Vizuál

Párizsi kuplerájok kendőzetlen litói

2014.05.12. 06:58
Ajánlom
Abszint, mámor, kánkán, színház, századfordulós bujaság - és a világ leghíresebb törpéje, aki csiptetős pápaszemén át úgy láttatja ezt a kavalkádot, ahogy senki. A Szépművészeti Múzeum a francia zseni másfél-centenáriumára robusztus kiállítást vezényelt össze. KRITIKA

Őszintén szólva gyakran szkeptikus vagyok, amikor nagy neveket állítanak ki itthon. Általában úgy szokott kinézni a képlet, hogy a hangzatos figura nevét ezernégyszáz a négyzeten betűmérettel hirdető plakátok (mondjuk egy példa: PICASSO) mellett hangyaméretű garamonddal hozzátoldják "és kora". A naiv műkedvelő pedig nem számít ilyen apró betűs átverésre a művészet oltárán, ezért lelkesen lecsengeti a szentistvánokat, hogy megnézze a világhírű művész tárlatát. Aztán belép, kap egy darab festményt és négy vázlatot a hőn imádott alkotótól és még olyan százhetven képet, amit a negyedolyan híres (és talán nem ok nélkül negyedolyan híres) kortársai készítettek. Ilyenkor azért még a legbuzgóbb művtöris képéről is lehervad a lelkes mosoly.

Féltem, hogy ez lesz most is: belépek, két-három Lautrec-et megnézek, és már jön az "és kora" névre keresztelt humbug. De a Toulouse-Lautrec világa tárlat nem üres lufi, de még mennyire nem. Összesen 240 litográfia és rajz, valamint egy festmény és kiegészítő fotók, videók kaptak helyet a múzeumban. Ebből 235 Lautrec mű pedig a múzeum tulajdonát képzi. Hol voltak ezek eddig? Vetődik fel a kérdés, főleg akkor, ha elolvassuk a tárlaton a képaláírásokat: a kollekció túlnyomó részét a művész halála után nem sokkal vásárolta meg a múzeum, kifejezetten műgyűjtési szándékkal 1910-12 körül. Azóta legutóbb a művész születésének századik évfordulóján, 1964-ben állították ki őket, majd megvártak csöndben ötven évet, hogy idén újra aktuálisak legyenek.

A művészi litográfiákon és rajzokon megelevenedik az 1800-as évek végének Párizsa, a pezsgő franciaság ledéren, csábítóan, komolyan és komolytalanul, incselkedve és groteszken, realisztikus szépségben, gúnyban és karikatúrában kacsint vissza a Monfa-görbületű tükörből. Lautrec zsenije pont ebben az ellentétekkel libikókázó alkotói folyamatban érhető tetten - modelljeit egyfajta állandó pillanatnyiságban kapja el: túlzó, teátrális gesztusaik közben, fonnyadtan unatkozva, apokaliptikusan abszintozva, huncutan nevetve, dívaként, két mozdulat között, kibukó mellekkel, sírásra hajló arccal. Képei a perc örök történeteit mesélik emberi sorsokról egy harsány és felhevült világban. De ahelyett, hogy fotorealisztikus pontossággal utánozná az érzelmeket, Lautrec kivesz, túloz, nagyít, nyújt, elhagy, amely műveinek olyan egyedülálló dinamikát kölcsönöz, hogy lehetetlen lenne nem felismerni, hogy az ő keze munkája. Százhúsz-százharminc év távlatából is, a két kattintásnyira lévő pornó távlatából is, a már többségében levetkőzött erkölcsök meztelenségének távlatából is még mindig érezni témáinak intimitását, pikánsságát és lázadását, amely egyúttal a technikai kivitelezés újítása is, mivel a litózás inkább volt az újságosok favágómunkája; kreatív és művészi érték Lautrec előtt nem társult hozzá.

A tárlaton eredetiben láthatunk olyan kultikus alkotásokat, mint a Moulin Rouge: La Goulue, Angol úr a Moulin Rouge-ban, Divan Japonais, a legendás Jane Avril plakát, Aristide Bruant a kabaréjában vagy épp Cha-U-Kao leszbikus bohócnőt fekete-sárga egyberuhájában. Az érdekes viszont az, ahogy Lautrec szemében teljesen mindegy, hogy Sarah Bernardot vagy egy kocsmaszéli lotyót skiccel, ő mindenkit hallhatatlanná tesz, akiben meglátja az ő személyes, talán aznap esti múzsáját. Kissé szomorkás is ez a buzgalom, ahogy az okos, tehetséges, cinikus és társaságra éhes Lautrec örökkévalóvá teszi ezeket a kérészsikerű hölgyeket - szinte érezzük, ahogy a mámoros esték végén mindenki valakinek a karjában találja meg a delírium betetőzését, miközben az, aki mindezt plakátokon, festményeken, rajzokon és mindennemű illusztráción beleírja a történelemkönyvekbe, végül magányos törpeként hívat egy hintót üres montmartre-i atelier-jébe, hogy aztán évekkel később az alkohol és a depresszió végezzen vele. Mert akárhogy csodáljuk a műveit, kuncogunk a vicces karikatúrákon, belemerülünk ebbe a tűzijátékszerű, soha véget nem érő soirée-ba, a tárlat mégis időről időre félkeserűen emlékeztet rá, ki is fogja a tus, a ceruza vagy a kréta másik végét.

