- Honnan jött az ötlet?

- A BA diplomamunkám is hasonló volt, akkor a Kis Kolbászhatározót csináltam meg, amelyben a magyarok kolbászhoz való viszonyáról van szó. Bár ott kötött volt a téma, mert konkrét feladatra készült, az ötlet megragadt bennem. Mesterdiplomának olyan dolgot szerettem volna csinálni, ami nagyobb ívű, és nem túl bonyolult az előállítása, tartalmilag pedig több minden belefér. A sorozat könyvei olyan szuvenírek, amelyeknek egy zsebnél nem is kell több hely. Mégis könyvek, amelyek így nem csupán az iparművész, de egy író kortárs alkotásai is lehetnek, így a vizuális és az írott művészet találkozhat benne.

- Mi alapján választottad ki az ábrázolt hungaricumokat?

- Hungaricum bármi lehet, ami Magyarországhoz kötődik. A bor, a fürdők, a busójárás, a kutyák, a lovak, egy szófordulat, egy étel. De hungaricum lehet Bányai István is, aki jelenleg az USA-ban él, és a Playboy és a The New Yorker grafikusaként dolgozik.

- Milyen szerzőkkel dolgoztál?

- Nem voltak kikötéseim, számomra az volt fontos, hogy jól és humorral írjanak. Volt, akit a diplomafolyamat menedzselésében segítő Szerencsés Rita ajánlott, volt, akit a barátaim, évfolyamtársaim, mert tudták róluk, hogy nagyon jól írnak. Áldozó Krisztián, akit slam poetry-s körökből lehet ismerni, a pálinkáról írt. Az egyik fejezetben azt fogalmazza meg, hogy egy magyar családnak mit jelent a pálinka. Azt, amit egy görögnek az ouzo vagy egy olasznak a grappa, azaz mindig jeles alkalmakkor vesszük elő. A Kocsma-milícia című fejezetben azt tárgyalja, ahogy a magyar fiatalok megismerkednek az alkohollal. A sörrel kezdik, aztán jön a cherry csata, a nagy hubihadjárat, a jagerkonfliktus, a téli nagy vodkahadjárat. A borlovaggá ütés után következik a pálinkatábornoki rang. Ughy Szabina a piacokról írt, arról a számtalan féléről, ami megtalálható nálunk. Egyik fejezete a piacon vásárlók természetrajzáról szól.

Kifejezett hungaricum az a vásárló, aki "mindent megnyomkod és lefitymál". Hanula Zsolt írta a Balatonról szóló részt, amely kimeríthetetlen téma. Nehéz volt kiválogatni a szerintünk legérdekesebb dolgokat szeretett tavunkkal kapcsolatban. Az egyik epizódban például Zsolt megemlékezik az angolnákról, amiket valami zoológiai géniusz a tóba telepített, és a legenda szerint először felzabálták a tóból az összes őshonos hal ikráit, aztán pedig kipusztultak. Szintén jellemző a magyarok gondolkodására a Balaton-határozóból a Hummer-sztori. Vagyis ha beszakad a haverom a jeges tóba, akkor beszakadok én is. A humor nagyon fontos, nem szerettem volna búsuló-kesergő sztorikat illusztrálni. Inkább nevessünk a hibáinkon, és ne sajnálkozzunk annyit. Ez nem jelenti, hogy komolyabb témákkal nem dolgoztunk. Épp Hanula Zsolt könyvében van egy fejezet, amely különös balatoni halálesetekkel, József Attila és Latinovits Zoltán történetével foglalkozik.

- Mit lehet tudni a sorozat megjelenéséről?

- Igyekeztem mindenben hazai alapanyagokat felhasználni, a betűtípus is magyar, a Katyi Ádám által tervezett Tótfalusi Sans-Serif. Tavasszal jelenik meg az első hat kötet, ezek már készen vannak, ebben már szerepelni fog többek között Farkas Ádám Fürdőhatározója is. Az új témák mindenhol ott vannak, nagyon sok ötletünk van még. A sorozat lényege, hogy egy kicsit úgy gondolkozzunk önmagunkról, mint amikor egy Erasmus-ösztöndíj alatt azt találgatjuk, hogy a különböző helyzetekre adott reakcióinkban mi a sajátosan magyar karakter. Nem csupán Magyarországban gondolkozom, szeretném, ha a sorozat külföldre is eljutna. A nagy álmom, hogy egy Wallpaper City Guide-szintű sorozatot hozunk létre, melyben nem csupán az ország, hanem a régió is megjelenhet, például Közép-Európa-határozóként.

- Személy szerint te mit gondolsz, milyenek a magyarok?

- El kell olvasni a Kis Hungarikumhatározókat, és azokból kiderül. Olyanok, mint amilyennek a könyvek láttatják őket. Sokfélék, érdekesek, és van bennük humor. Szerintem sokkal jobb fejek vagyunk, mint amilyennek gondoljuk magunkat.