Vizuál

Párizsi éjszakák, napozó nők – A Vaszary-kiállításon jártunk

2022.09.22. 13:05
Ajánlom
„Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni” – írta naplójába Vaszary János, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar festője, akinek kiállítása szeptember 14-től látható a Magyar Nemzeti Galériában. 

Egy falnak fordított, alacsony szekrény mélyén bukkantak rá a múzeum munkatársai arra a két szennyezett vászontekercsre, amelyeken az alábbi, halvány, kézzel írt felirat volt olvasható: VASZARY. 2016-ban ezekből került elő húsz-húsz Vaszary-olajfestmény: a néhány sérült darab mellett a legtöbb jó állapotban lévő mű a festő halála után, hagyatékának részeként jutott a Szépművészeti Múzeumba az 1940-es évek elején.

A Nemzeti Galéria 1975-ös Budavári Palotába költözésekor

ez a két tekercs, a több tízezres műtárgyanyaggal együtt az új épületbe került, és egy polcrendszer eltakart szekrényében lappangott évtizedeken át.

Amikor azonban a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum 2012-ben újra egyesült, a Liget projekt keretében pedig elindult az új múzeumépület, valamint a restaurálási és raktározási központ kivitelezésének előkészítése, a tekercsek előkerültek. A negyven lappangó műből most huszonnégyet láthatunk a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című tárlaton.

enterior3_ok-103504.jpg

Vaszary. Az ismeretlen ismerős, Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Az új felfedezések ezüstkeretben függnek a teremben, valamint sötét színű cédulával jelölték őket, hogy jól elkülönüljenek a többi műtől. Az itt bemutatott munkák között találunk vázlatokat, részlettanulmányokat és nagyszabású alkotásokat is. A tárlat kurátora, Gergely Mariann az MNG-gyűjteményéből és magángyűjteményből is válogatott. A magánkézből származó munkák közül

több olyan képet is láthatunk, amelyet korábban nem mutattak be nagyközönségnek,

valamint a Vaszary-hagyaték kevésbé ismert grafikai lapjaiból is megnézhetünk néhány darabot.

„Ez a korai, naturalista portré például a 2007-es kiállítási katalógusban mint lappangó mű szerepelt, időközben került elő, magánkézből

– mutat rá a Virágáruslány című 1888-ban festett képre Gergely Mariann, hozzátéve, hogy ezt a munkát most láthatja először kiállításon a nagyközönség.

Veranda-ket-novel_ok-103600.jpg

Vaszary János: Veranda két nővel (Parkban), 1930 körül , olaj, vászon, 81,5 × 104 cm (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A Kaposváron született Vaszary a Mintarajziskolában Székely Bertalannal és Gregus Jánossal kezdett festeni tanulni, majd Münchenbe ment, ahol von Hacklnál és von Löfflitznél sajátította el a mesterséget. 1899-ben a híres Julien Akadémián tanult Párizsban, ahol naplója szerint más munkametódus szerint folyt a tanulás, sokkal nyüzsgőbb, bohémebb volt az élet a művészhallgatók között:

„… Münchenben aktokat életnagyságban rajzoltunk kétméteres papíron, és a modell hetekig ült, míg Párizsban csak egy hétig. A mesterek szelleme alig volt érezhető ezekben a nyüzsgő méhkasokban, ahol a rajok ki- és berepültek, és folyvást változott a tanítványok tömege. A francia bohém szellem persze eluralkodott és modellpihenő alatt lárma, veszekedés, durva tréfák állandóan szerepeltek — a munka alatt azonban szélcsend”.

A festő ezen korszakából látható a ritkaságnak számító Kávéházi jelenet (1890-es évek) című olajfestmény, amely egy új felfedezés.

Az 1890-es évek végére már elismert művésznek számított, 1898-ban az Aranykor című festményét a Szépművészeti Múzeum megvásárolta, 1900-ban a párizsi világkiállításon pedig bronzérmet nyert.

1905-ben vette feleségül Rosenbach Máriát, „Mimit”, aki élete végéig gondozta hagyatékát.

Expresszív korszaka az első világháború utáni időszakra tehető.

Ő maga is részt vett a háborúban, mint hadifestő, drámai hatású képeken számolt be a fronton zajló eseményekről.

