A Nemzeti Filmintézet közleménye szerint Mészáros Márta a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnes Varda és Vera Chytilová kortársa, aki pályájának több mint öt évtizede alatt a nők művészi emancipációjáért is küzdött. 1968 óta rendez markáns szerzői filmeket. Életművét végig kísérték az árvaság, a női identitáskeresés, a szeretetvágy, az elmagányosodás és a kommunista diktatúra ábrázolásának jellegzetes témái. Öntudatos, lázadó nőalakjai mögé mély szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról.
Pataki Éva a Fideliónak így fogalmazott: „Az a hír, hogy a francia Coproduction Office francia filmforgalmazó cég megvette Márta filmjeit világforgalmazásra, valóban szenzáció, de nem előzmény nélküli.
Márta folyamatosan jelen van a nemzetközi porondon, folyamatosan vetítik a filmjeit.
2019-ben a Berlinalén mutatták be az Örökbefogadás felújított kópiáját hatalmas érdeklődés mellett, mivel Márta az első női rendező, aki Arany Medve-díjat nyert, és épp az Örökbefogadással. Majd jött Cannes, ahol az első Napló került a programba, majd New York és sok más város.”
Mészáros Márta (Fotó/Forrás: Jávor István / NFI Filmarchívum)
Mészáros Márta a hetvenes években robbant be a nemzetközi filmes világba, hírneve azóta is töretlen, noha – mint Pataki Éva megjegyzi – a hazai befogadása jóval nehezebb volt, rengeteg kritika érte.
De a világ befogadta.
A forgatókönyvíró szerint nagyon izgalmas kérdés, vajon miért annyira élők ma is Mészáros Márta filmjei, miközben a film egy gyorsan elavuló műfaj, és miért univerzálisak, működnek szinte a világ minden táján. „Ezt hosszan lehetne elemezni, de az biztos, hogy ezek a látszólag egyszerű, szikár filmek nagyon szenvedélyesek, és szinte mindig a lázadásról, a kényszerítő körülmények feszegetéséről szólnak női sorsokon keresztül. Az is nagyon inspiráló, hogy női rendezőként ilyen hatalmas életművet épített, csak pár európai női rendező volt képes erre, például Chytilová vagy Agnes Varda. Ha ma körülnézünk, ma is a férfiak uralják a filmet, kivéve érdekes módon Magyarország, ezen a területen jól állunk, Enyedi Ildikó mellett új, tehetséges fiatal női rendezők mutatkoznak be. Márta filmjei már felújított formában kerülnek a nézők elé, mivel a Filmarchívum Fazekas Eszter irányításával sorra újítja fel az értékes filmes életműveket, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a filmek megjelenjenek szerte a világon a művészmozikban, egyetemeken, fesztiválokon, tévékben, stream felületein.”
Fejléckép: Mészáros Márta, Tóth Ildikó és Pataki Éva az Aurora Borealis bemutatóján (fotó/forrás: Vertigo Média)
hírlevél
