Vizuál

Ötezer év néz vissza ránk

2015.02.24. 06:58
Ajánlom
Az ősi Kína kincseit vonultatja fel az Iparművészeti Múzeum új kiállítása, amelynek egyik szenzációja az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírját őrző terrakotta hadsereg két katonája. Dr. Fajcsák Györgyivel, a kiállítás magyarországi szakértőjével beszélgetettünk. INTERJÚ

- Nem ez az első állomása a tárlatnak Európában. Hogyan sikerült elérni, hogy Budapesten is bemutatásra kerüljön a kiállítási anyag?

- A jelenleg érvényben lévő magyar-kínai kultúrcsere egyezmény részeként érkezett a kiállítás Prága után Budapestre, ezt követően pedig majd visszatér Kínába.

- Hogyan állt össze a kiállítás anyaga?

- A kiállítási anyagot teljes mértékben a kínai kollégák állították össze, akik három nagy kínai közgyűjtemény anyagából válogattak. Az időben legkorábbról származó tárgyak a Shaanxi Történeti Múzeumból érkeztek, amely Kína leggazdagabb régészeti leletanyagát őrző intézménye. A dél-kínai Nanjingi Városi Múzeum 14-18. századi tárgyanyaggal járult hozzá a tárlathoz, míg az észak-kínai Chengde Palota Múzeum az udvari kultúra remekeit bocsátotta rendelkezésre. A kiállított tárgyanyag régészeti leleteket és iparművészeti alkotásokat tartalmaz a Kr. e. harmadik évezredtől a 18. századig bezárólag. A régészeti anyag a kínai tárgykultúra reprezentatív műfajait vonultatja fel: neolitikus kerámiákat, jáde tárgyakat, bronz áldozati edényeket és a sírokban elhelyezett sírkerámiákat egyaránt tartalmaz. Az iparművészeti válogatás a két utolsó császári dinasztiához kapcsolódóan az udvari kultúrát reprezentáló tárgyanyagból válogat, elsősorban ékszerekből, viseleti darabokból, valamint hímzett és szőtt selyemkárpitokból áll.

- Kína számára miért fontos a dinasztikus múlt feltárása?

- Ha a múltat nem ismerjük, nem tudjuk hitelesen építeni a jövőt. Ezeknek a kiállításoknak a legfontosabb célja Kína, mint a leghosszabban fennálló folyamatosan létező civilizáció múltjának, gazdagságának és értékeinek átadása. Közel ötezer év anyaga mutatkozik be előttünk.

- A kiállítás Az ősi Kína kincsei címet viseli. Az hozzánk közelebb eső évszázadok leletei is hasonló gazdagságban kerültek elő?

- A régészeti ásatások fókuszában mindenképpen az időszámítás előtti dinasztiák állnak, ezeknek a tárgyanyagát sokkal nagyobb számban tárják föl és teszik közkinccsé. Természetesen rengeteg régészeti lelet feltáratlan mind a mai napig Kínában, de az utolsó ezer évet nem annyira régészeti, mint inkább a különböző családi, illetve udvari gyűjteményekben fennmaradt tárgyakkal igyekeznek reprezentálni.

- Különböző anyagokkal találkozhatunk, az egyik visszatérő kő a jáde, amellyel a Hopp Múzeum nemrég bezárt kiállításán is találkozhattunk. Mitől annyira különleges a kínaiak számára ez az anyag?

- A jáde a legfőbb értékhordozó anyagnak számít Kínában, olyan szerepet tölt be, mint az arany a mi kultúránkban. Minthogy ez egy gyémánt keménységű kő, rendkívül nehezen megmunkálható és az elpusztíthatatlanságba vetett hitet testesíti meg. Egyaránt kifejezi az égi és földi hatalmat.

- A kiállítás egyik szenzációja a terrakotta hadsereg két bemutatott katonája. Mit tudunk a keletkezésükről?

- A katonák az első kínai császár, Qin Shi Huangdi sírjából származnak. A komplexum nagy kiterjedésű területen fekszik, egy mesterséges földhalom alatt van magának az uralkodónak a sírja, melyet a leírások szerint higanyfolyókon úszó szigetek öveznek, a szigeteken pedig az egykori kínai birodalom meghatározó épületeinek a másai állnak. 1974-ben találták meg a sírt őrző katonákat, amelyek az egykori császár hadseregét mintázzák, teljes életnagyságban, szabályos hadrendbe állítva. Azok a katonák, amelyek a mostani kiállításban láthatóak egy különleges íjászegységből származnak, számszeríjat tartottak a kezükben, amik mára természetesen hiányoznak, hiszen ezek szerves anyagból készültek, viszont maguk a katonák így is hihetetlenül élethűen mintázzák az egykori császár harcosait.

- Hol tart jelenleg a feltárás?

- A hadsereget rejtő sírból ez idáig három nagy árkot tártak fel és nagyjából háromezer harcost hoztak felszínre, amelyből ezerötszázat teljesen rekonstruáltak. Így is több ezer harcos van még a föld alatt, jelenleg a feltárt anyag konzerválása a legfontosabb feladat, és csak utána folytatódhatnak az ásatások.

- Van rá esély, hogy ez a közeljövőben megtörténjen?

- Úgy gondolom, egyelőre nem fognak hozzányúlni a központi sírhoz, mivel még mindig annyira sok megoldandó feladattal jár a sírkert eddig meglelt sírjainak a feldolgozása és tudományos közzététele. Nem tudok arról, hogy tervbe lenne véve a közeljövőben a központi sír felnyitása.

