Vizuál

Párizsi kuplerájok kendőzetlen litói

2014.05.12. 06:58
Ajánlom
Abszint, mámor, kánkán, színház, századfordulós bujaság - és a világ leghíresebb törpéje, aki csiptetős pápaszemén át úgy láttatja ezt a kavalkádot, ahogy senki. A Szépművészeti Múzeum a francia zseni másfél-centenáriumára robusztus kiállítást vezényelt össze. KRITIKA

Őszintén szólva gyakran szkeptikus vagyok, amikor nagy neveket állítanak ki itthon. Általában úgy szokott kinézni a képlet, hogy a hangzatos figura nevét ezernégyszáz a négyzeten betűmérettel hirdető plakátok (mondjuk egy példa: PICASSO) mellett hangyaméretű garamonddal hozzátoldják "és kora". A naiv műkedvelő pedig nem számít ilyen apró betűs átverésre a művészet oltárán, ezért lelkesen lecsengeti a szentistvánokat, hogy megnézze a világhírű művész tárlatát. Aztán belép, kap egy darab festményt és négy vázlatot a hőn imádott alkotótól és még olyan százhetven képet, amit a negyedolyan híres (és talán nem ok nélkül negyedolyan híres) kortársai készítettek. Ilyenkor azért még a legbuzgóbb művtöris képéről is lehervad a lelkes mosoly.

Féltem, hogy ez lesz most is: belépek, két-három Lautrec-et megnézek, és már jön az "és kora" névre keresztelt humbug. De a Toulouse-Lautrec világa tárlat nem üres lufi, de még mennyire nem. Összesen 240 litográfia és rajz, valamint egy festmény és kiegészítő fotók, videók kaptak helyet a múzeumban. Ebből 235 Lautrec mű pedig a múzeum tulajdonát képzi. Hol voltak ezek eddig? Vetődik fel a kérdés, főleg akkor, ha elolvassuk a tárlaton a képaláírásokat: a kollekció túlnyomó részét a művész halála után nem sokkal vásárolta meg a múzeum, kifejezetten műgyűjtési szándékkal 1910-12 körül. Azóta legutóbb a művész születésének századik évfordulóján, 1964-ben állították ki őket, majd megvártak csöndben ötven évet, hogy idén újra aktuálisak legyenek.

A művészi litográfiákon és rajzokon megelevenedik az 1800-as évek végének Párizsa, a pezsgő franciaság ledéren, csábítóan, komolyan és komolytalanul, incselkedve és groteszken, realisztikus szépségben, gúnyban és karikatúrában kacsint vissza a Monfa-görbületű tükörből. Lautrec zsenije pont ebben az ellentétekkel libikókázó alkotói folyamatban érhető tetten - modelljeit egyfajta állandó pillanatnyiságban kapja el: túlzó, teátrális gesztusaik közben, fonnyadtan unatkozva, apokaliptikusan abszintozva, huncutan nevetve, dívaként, két mozdulat között, kibukó mellekkel, sírásra hajló arccal. Képei a perc örök történeteit mesélik emberi sorsokról egy harsány és felhevült világban. De ahelyett, hogy fotorealisztikus pontossággal utánozná az érzelmeket, Lautrec kivesz, túloz, nagyít, nyújt, elhagy, amely műveinek olyan egyedülálló dinamikát kölcsönöz, hogy lehetetlen lenne nem felismerni, hogy az ő keze munkája. Százhúsz-százharminc év távlatából is, a két kattintásnyira lévő pornó távlatából is, a már többségében levetkőzött erkölcsök meztelenségének távlatából is még mindig érezni témáinak intimitását, pikánsságát és lázadását, amely egyúttal a technikai kivitelezés újítása is, mivel a litózás inkább volt az újságosok favágómunkája; kreatív és művészi érték Lautrec előtt nem társult hozzá.

A tárlaton eredetiben láthatunk olyan kultikus alkotásokat, mint a Moulin Rouge: La Goulue, Angol úr a Moulin Rouge-ban, Divan Japonais, a legendás Jane Avril plakát, Aristide Bruant a kabaréjában vagy épp Cha-U-Kao leszbikus bohócnőt fekete-sárga egyberuhájában. Az érdekes viszont az, ahogy Lautrec szemében teljesen mindegy, hogy Sarah Bernardot vagy egy kocsmaszéli lotyót skiccel, ő mindenkit hallhatatlanná tesz, akiben meglátja az ő személyes, talán aznap esti múzsáját. Kissé szomorkás is ez a buzgalom, ahogy az okos, tehetséges, cinikus és társaságra éhes Lautrec örökkévalóvá teszi ezeket a kérészsikerű hölgyeket - szinte érezzük, ahogy a mámoros esték végén mindenki valakinek a karjában találja meg a delírium betetőzését, miközben az, aki mindezt plakátokon, festményeken, rajzokon és mindennemű illusztráción beleírja a történelemkönyvekbe, végül magányos törpeként hívat egy hintót üres montmartre-i atelier-jébe, hogy aztán évekkel később az alkohol és a depresszió végezzen vele. Mert akárhogy csodáljuk a műveit, kuncogunk a vicces karikatúrákon, belemerülünk ebbe a tűzijátékszerű, soha véget nem érő soirée-ba, a tárlat mégis időről időre félkeserűen emlékeztet rá, ki is fogja a tus, a ceruza vagy a kréta másik végét.

Nyolc részre osztották fel a kurátorok a kiállítást, amelyeket a művész legfőbb témái és legismertebb korszakai köré csoportosítottak: a Párizsi éjszakák jellegzetes alakjai, a Sztárok, majd a színházzal összefüggő művek, természetesen a nyilvános házak, középpontban a tárlat egyetlen olajképével (Ezek a hölgyek az ebédlőben), a kottacímlapok, a lóversenyek témáját bemutató lapok, a barátok között egység (Lautrec rengeteget dolgozott barátainak) majd az utolsó részben a Szépművészeti Múzeum Lautrec-kollekciójának születését ismerhetjük meg.

A gazdag tárlatot még augusztus végéig bőven van időnk megnézni - és tegyük is meg, mivel úgy tűnik ezután legközelebb 2064-ben lesz rá lehetőségünk a Szépműben. Nyugodtan nekimehetünk nagy elvárásokkal, mert bizony maradéktalanul meg fog felelni mindnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.
Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.