Háborús naplójában olvashatók az alábbi sorok: „Csend–csend: a házak ablakai mind nyitva – hátrahagyott bútorok, szalma, rongy, vakolathulladékok a földön. Az egyik udvarban egy félig összetört halottas szekér, mellette Singer varrógép. […] Ezek a házból udvarra, utcára kirángatott bútorok mindennél dramatikusabban szólnak: mint a hullának a belei…”

A háborúban átéltek olyan traumatikusan hatottak rá, hogy miután vége lett,

évekig depresszióval küzdött, ami festészetében is tetten érhető: fekete alapot használt a vásznakon, vastagon vitte fel a festéket, indulatos, heves ecsetkezeléssel, amelyekből kiviláglanak a színek.

A komponálás egészére is ez a belső feszültség és izgatottság jellemző. Ékes példája ennek az új felfedezésnek számító Fekvő női akt című festmény 1920 körülről, amely szinte az absztrakcióig elvont formákat fogalmaz meg.

Az 1920-as évek második felében Vaszary festészete aztán a dekorativitás irányába kezdett elmozdulni, depressziója is oldódott. Kezdetben csak vendégprofesszorként, 1923-tól viszont a Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott tíz éven át, Lyka Károly meghívására.

Akt-kertben-zold-kerites-elott_ok-141826.jpg

Akt kertben zöld kerítés előtt, 1930-as évek. Olaj, vászon, 69,5 × 79,5 cm. Jelzés balra fent: Vaszary J. Proveniencia: A művész hagyatéka – új felfedezés Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

1925-ben végre Párizsba utazhatott, a nagy bezártság után. Belevetette magát az éjszakai életbe, az igazi metropoliszként lüktető városban. Stílusa is megváltozott a kortárs francia festők munkáinak megismerésével: a fekete alapot a fehér váltotta fel, a vastag festékréteg helyett leheletvékonyan vitte fel a vászonra a hígított olajfestéket.

Számos képén megörökítette a Bibliából ismert Salomét, akinek alakja a párizsi lokálok és a pesti orfeum műsorában is megjelenik. Az egyik új felfedezés, a Színpadi jelenet (Salome), című festmény is azt a pillanatot örökíti meg,

amikor Salome táncot lejt, majd cserébe megkapja Keresztelő János levágott fejét mostohaapjától.

A történet feldolgozása többször is megjelenik Vaszary képein. Ez a periódus egyúttal a modern nő megszületésének időszaka is, amikor a tabuk ledőltek (de legalábbis elkezdődött egy változás ezen a téren is), és

végre a nők is szabadabban vállalhatták önmagukat, a szexualitásukat, a vágyaikat.

vorohajunpiakt1930korul505707cm-103050.jpg

Vaszary János: Vörös hajú női akt, olaj, karton, 1930 körül (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

A tárlat ezen szakaszában szerepel a Vörös hajú női akt című kép is 1930 körülről, amelyen egy morfinista, félmeztelen hölgy szegezi a nézőre igéző tekintetét.

Vaszary azonban úgy ábrázolta a női meztelenséget, hogy abban nincs semmiféle szemérmetlenség.

Sokkal inkább a felszabadult öntudattal rendelkező új, modern nőtípust jelenítette meg, aki átadta magát a természet szépségének és az élet örömeinek” – mondja Gergely Mariann.

„Nem a naturalisztikus ábrázolásmód, hanem a festői értékek határozzák meg a kompozíciót, az erőteljes színek, formák, irányok, foltok, amelyek már-már dekoratív textiltervnek is felfoghatók” – teszi hozzá a kurátor.

fekvonoiakt-103638.jpg

Vaszary János: Fekvő női akt, tempera, vászon, 32,5 × 40,5 cm, 1930-as évek (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Külön szekciót kaptak a tárlaton Vaszary Tatán készült képei. A festő Mimivel, feleségével együtt vásárolta meg tóvárosi telkét a Rosenbach-birtok eladásából. A Toroczkai Wigand Ede által tervezett és 1911-ben megépített tóvárosi műtermes házban sokat időzött. Az I. világháború után, 1916 és 1919 között ki sem mozdult a birtokról: ekkor festette például a Tatai strand, a Tatai park és a Lovasok a parkban című képeit.

