Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a kiállításról tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy július 2-tól az idén kilencven éves Hajdúsági Múzeumban tárják az érdeklődők elé a huszonegy épen maradt egykori használati eszközből - sisakokból, kardokból, bronzüstből, bronz bográcsokból és bronzcsészékből - álló gyűjteményt. Hajdúböszörmény neve ennek a leletkincsnek köszönhetően került fel a 19. század közepén Európa régészeti térképére - jegyezte meg a polgármester hozzátéve: a különleges kincset és Hajdúböszörmény nevét így az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig ismeri minden bronzkorral foglalkozó szaktudós.

Szekeres Gyula, a Hajdúsági Múzeum igazgatója elmondta: a kiállításnak külön jelentőséget ad az a körülmény is, hogy a leletegyütteshez tartozó, közgyűjteménybe került valamennyi tárgyat kiállítják. A kincslelet ilyen összetételben még soha nem volt látható az országban.

A "böszörményi kincs" kiállítása már az 1910-es évektől foglalkoztatta a helyieket, de ez idáig nem sikerült megvalósítani. Már a debreceni Déri Múzeum megnyitásakor tervezték, hogy az új kiállítás sikerének megalapozása érdekében a világhírű "böszörményi kincset" állítják ki. Az egyeztetéseket megkezdték a Magyar Nemzeti Múzeummal és a Debreceni Református Kollégiummal, de a kiállítás nem jött létre - ismertette az igazgató.

Az 1930-as években a Déri Múzeum is csak mindössze három darab bronzkardot kapott kölcsön a Református Kollégiumtól egy rövid időszaki kiállítás céljából. Több mint 150 évet kellett várni arra, hogy a híres kincs végre Hajdúböszörményben is megtekinthető legyen - fűzte hozzá Szekeres Gyula.