Vizuál

Párhuzamos kronológiák

2011.05.23. 14:12
Ajánlom
A Riga Art Space-ben május 17. és június 4. között látható, A kiállítások láthatatlan története alcímű dokumentációs kiállítás a kelet-európai művészeti eseményeinek tanulmányozását, az ezeket kutató kurátori és művészeti gyakorlatokat és módszereket mutatja be.

Az ERSTE Alapítvány által támogatott tranzit.hu a Párhuzamos kronológiák - A kiállítások láthatatlan története című kutatási projektet azzal a céllal kezdeményezte, hogy hozzájáruljon az 1960-as évektől napjainkig tartó időszak kelet-európai művészeti eseményeinek tanulmányozásához, valamint az ezeket kutató kurátori és művészeti gyakorlatokhoz és módszerekhez. Céljuk a szakmai kapcsolatok, kiállítások, események és művészeti helyszínek összefüggéseinek bemutatása a korszakból származó műtárgyak puszta kiállítása helyett. Megkísérelik egy olyan módszer kidolgozását, amelynek segítségével dokumentumok és adatok, ugyanakkor legendák és kultuszok is kutathatók, felfejthetők és bemutathatók. A saját kronológia létrehozásakor az események kiválogatásának fő szempontja azt volt, hogy megnézzük, miért nyernek bizonyos események jelentőséget már keletkezésük korában, és válnak anekdoták, legendák kiindulópontjaivá; míg mások elfelejtődnek, vagy csak egy későbbi kontextusból visszatekintve válnak értelmezhetővé.

"Arra voltunk kíváncsiak, hogy a korszak politikai és társadalmi helyzete a progresszív művészeti megnyilvánulások számára milyen megjelenési lehetőséget és szerepet teremtett, ezek hogyan kapcsolódtak a nemzetközi folyamatokhoz, áramlatokhoz és hogyan definiálták a művészet nyilvánossághoz való viszonyát" - magyarázzák a projekt létrejöttének okait a szervezők.

A Párhuzamos kronológiák dokumentációs kiállítás formájában 2009-ben Budapesten, 2010-ben Karlsruhéban volt látható. 2011 májusában Rigában a tranzit.hu két párhuzamos projektet mutat be. Az "Eltérő" forradalmi hagyományok című rész kurátora Hornyik Sándor és a Hogyan válik nyilvánossá a művészet? című összeállításé Hegyi Dóra és László Zsuzsa. A magyarországi válogatást a projektpartnerek, a rigai Kortárs Művészeti Központ (LCCA), a tallinni Művészettörténeti Intézet és a vilniusi Nemzeti Galéria munkatársai egészítik ki lett, észt és litván kiállítás-dokumentációkkal.

Hornyik Sándor "Eltérő" forradalmi hagyományok című projektjében a „forradalmi hagyományok" retorikai toposza mentén vizsgálja a hivatalos, szocialista-realista művészeti doktrína és az avval szemben álló avantgárd művészeti tradíciók kapcsolatát. Ebben a kontextusban értelmezi a művészet mai, mikro-történetekre épülő, kritikai dokumentarizmusát is, amellyel a kortárs képzőművészek a művészettörténet korábbi eseményeire, jelentős figuráira és kanonizációs folyamataira reflektálnak.

Hegyi Dóra és László Zsuzsa Hogyan válik nyilvánossá a művészet? című válogatása olyan 1960-as, 70-es évekből származó kiállítások és események kronológiáját vázolja fel, amelyek újradefiniálták a művészet és a közönség kapcsolatát. 1966 és 1977 között létrejött 16 legendás magyarországi művészeti esemény szöveges és vizuális dokumentumait mutatják be. Az esettanulmányok révén vázolják fel hogyan jelentek meg újszerű kiállítás-rendezési modellek, milyen alternatív prezentációs formák alakultak ki valamint, hogy milyen formában őrződnek meg és idéződnek fel a legendás események a kollektív emlékezetben.

Mindkét kiállítás dokumentációs formában jelenik meg. Az "Eltérő" forradalmi hagyományokat falra helyezett posztereken mutatjuk be, amelyeken kortárs művészeti projektek, dokumentumok, és történeti művek reprodukciói párhuzamosan jelennek meg. A posztereken megjelenő kiállítást multiplikák és filmek egészítik ki. A Hogyan válik nyilvánossá a művészet? című projekt esetében pedig asztalokon prezentáljuk a kiválasztott 16 művészeti esemény dokumentumai, szövegek, fakszimilék, fotók és filmek segítségével.

A kiállítás alkalmából egy újság formában szerkesztett katalógus jelenik meg, melyben a kiállított dokumentumok mellett a kurátorok tanulmányi is olvashatók. Az újság mint forma felidézi az események és művek közvetlen válaszát létrejöttük korának valóságára, emellett célja az is, hogy helyreállítsa ezen progresszív gyakorlatok hiányzó nyilvánosságát.

A tranzit kortárs művészeti kezdeményezést az ERSTE Alapítvány támogatja.

Bemutatott projektek:

"Eltérő" forradalmi hagyományok

A bemutatott projektek alkotói: Baranyay András, Derkovits Gyula, Erdély Miklós, Jovánovics György, Kis Varsó, Kondor Béla, Major János, Maurer Dóra, Plágium2000, Szabó Ádám, Société Réaliste, St.Auby Tamás

Hogyan válik nyilvánossá a művészet

Bemutatott kiállítások/események: Az ebéd (In memoriam Batu Kán), 1966; Kassák Lajos kiállítása Fényes Adolf Terem, 1967; Akciók az Iparterv Székházban,1968; Iparterv kiállítások 1968-80; Jovánovics György és Nádler István kiállítása Fényes Adolf Terem, 1970; Pauer Gyula Pszeudo, 1970, Válogatás a Balatonboglári Kápolna Műterem kiállításaiból 1972-73;  Schaár Erzsébet: Utca 1974; Szentjóby Tamás: Munkák 1966-75; Csinálj egy széket! (Hommage á George Brecht) FMK 1975; Drozdik Orshi Akt/Modell, FMK 1977

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.