Tatai-enterior_ok-142830.jpg

Tatai enteriőr, 1930 körül, Olaj, vászon, 78,5 × 89 cm, Jelzés jobbra fent: Vaszary J., Proveniencia: A művész hagyatéka – új felfedezés (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

1927-1930 között a francia és az olasz riviérán töltötte a nyarakat, ez pedig festészetére is erősen hatott. Művein a gondtalan strandolók világa jelenik meg, tengerrel, vitorlásokkal, fürdőruhás és kalapos nőkkel. Az új felfedezésnek számító Csónakok a tengerparton című olajképét ugyanúgy 1934-ben festette, mint az ikonikusnak számító Strandjelenetet, amely az egyik legismertebb műve. A Labdázók a strandon (1930-as évek), a Tengerparti jelenet (1934 körül), valamint a Terasz a tengerparton (1934 körül) munkák szintén lappangó művek, most először láthatja ezeket a nagyközönség.

enterior_ok-103504.jpg

Vaszary. Az ismeretlen ismerős, Magyar Nemzeti Galéria (Itália, tengerpart szekció) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Noha jelentős sikereket ért el az 1920-as évek második felében is – például az 1928. évi XVI. Velencei biennálé nemzetközi kiállítás magyar anyagának elrendezéséért olasz állami díjjal tüntették ki, Virágcsendélet című művét pedig megvásárolta az olasz állam –

1932-ben mégis méltatlanul távolították el a főiskoláról.

Ennek egyik oka az lehetett, hogy radikális művészetfelfogását, amelynek rendszeresen hangot adott az Est-lapokban publikált cikkeiben, az akkori politikai helyzetben nem díjazták. Az 1933-tól 1938-ig festett Duna-korzó képei talán a legismertebb művei közé tartoznak. A pesti oldalon a Budai Várral és a Halászbástyával szemben lévő korzón született alkotásokon a beszélgetéstől morajló, kiülős kávézók terasza, a gondtalan városi élet jelenetei elevenednek meg.

mng-112225.jpg

Vaszary János: Budapest kálváriája, olaj, vászon, 106 × 179 cm, 1937. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Ugyanakkor a Budapest kálváriája című sorozatában Vaszary – mint a közéletre és a világ jelenségeire érzékeny ember –

mintha megérezne valamit a II. világháború előszeléből: a Lánchíd hídfőjénél történt baleset miatt rendőrök és lovasrendőrök terelik a tülekedő tömeget, a jelenetbe pedig egy keresztet hordó figura is bekerül, maga a Megváltó.

A világégést azonban Vaszary már nem élte meg: amikor egészségi állapota romlani kezdett a 30-as évek végén, elhatározta, hogy budai lakásából leköltözik tatai műteremházába, azonban ez csak terv maradt: 1939. április 19-én elhunyt.

Vaszary. Az ismeretlen ismerős

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria

Időpont: 2022. szeptember 14. – 2023. január 15.

Fejléckép: Enteriőrkép a Vaszary az ismeretlen ismerős című kiállításról a Magyar Nemzeti Galériában (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Vaszary nemrég előkerült képeit is láthatjuk az MNG új kiállításán

Kapcsolódó

Vaszary nemrég előkerült képeit is láthatjuk az MNG új kiállításán

A 20. század első felének egyik legnépszerűbb festője, Vaszary János nemrég előkerült, eddig soha be nem mutatott képeiből is láthatunk jó néhányat a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új tárlatán. A Vaszary – Az ismeretlen ismerős című kiállítás szeptember 14-én nyílik, és egészen jövő január közepéig látogatható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Bábszínház az egész világ

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Budapest Bábszínház ikonikus pálcikaemberkéjéről mesélt.
Vizuál hír

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Vizuál ajánló

Megérkezett a Toldi teljes előzetese

Másfél perces előzetest kapott a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az Arany János Toldijából készült egész estés animációs film. A trailerben a szemfüles nézők felismerhetik a Kecskemétfilm alkotóit is. Videó a cikkünkben!
Vizuál hír

Visszautasította Bulgária Oscar-díjra nevezett filmjét az amerikai filmakadémia

A hivatalos indoklás szerint az Anya című alkotás párbeszédeinek több mint ötven százaléka angol nyelvű, így nem nevezhető a legjobb nemzetközi film kategóriájában – tudatta közösségi oldalán Zornica Szofija, a film rendezője.
Vizuál ajánló

Festői rend és szépség az elcsúfított világban – Dezső Tamás kiállítása a Capa Központban

Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? – teszi fel a kérdést Dezső Tamás legújabb, Hipotézis: Levél minden című sorozatában. A világhírű fotóművész legújabb tárlata a Robert Capa Központban látható szeptember 22-től.