Vizuál

Párizsi éjszakák, napozó nők – A Vaszary-kiállításon jártunk

2022.09.22. 13:05
Ajánlom
„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni” – írta naplójába Vaszary János, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, akinek kiállítása szeptember 14-től látható a Magyar Nemzeti Galériában. 

Egy falnak fordított, alacsony szekrény mélyén bukkantak rá a múzeum munkatársai arra a két szennyezett vászontekercsre, amelyeken az alábbi, halvány, kézzel írt felirat volt olvasható: VASZARY. 2016-ban ezekből került elő húsz-húsz Vaszary-olajfestmény: a néhány sérült darab mellett a legtöbb jó állapotban lévő mű a festő halála után, hagyatékának részeként jutott a Szépművészeti Múzeumba az 1940-es évek elején.

A Nemzeti Galéria 1975-ös Budavári Palotába költözésekor

ez a két tekercs, a több tízezres műtárgyanyaggal együtt az új épületbe került, és egy polcrendszer eltakart szekrényében lappangott évtizedeken át.

Amikor azonban a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum 2012-ben újra egyesült, a Liget projekt keretében pedig elindult az új múzeumépület, valamint a restaurálási és raktározási központ kivitelezésének előkészítése, a tekercsek előkerültek. A negyven lappangó műből most huszonnégyet láthatunk a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című tárlaton.

enterior3_ok-103504.jpg

Vaszary. Az ismeretlen ismerős, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Az új felfedezések ezüstkeretben függnek a teremben, valamint sötét színű cédulával jelölték őket, hogy jól elkülönüljenek a többi műtől. Az itt bemutatott munkák között találunk vázlatokat, részlettanulmányokat és nagyszabású alkotásokat is. A tárlat kurátora, Gergely Mariann az MNG-gyűjteményéből és magángyűjteményből is válogatott. A magánkézből származó munkák közül

több olyan képet is láthatunk, amelyet korábban nem mutattak be nagyközönségnek,

valamint a Vaszary-hagyaték kevésbé ismert grafikai lapjaiból is megnézhetünk néhány darabot.

„Ez a korai, naturalista portré például a 2007-es kiállítási katalógusban mint lappangó mű szerepelt, időközben került elő, magánkézből

– mutat rá a Virágáruslány című 1888-ban festett képre Gergely Mariann, hozzátéve, hogy ezt a munkát most láthatja először kiállításon a nagyközönség.

Veranda-ket-novel_ok-103600.jpg

Vaszary János: Veranda két nővel (Parkban), 1930 körül , olaj, vászon, 81,5 × 104 cm (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A Kaposváron született Vaszary a Mintarajziskolában Székely Bertalannal és Gregus Jánossal kezdett festeni tanulni, majd Münchenbe ment, ahol von Hacklnál és von Löfflitznél sajátította el a mesterséget. 1899-ben a híres Julien Akadémián tanult Párizsban, ahol naplója szerint más munkametódus szerint folyt a tanulás, sokkal nyüzsgőbb, bohémebb volt az élet a művészhallgatók között:

„… Münchenben aktokat életnagyságban rajzoltunk kétméteres papíron, és a modell hetekig ült, míg Párizsban csak egy hétig. A mesterek szelleme alig volt érezhető ezekben a nyüzsgő méhkasokban, ahol a rajok ki- és berepültek, és folyvást változott a tanítványok tömege. A francia bohém szellem persze eluralkodott és modellpihenő alatt lárma, veszekedés, durva tréfák állandóan szerepeltek — a munka alatt azonban szélcsend”.

A festő ezen korszakából látható a ritkaságnak számító Kávéházi jelenet (1890-es évek) című olajfestmény, amely egy új felfedezés.

Az 1890-es évek végére már elismert művésznek számított, 1898-ban az Aranykor című festményét a Szépművészeti Múzeum megvásárolta, 1900-ban a párizsi világkiállításon pedig bronzérmet nyert.

1905-ben vette feleségül Rosenbach Máriát, „Mimit”, aki élete végéig gondozta hagyatékát.

Expresszív korszaka az első világháború utáni időszakra tehető.

Ő maga is részt vett a háborúban, mint hadifestő, drámai hatású képeken számolt be a fronton zajló eseményekről.

Háborús naplójában olvashatók az alábbi sorok: „Csend–csend: a házak ablakai mind nyitva – hátrahagyott bútorok, szalma, rongy, vakolathulladékok a földön. Az egyik udvarban egy félig összetört halottas szekér, mellette Singer varrógép. […] Ezek a házból udvarra, utcára kirángatott bútorok mindennél dramatikusabban szólnak: mint a hullának a belei…”

A háborúban átéltek olyan traumatikusan hatottak rá, hogy miután vége lett,

évekig depresszióval küzdött, ami festészetében is tetten érhető: fekete alapot használt a vásznakon, vastagon vitte fel a festéket, indulatos, heves ecsetkezeléssel, amelyekből kiviláglanak a színek.

