Vizuál

Párizsi kuplerájok kendőzetlen litói

2014.05.12. 06:58
Ajánlom
Abszint, mámor, kánkán, színház, századfordulós bujaság - és a világ leghíresebb törpéje, aki csiptetős pápaszemén át úgy láttatja ezt a kavalkádot, ahogy senki. A Szépművészeti Múzeum a francia zseni másfél-centenáriumára robusztus kiállítást vezényelt össze. KRITIKA

Őszintén szólva gyakran szkeptikus vagyok, amikor nagy neveket állítanak ki itthon. Általában úgy szokott kinézni a képlet, hogy a hangzatos figura nevét ezernégyszáz a négyzeten betűmérettel hirdető plakátok (mondjuk egy példa: PICASSO) mellett hangyaméretű garamonddal hozzátoldják "és kora". A naiv műkedvelő pedig nem számít ilyen apró betűs átverésre a művészet oltárán, ezért lelkesen lecsengeti a szentistvánokat, hogy megnézze a világhírű művész tárlatát. Aztán belép, kap egy darab festményt és négy vázlatot a hőn imádott alkotótól és még olyan százhetven képet, amit a negyedolyan híres (és talán nem ok nélkül negyedolyan híres) kortársai készítettek. Ilyenkor azért még a legbuzgóbb művtöris képéről is lehervad a lelkes mosoly.

Féltem, hogy ez lesz most is: belépek, két-három Lautrec-et megnézek, és már jön az "és kora" névre keresztelt humbug. De a Toulouse-Lautrec világa tárlat nem üres lufi, de még mennyire nem. Összesen 240 litográfia és rajz, valamint egy festmény és kiegészítő fotók, videók kaptak helyet a múzeumban. Ebből 235 Lautrec mű pedig a múzeum tulajdonát képzi. Hol voltak ezek eddig? Vetődik fel a kérdés, főleg akkor, ha elolvassuk a tárlaton a képaláírásokat: a kollekció túlnyomó részét a művész halála után nem sokkal vásárolta meg a múzeum, kifejezetten műgyűjtési szándékkal 1910-12 körül. Azóta legutóbb a művész születésének századik évfordulóján, 1964-ben állították ki őket, majd megvártak csöndben ötven évet, hogy idén újra aktuálisak legyenek.

A művészi litográfiákon és rajzokon megelevenedik az 1800-as évek végének Párizsa, a pezsgő franciaság ledéren, csábítóan, komolyan és komolytalanul, incselkedve és groteszken, realisztikus szépségben, gúnyban és karikatúrában kacsint vissza a Monfa-görbületű tükörből. Lautrec zsenije pont ebben az ellentétekkel libikókázó alkotói folyamatban érhető tetten - modelljeit egyfajta állandó pillanatnyiságban kapja el: túlzó, teátrális gesztusaik közben, fonnyadtan unatkozva, apokaliptikusan abszintozva, huncutan nevetve, dívaként, két mozdulat között, kibukó mellekkel, sírásra hajló arccal. Képei a perc örök történeteit mesélik emberi sorsokról egy harsány és felhevült világban. De ahelyett, hogy fotorealisztikus pontossággal utánozná az érzelmeket, Lautrec kivesz, túloz, nagyít, nyújt, elhagy, amely műveinek olyan egyedülálló dinamikát kölcsönöz, hogy lehetetlen lenne nem felismerni, hogy az ő keze munkája. Százhúsz-százharminc év távlatából is, a két kattintásnyira lévő pornó távlatából is, a már többségében levetkőzött erkölcsök meztelenségének távlatából is még mindig érezni témáinak intimitását, pikánsságát és lázadását, amely egyúttal a technikai kivitelezés újítása is, mivel a litózás inkább volt az újságosok favágómunkája; kreatív és művészi érték Lautrec előtt nem társult hozzá.

A tárlaton eredetiben láthatunk olyan kultikus alkotásokat, mint a Moulin Rouge: La Goulue, Angol úr a Moulin Rouge-ban, Divan Japonais, a legendás Jane Avril plakát, Aristide Bruant a kabaréjában vagy épp Cha-U-Kao leszbikus bohócnőt fekete-sárga egyberuhájában. Az érdekes viszont az, ahogy Lautrec szemében teljesen mindegy, hogy Sarah Bernardot vagy egy kocsmaszéli lotyót skiccel, ő mindenkit hallhatatlanná tesz, akiben meglátja az ő személyes, talán aznap esti múzsáját. Kissé szomorkás is ez a buzgalom, ahogy az okos, tehetséges, cinikus és társaságra éhes Lautrec örökkévalóvá teszi ezeket a kérészsikerű hölgyeket - szinte érezzük, ahogy a mámoros esték végén mindenki valakinek a karjában találja meg a delírium betetőzését, miközben az, aki mindezt plakátokon, festményeken, rajzokon és mindennemű illusztráción beleírja a történelemkönyvekbe, végül magányos törpeként hívat egy hintót üres montmartre-i atelier-jébe, hogy aztán évekkel később az alkohol és a depresszió végezzen vele. Mert akárhogy csodáljuk a műveit, kuncogunk a vicces karikatúrákon, belemerülünk ebbe a tűzijátékszerű, soha véget nem érő soirée-ba, a tárlat mégis időről időre félkeserűen emlékeztet rá, ki is fogja a tus, a ceruza vagy a kréta másik végét.

Nyolc részre osztották fel a kurátorok a kiállítást, amelyeket a művész legfőbb témái és legismertebb korszakai köré csoportosítottak: a Párizsi éjszakák jellegzetes alakjai, a Sztárok, majd a színházzal összefüggő művek, természetesen a nyilvános házak, középpontban a tárlat egyetlen olajképével (Ezek a hölgyek az ebédlőben), a kottacímlapok, a lóversenyek témáját bemutató lapok, a barátok között egység (Lautrec rengeteget dolgozott barátainak) majd az utolsó részben a Szépművészeti Múzeum Lautrec-kollekciójának születését ismerhetjük meg.

A gazdag tárlatot még augusztus végéig bőven van időnk megnézni - és tegyük is meg, mivel úgy tűnik ezután legközelebb 2064-ben lesz rá lehetőségünk a Szépműben. Nyugodtan nekimehetünk nagy elvárásokkal, mert bizony maradéktalanul meg fog felelni mindnek.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Zavarba ejtően jó filmekkel jön a Skandináv Filmfesztivál

A kilencvenes évek közepétől tart a skandináv mozi újjászületése, krimiben, társadalomkritikában, magánéleti krízisben a legerősebbek között vannak – fej-fej mellett a román újhullámmal. Premierekkel, Best of válogatással és dokumentumfilmekkel jön a 8. Skandináv Filmfesztivál az Art+ Cinemában. 
Vizuál ajánló

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Vizuál interjú

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Vizuál hír

Peruban is szerették Vörös Eszter Márquez-filmjét

Tovább folytatódik A Nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről című film sikersorozata. Vörös Eszter sajátos zenei és személyes nézőpontból készült dokumentumfilmje legutóbb Peruban nyert fődíjat. 
Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: Mindenki vegyen egy nagy levegőt!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a pekingi szürke szmogról készített fotójáról mesélt.