Nyolc részre osztották fel a kurátorok a kiállítást, amelyeket a művész legfőbb témái és legismertebb korszakai köré csoportosítottak: a Párizsi éjszakák jellegzetes alakjai, a Sztárok, majd a színházzal összefüggő művek, természetesen a nyilvános házak, középpontban a tárlat egyetlen olajképével (Ezek a hölgyek az ebédlőben), a kottacímlapok, a lóversenyek témáját bemutató lapok, a barátok között egység (Lautrec rengeteget dolgozott barátainak) majd az utolsó részben a Szépművészeti Múzeum Lautrec-kollekciójának születését ismerhetjük meg.

A gazdag tárlatot még augusztus végéig bőven van időnk megnézni - és tegyük is meg, mivel úgy tűnik ezután legközelebb 2064-ben lesz rá lehetőségünk a Szépműben. Nyugodtan nekimehetünk nagy elvárásokkal, mert bizony maradéktalanul meg fog felelni mindnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Vizuál

A macsó, aki nőként aratta első sikerét

Jack Lemmon oldalán tipegett be a világhírnévbe, de később is olyan partnerekkel dolgozott, mint Roger Moore. Magyar gyökerei mindig fontosak voltak számára. 2010. szeptember 29-én halt meg  Tony Curtis.
Plusz

Málta magának követeli az őscápafogat, amelyet György brit herceg kapott ajándékba

Katalin és Vilmos kisfia, a hétéves brit herceg a hétvégén kapott egy különleges ajándékot Sir David Attenborough-tól a világhírű természetfilmes új filmjének bemutatása alkalmából. A műkincsek és a kulturális örökség részét képező tárgyak kérdése amúgy is sok vita tárgya, de abban talán megegyezhetünk, hogy a máltai reakció marketing szempontból meglehetősen elhibázott.
Színház

Egy katonatiszt lett az SZFE új kancellárja, de nem engedték be az egyetemre

Szarka Gábor a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke volt korábban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Múló, törékeny pillanatok rögzítése

A Ludwig Múzeum Időgép című kiállításán, ahogy a cím is utal rá, olyan műveket láthatunk, amelyek az idő fogalmával foglalkoznak. A törékeny, múló pillanat megragadásának témáját több alkotás is feldolgozza, ilyenek Waliczky Tamás képzeletbeli kameráinak képei is, amelyekből kettőt is láthatunk a tárlaton. Az egyik ilyen 12 lencsés kamera sokszemű pókra emlékeztet. Milyen elképzelés lapul a rejtélyes szerkezet mögött?
Vizuál Film

A macsó, aki nőként aratta első sikerét

Jack Lemmon oldalán tipegett be a világhírnévbe, de később is olyan partnerekkel dolgozott, mint Roger Moore. Magyar gyökerei mindig fontosak voltak számára. 2010. szeptember 29-én halt meg  Tony Curtis.
Vizuál ajánló

Idén online követhetjük a 17. Verziót

November 10. és 22. között online nézhető Magyarország egyetlen emberi jogi dokumentumfilm fesztiválja. Az ötven film a legizgalmasabb és legaktuálisabb nemzetközi és hazai témákat hozza el, nyitófilmként pedig a 76 napot, amely a világjárvány epicentrumának korai napjairól ad hiteles tudósítást.
Vizuál Film

Október végén jelképes és szűkített formában megrendezik a cannes-i filmfesztivált

A koronavírus-járvány miatt májusban elhalasztott 73. fesztivált október végén egy, a szokásosnál kisebb és rövidebb formában mégis megrendezik a Croisette-en - jelentették be hétfőn Párizsban a szervezők.
Vizuál gyász

Elhunyt Kátai Mihály György képzőművész

Életének 85. évében, hétfőn elhunyt Kátai Mihály György Munkácsy-díjas festőművész, tűzzománc-készítő, szobrász, keramikus, író - közölte az MTI-vel a művész felesége, Kátainé Szilvay Ingrid.