A komponálás egészére is ez a belső feszültség és izgatottság jellemző. Ékes példája ennek az új felfedezésnek számító Fekvő női akt című festmény 1920 körülről, amely szinte az absztrakcióig elvont formákat fogalmaz meg.

Az 1920-as évek második felében Vaszary festészete aztán a dekorativitás irányába kezdett elmozdulni, depressziója is oldódott. Kezdetben csak vendégprofesszorként, 1923-tól viszont a Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott tíz éven át, Lyka Károly meghívására.

Akt-kertben-zold-kerites-elott_ok-141826.jpg

Akt kertben zöld kerítés előtt, 1930-as évek. Olaj, vászon, 69,5 × 79,5 cm. Jelzés balra fent: Vaszary J. Proveniencia: A művész hagyatéka – új felfedezés Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

1925-ben végre Párizsba utazhatott, a nagy bezártság után. Belevetette magát az éjszakai életbe, az igazi metropoliszként lüktető városban. Stílusa is megváltozott a kortárs francia festők munkáinak megismerésével: a fekete alapot a fehér váltotta fel, a vastag festékréteg helyett leheletvékonyan vitte fel a vászonra a hígított olajfestéket.

Számos képén megörökítette a Bibliából ismert Salomét, akinek alakja a párizsi lokálok és a pesti orfeum műsorában is megjelenik. Az egyik új felfedezés, a Színpadi jelenet (Salome), című festmény is azt a pillanatot örökíti meg,

amikor Salome táncot lejt, majd cserébe megkapja Keresztelő János levágott fejét mostohaapjától.

A történet feldolgozása többször is megjelenik Vaszary képein. Ez a periódus egyúttal a modern nő megszületésének időszaka is, amikor a tabuk ledőltek (de legalábbis elkezdődött egy változás ezen a téren is), és

végre a nők is szabadabban vállalhatták önmagukat, a szexualitásukat, a vágyaikat.

vorohajunpiakt1930korul505707cm-103050.jpg

Vaszary János: Vörös hajú női akt, olaj, karton, 1930 körül (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A tárlat ezen szakaszában szerepel a Vörös hajú női akt című kép is 1930 körülről, amelyen egy morfinista, félmeztelen hölgy szegezi a nézőre igéző tekintetét.

Vaszary azonban úgy ábrázolta a női meztelenséget, hogy abban nincs semmiféle szemérmetlenség.

Sokkal inkább a felszabadult öntudattal rendelkező új, modern nőtípust jelenítette meg, aki átadta magát a természet szépségének és az élet örömeinek” – mondja Gergely Mariann.

„Nem a naturalisztikus ábrázolásmód, hanem a festői értékek határozzák meg a kompozíciót, az erőteljes színek, formák, irányok, foltok, amelyek már-már dekoratív textiltervnek is felfoghatók” – teszi hozzá a kurátor.

fekvonoiakt-103638.jpg

Vaszary János: Fekvő női akt, tempera, vászon, 32,5 × 40,5 cm, 1930-as évek (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Külön szekciót kaptak a tárlaton Vaszary Tatán készült képei. A festő Mimivel, feleségével együtt vásárolta meg tóvárosi telkét a Rosenbach-birtok eladásából. A Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban sokat időzött. Az I. világháború után, 1916 és 1919 között ki sem mozdult a birtokról: ekkor festette például a Tatai strand, a Tatai park és a Lovasok a parkban című képeit.

Tatai-enterior_ok-142830.jpg

Tatai enteriőr, 1930 körül, Olaj, vászon, 78,5 × 89 cm, Jelzés jobbra fent: Vaszary J., Proveniencia: A művész hagyatéka – új felfedezés (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

1927-1930 között a francia és az olasz riviérán töltötte a nyarakat, ez pedig festészetére is erősen hatott. Művein a gondtalan strandolók világa jelenik meg, tengerrel, vitorlásokkal, fürdőruhás és kalapos nőkkel. Az új felfedezésnek számító Csónakok a tengerparton című olajképét ugyanúgy 1934-ben festette, mint az ikonikusnak számító Strandjelenetet, amely az egyik legismertebb műve. A Labdázók a strandon (1930-as évek), a Tengerparti jelenet (1934 körül), valamint a Terasz a tengerparton (1934 körül) munkák szintén lappangó művek, most először láthatja ezeket a nagyközönség.

enterior_ok-103504.jpg

Vaszary. Az ismeretlen ismerős, Magyar Nemzeti Galéria (Itália, tengerpart szekció) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Noha jelentős sikereket ért el az 1920-as évek második felében is – például az 1928. évi XVI. Velencei biennálé nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezéséért olasz állami díjjal tüntették ki, Virágcsendélet című művét pedig megvásárolta az olasz állam –

1932-ben mégis méltatlanul távolították el a főiskoláról.