- A kiállítási anyag jelentős része származik a Tang-korból. Milyen időszakot jelöl ez a kínai történelemben?

- Ez lényegében a 7-9. századot jelöli, ez az időszak Kína egyik fénykora volt, amikor óriási világbirodalomként prosperált. Az egyik nagyon fontos, a kiállításon is szereplő anyag a Tang-kori buddhizmus tárgyaiból válogat, elsősorban kisméretű, aranyozott bronzszobrokat találunk közöttük, illetve egy kínai barlangtemplomból származó kő sztélét. A kiállított anyagok másik része azoknak a használati eszközöknek a köre, amelyek a Selyemúton, erős kelet-ázsiai hatást hordozó tárgykultúraként jelentek meg Kínában. Ezek a tárgyak fényesen bizonyítják azt, hogy mennyire nyitott és az akkori világ művészetét elfogadó civilizációról van szó. A Selyemúton lényegében minden áru, termék és eszme eljutott Kínába, ami akkor a világon létezett és ezeket intenzíven felhasználták, integrálták és továbbgondolták a saját kultúrájuk számára. Ennek a tárgyi bizonyítékai láthatók a kiállításban. A sírkerámiák pompája, előkelősége, az alakok változatossága (előkelők, zenészek, karavánok stb.) is azt bizonyítja, hogy ez egy nagyon gazdag és prosperáló időszak volt.

- Feltűnő, hogy egyes motívumok és tárgyak a magyar néprajzi kincsre emlékeztetnek, mint a rózsa-hímzés vagy a kiállításon látható porcelán kulacsváza.

- Kína a megrendelőinek kérésére sok mindent teljesített. Nemcsak a tárgyak formája, hanem adott esetben a díszítése is az idegen minták alapján formálódott. Az az igazán izgalmas, hogy egy idegen mintaelemet hogyan alakított át a saját hasonlatosságára Kína. Ez jól megragadható a virágmintákon keresztül, míg a kulacsnál teljesen egyértelmű, hogy a Selyemúton Kínába eljutó tárgytípusról van szó, amit a kínaiak korábban nem ismertek, nem használtak, viszont amikor elkezdték készíteni, a teliholdat formázó tárgyként már sajátjuknak érezték. Megrendelőiknek - sok esetben a közel-keleti udvaroknak - viszont könnyen el tudták adni, hiszen olyan tárgyat kaptak, ami saját kultúrájukban jól ismert volt.

- Mi jellemezte a közös munkát a kínai szakértőcsapattal?

- A kínai kollégáknak elsősorban a tárgyak kihelyezésével kapcsolatosan voltak apróbb észrevételeik. Törekedtem az installálás kialakításánál a tárgyak ma ismert eredeti funkcióját felidézni, hogy valamilyen módon érzékeltessem azt, hogyan nézhettek ki az egykori elrendezésükben ezek a tárgyak. Az egyik érdekes szituáció akkor adódott, amikor a sírok bejáratát őrző védőállatokat az bejárat két oldalára állítottam, és a kínai csapat tagjai külön szóltak, hogy ők ezt nem szeretnék, mert ez annyira hiteles lenne, hogy gyakorlatilag megidézné a múltat, ami túlmegy azon a határon, amit ők egy ilyen közegben el tudnak képzelni.

- Milyen gazdag kínai gyűjteménnyel rendelkezik a Hopp Múzeum?

- Nyolcezer darabnál több kínai tárgyat számláló gyűjteményt őriz a Hopp Múzeum, ami a kínai közgyűjteményekben őrzött anyaghoz képest nyilván parányi gyűjtemény, de európai összehasonlításban számottevő, amelynek megvannak a maga erősségei. A szépség szíve című kiállításunk ennek a gyűjteménynek a legfontosabb darabjait, a legkvalitásosabb tárgyakat vonultatta fel.

- Tavaly év végén országos szakmúzeumi státuszt kapott az intézmény. Mivel jár az új besorolás?

- Az intézmény legfontosabb feladata, hogy koordinálja és segítse az országban zajló ázsiai művészettel kapcsolatos munkát. Ennek részeként jött létre az Iparművészeti Múzeum kiállítása is, amely gyakorlatilag a mi szakmai segítségünkkel valósulhatott meg. Bízom benne, hogy a Hopp Múzeum az ott felhalmozott tudás és ismeretanyag birtokában az ázsiai művészetek területén egy megkerülhetetlen tényezővé válhat Magyarországon.

- Márciusban nyílik az új időszaki kiállításuk, amely az "indológus indiánnal", Baktay Ervinnel foglalkozik. Miért ragadt rá az "indián" név?

- Baktaynak hihetetlenül sok arca volt, a kiállítás címe pedig ezek közül talán a legmeghökkentőbbre utal. Egy, a magyar művelődéstörténetben nagyon fontos szerepet betöltő ember életét mutatjuk be, akit ismerhetünk földrajzi íróként, indológusként, asztrológusként és festőként is. Indián neve (Heverő Bölény) onnan származik, hogy vezetésével 1931-től fogva rendeztek indián játékokat, ami a kisoroszi indiántáborozások elindítását jelentette. Baktay Ervin rendkívül színes, karakterisztikus egyéniség volt, aki izgalmas témája lehet egy kiállításnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.