barlangban talált úgynevezett létrás amulett. Az ábrának a jelentése rejtély számunkra, de valamiféle művészi, elvont gondolkodásról tanúskodik. Emellett az őskőkori vadászok fegyvereit és ősállati maradványokat láthatnak majd a látogatók, hogy megismerjék a Kárpát-medence őskőkori környezetét.”
Az ALTAMIRA barlangrajzai – A művészet kezdetei címet viselő tárlat 2024. január 23-ától június 2-ig lesz megtekinthető.
Fejléckép: Az Altamira-barlang egyik falképe (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)
hírlevél