Ennek egyik oka az lehetett, hogy radikális művészetfelfogását, amelynek rendszeresen hangot adott az Est-lapokban publikált cikkeiben, az akkori politikai helyzetben nem díjazták. Az 1933-tól 1938-ig festett Duna-korzó képei talán a legismertebb művei közé tartoznak. A pesti oldalon a Budai Várral és a Halászbástyával szemben lévő korzón született alkotásokon a beszélgetéstől morajló, kiülős kávézók terasza, a gondtalan városi élet jelenetei elevenednek meg.

mng-112225.jpg

Vaszary János: Budapest kálváriája, olaj, vászon, 106 × 179 cm, 1937. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Ugyanakkor a Budapest kálváriája című sorozatában Vaszary – mint a közéletre és a világ jelenségeire érzékeny ember –

mintha megérezne valamit a II. világháború előszeléből: a Lánchíd hídfőjénél történt baleset miatt rendőrök és lovasrendőrök terelik a tülekedő tömeget, a jelenetbe pedig egy keresztet hordó figura is bekerül, maga a Megváltó.

A világégést azonban Vaszary már nem élte meg: amikor egészségi állapota romlani kezdett a 30-as évek végén, elhatározta, hogy budai lakásából leköltözik tatai műteremházába, azonban ez csak terv maradt: 1939. április 19-én elhunyt.

Vaszary. Az ismeretlen ismerős

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria

Időpont: 2022. szeptember 14. – 2023. január 15.

Fejléckép: Enteriőrkép a Vaszary az ismeretlen ismerős című kiállításról a Magyar Nemzeti Galériában (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Vaszary nemrég előkerült képeit is láthatjuk az MNG új kiállításán

Kapcsolódó

Vaszary nemrég előkerült képeit is láthatjuk az MNG új kiállításán

A 20. század első felének egyik legnépszerűbb festője, Vaszary János nemrég előkerült, eddig soha be nem mutatott képeiből is láthatunk jó néhányat a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új tárlatán. A Vaszary – Az ismeretlen ismerős című kiállítás szeptember 14-én nyílik, és egészen jövő január közepéig látogatható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

A Concerto Budapest mutatja be jövő évadban Kurtág György operáját

Tematikus fesztiválokkal, világhírű szólistákkal és sokszínű koncertprogrammal várja a közönséget a Concerto Budapest 2025/26-os évada. Keller András főzeneigazgató kezdeményezésére Bartók művészete kerül fókuszba a szerző halálának 80. évfordulóján.
Vizuál

Cormac McCarthy regényéből forgat filmet Nemes Jeles László

Az Oscar-díjas Nemes Jeles László első angol nyelvű filmjében az Odakint a sötétség című könyvet adaptálja vászonra, a főszerepben Lily-Rose Depp és Jacob Elordi lesz látható.
Plusz

Húsz éve a Balatonnál – összeállt a Kultkikötő jubileumi évada!

Idén különleges évadot ünnepel a Kultkikötő. A szervezőcsapat húsz éve hívja életre a balatoni nyarak felejthetetlen kulturális élményeit. A jubileumi programsorozat négy helyszínen – Földváron, Szárszón, Bogláron és Alsóörsön – várja a színház, a koncert és a családi programok kedvelőit.
Jazz/World

Bor és a hazai jazz legjobbjai a Margitszigeti Színházban

Minikoncertekkel, borkóstolással és egy nagyszabású gálával készül a pünkösdi hétvégére a teátrum. A JAZZ és BOR Ünnepe Fesztiválon a hazai jazzélet fiatal tehetségei is bemutatkozhatnak.
Plusz

Készülj a nyárra a Fidelio júniusi számával!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a Fidelio 2025. júniusi száma. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Világhírű íróval is találkozhatunk az Imázsia Kínai Filmhéten

A közönség egy héten keresztül nyolc alkotás közül válogathat, amelyek átfogó betekintést nyújtanak a kínai filmművészet és -gyártás múltjába, jelenébe és jövőjébe. Az Imázsia meghívott vendégei között szerepel a kínai irodalom nagyágyúja, Szu Tong is.
Vizuál ajánló

Érdemes menni a Reökbe – megnyílt a Szegedi Nyári Tárlat!

Gyenge Zoltán filozófus beszédével megnyílt a Szegedi Nyári Tárlat negyvenharmadik alkalma a Reök-palotában, mely június 29-ig várja a látogatókat. Az ünnepélyes megnyitón átadták a rangos seregszemle díjait is a zsűri által kiválasztott öt képzőművész számára.
Vizuál ajánló

Mesteri portréfotók Barcsay mesterről Szentendrén

Huszonöt ikonikus portréfotós lencséjén keresztül elevenedik meg a titokzatos művész, Barcsay Jenő alakja a május 29. és szeptember 21. között látogatható szentendrei kiállításon.
Vizuál kritika

15 sor film: Queer

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Queer című filmről szól. 15 sor film.
Vizuál hír

Sári Zsolt, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese nyerte idén a MúzeumCafé-díjat

A MúzeumCafé szerkesztősége idén Sári Zsolt etnográfus-muzeológust, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét, az ICOM Magyarország elnökét tüntette ki MúzeumCafé-díjjal.