Vizuál

Palmüra: Újratervezés

2016.03.09. 14:00
Ajánlom
Fotográfiák, metszetek és egyéb archív dokumentumok révén segítene rekonstruálni az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet fegyveresei által elpusztított palmürai műkincseket a szentpétervári Ermitázs.

Mihail Pjotrovszkij, az orosz múzeum igazgatója szerint a világ különböző tájain működő múzeumok már várják a pillanatot, hogy megkezdődhessen az ókori szíriai romváros újjáépítése.

Palmüra ősi színháza

Palmüra ősi színháza (Fotó/Forrás: Jerzy Strzelecki - Wikipedia)

A szentpétervári Ermitázs jelenleg - egyelőre nem hivatalos formában - társintézményeivel együttműködve gyűjt olyan fotográfiákat, metszeteket és egyéb archív dokumentumokat, amelyek a lehető legtöbb szögből megörökítik Palmürát - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál.

"Megtörtént az, amitől a legjobban tartottunk"

A Baál-Samin templom felrobbantásával óriási veszteséget szenvedett az egész emberiség.

Az Ermitázs azon kevés múzeumok egyike, amelyek egész galériányi palmürai műkinccsel rendelkeznek. Gyűjteményébe tartozik egyebek között egy kitűnő állapotban fennmaradt hatméteres márványtábla, amelyen görög és arámi nyelven szerepelnek import- és exportcikkekre vonatkozó vámszabályok, és a kollekcióban metszetek, valamint egy dombormű is található.

"Palmüra maga a csoda"- fogalmazott Pjotrovszkij, aki az 1970-es és 1990-es évek között látogatott el a romvárosba, amelynek elpusztítása - mint hangsúlyozta - elkerülhető lett volna. Palmüra "esetében katonai és nem katonai döntések összefonódásáról van szó" - szögezte le az igazgató.

Pjotrovszkij újjáépítési kampánya ugyanakkor nem csupán Palmürára korlátozódik, fontosnak tartja, hogy Afganisztán, Irak, Mali és Jemen kulturális örökségének sorsát is a nagyközönség elé tárja.

Az Ermitázs az elpusztított jemeni emlékművekkel foglalkozó kiállításokat, filmvetítéseket és előadásokat kínáló tematikus napra készül áprilisban, és a programsorozathoz a tervek szerint tizenöt másik múzeum, köztük a Louvre, a British Museum és a Metropolitan Museum of Art is csatlakozik.

Az orosz fotográfus, Alekszandr Dimnyikov Szíriáról készített felvételeiből ugyancsak áprilisban nyílik kiállítás az Ermitázsban. A képek mellett az Iszlám Állam fegyveresei által elpusztított palmürai műemlékek virtuális másolatai is helyet kapnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.