Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

2021.07.27. 15:30
Ajánlom
Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.

A Kieselbach Galéria nyári kiállítása a magyar festészet és szobrászat kiemelkedő alkotásaiból kínál reprezentatív válogatást. A kiállításhoz 570 oldalas katalógus is készült, amely gazdag reprodukciós anyaggal és művészettörténészek által írt tanulmányokkal segíti a bemutatott művek megismerését. A tárlaton kiállított valamennyi mű a helyszínen megvásárolható, az árakról személyesen a galéria munkatársai adnak felvilágosítást. 

A nyár és a mediterrán életöröm festője: Vaszary János festményei

Szisztematikus munka és váratlan szerencse egyaránt kellett ahhoz, hogy Vaszary Jánostól nem kevesebb, mint nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is bekerülhessen a Kieselbach Galéria eladásos kiállításának anyagába.

A külföldről hazacsábított képeket is felvonultató válogatás csúcsán egy igazi sztárkép, a számtalanszor reprodukált és kiállított, plakátokról és könyvek reprodukcióiról ismert Itáliai emlék áll.

A páratlanul dekoratív festmény a két világháború között a legnagyobb budapesti Vaszary-gyűjtemény koronaékszere volt, míg az elmúlt évtizedekben a neves bankár, Kovács Gábor kollekcióját gazdagította. Kirobbanó színeivel, frappáns komponálásával, a francia és az olasz Riviéra hangulatát sugárzó témaválasztásával és a belőle sugárzó féktelen életörömmel bármely 20. századi magyar festészeti kiállításon a könzönség kedvence lenne, a nyugati múzeumokban pedig méltó helyet kaphatna az École de Paris festőinek, Kees van Dongen, Matisse vagy Raul Dufy alkotásai között.

A pazar Vaszary-válogatásban többek között megtalálható még az Itáliai emlékhez szorosan kötődő, szintén a mediterrán tengerpart nyüzsgő kavalkádját megidéző Labdázók a tengerparton (Riviéra), valamint a tízes évek végén készült Kilovaglás előtt a tatai parkban című kompozíció, amely Vaszary nagysikerű park-sorozatának egyik sokat reprodukált, nyitó darabja. Az érzéki aktok világát az 1920 körül készült Ébredés és egy frivol, art decós női akt, a húszas évek közepén született Balaton-képeket a Balaton vitorlásokkal reprezentálja, jelezve a nézők számára, hogy ebben az időben a magyar tenger hasonló inspiráló erővel ragadta meg a festő figyelmét, mint később az olasz és a francia tengerpart.

VaszaryRiviera21-152618.jpg

Vaszary János: Riviéra (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

Egry József – Balaton – Taormina

A tárlaton szinte külön szekciót alkotnak Egry József múzeumi rangú főművei, amelyek a két világháború között a legjelentősebb magángyűjteményeket gazdagították.

A Szent Kristóf a faluban, a Virágzó mandulafák és a Szigonyvető, az Oltványi-, a Fruchter-, és a Glücks-gyűjtemény egykori gyöngyszemei a Balaton ihlető világát, míg az egész életmű egyik csúcsa, az egykor szintén Oltványi példaadó kollekciójában őrzött Taorminai napfelkelte az 1930-as itáliai utazás emlékét idézi meg. Utóbbi mű a legszínesebb, legszenvedélyesebb és egyben legoptimistább Egry-kép, amely nem csupán a pálya vitathatatlan csúcsa, egyben a harmincas évek egyik legjelentősebb magyar festménye is.

Markó – Munkácsy – Lotz – Hollósy

A 19. századi nagy klasszikusokat többek között egy igazi kuriózum, idősebb Markó Károly múzeumi rangú, méretével és kvalitásával egyaránt kiemelkedő alkotása képviseli. Az eszményi tájba helyezett mitológiai jelenet magán viseli festője minden erényét: a precíz, aprólékos, mégis frissen ható formálás tökéletesen kiegyensúlyozott szerkezettel és delikát kolorittal párosul. Ilyen rangú műalkotás idősebb Markó Károly életművéből már szinte kizárólag a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

Lotz Károly Magyar tája és Hollósy Simon páratlanul frissnek ható Két tűz között című zsánerképe mellett a nagy klasszikusok sorából még Munkácsy Mihály grandiózus arcképe érdemel mindenek előtt említést.

A Krisztus Pilátus előtt című óriásfestményhez készült, tökéletesen kivitelezett, önálló értékű portré különleges helyet foglal el a Krisztus-képekhez festett munkák sorában. A Turbános alakot centrális elhelyezése, virtuóz ecsetkezelése, döbbenetesen sokatmondó arckifejezése szinte az egész kép eszmei és érzelmi centrumává avatja.

aj080061-144439.jpg

Munkácsy Mihály: Turbános alak (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

A modernizmus nagy generációja: Koszta – Csók – Rippl-Rónai

A 20. századi magyar modernizmusról számos kiváló alkotás ad számot. A középgeneráció legnagyobbjai közül Koszta József a Kukoricatörökkel, Csók István egy Renoir örömfestészetét idéző, szemet gyönyörködtető alakos virágcsendélettel, míg Rippl-Rónai két pasztellképpel van jelen a válogatásban.

Két barát, két főmű – Aba-Novák és Patkó

A húszas évek újklasszicista törekvéseit többek között Aba-Novák Vilmos és Patkó Károly remekművei reprezentálják. Előbbi a Felsőbányán készült, számtalanszor kiállított és reprodukált Fésülködéssel és egy szolnoki mulatságot ábrázoló kompozícióval van jelen, míg utóbbi egy reneszánsz hangulatot idéző, gyönyörű női portréval.

aj080751-144441.jpg

Aba-Novák Vilmos: Fésülködés (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

A felfedezés izgalma

A ma még kevésbé ismert, felfedezésre váró művészek közül a szegedi Cs. Joachim Ferenc, egy tekintélyes méretű és izgalmas kompozíciójú párizsi alakos látképpel, míg Pap Géza egy dunabogdányi tájjal szerepel, amely stílusban, sőt kavlitásban is szoros párhuzamba állítható Rippl-Rónai József kukoricás festményeivel.

Balaton, Budapest, magyar történelem, Eucharisztikus kongresszus

A tárlat anyagának válogatói és rendezői gondot fordítottak arra, hogy néhány jellegzetes festői téma érzékelhető hangsúlyt kapva megragadja és vezesse a nézők fantáziáját.

Egry és festőtársainak „Balaton-szekciója” mellett ilyen tematikus blokkot alkotnak a budapesti látképek, a gyümölcscsendéletek, a napraforgók, a magyar szenteket, a történelem neves szereplőit és eseményeit megidéző „kamara-válogatások”.

Utóbbira izgalmas példa Apponyi Albert ifjúkori portréja, Benkhardt Ágost illetve Jávor Pál IV. Károly és felesége, Zita királyné 1918-as koronázási ünnepségét megörökítő alkotásai, Bényi Árpád Károlyi Mihályról festett portréja, valamint Karlovszky Bertalan Kozma Miklóst, az MTI, majd a Magyar Rádió alapítóját, későbbi belügyminisztert ábrázoló arcképe.

Rendkívül izgalmas csoportot alkotnak a két világháború közötti magyar iparművészet egyik legnagyobb alakjának, Megyer Meyer Antalnak virtuóz akvarell-technikával készült rajzai, többek között az 1938-as budapesti Euharisztikus kongresszus nagymiséjén használt monstrancia gazdag kidolgozású terve. 

aj080671-144444.jpg

Aba-Novák Vilmos: Szolnoki mulatság (Fotó/Forrás: Kieselbach Galéria)

Kondortól Korgáig

A közelmúlt magyar művészetét és a kortárs törekvéseket többek között Kondor Béla aranyfestésű ikonja, Veszelszky Béla tájképe, Korniss Dezső 1959-es, Jackson Pollock művészetét idéző, Tandori Dezső költő gyűjteményéből érkező festménye, El Kazovszkij egy korai munkája, St. Auby Tamás Kénmaszk című munkája, valamint Szent Nyáry Lóránt és Korga György egy-egy monumentális alkotása. Utóbbi két, kifejezetten provokatív céllal beválasztott festmény egyszerre groteszk és megrázó művészi reflexió a közelmúlt magyar történelmére.

A teljes válogatás és a katalógus megtekinthető ITT

A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig
Kieselbach Galéria
2021 július 27. - szeptember 10.

 

Fejléckép: Vaszary János: Itáliai emlék / Fotó: Kieselbach Galéria

 

 

 

 

 

 



Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Lázár Kati és Rudolf Péter a Halhatatlanok Társulatának tagjai között

Tizenhetedik alkalommal választottak maguk közé új tagokat a Halhatatlanok Társulatának tagjai. A júniusban lezárult szavazás alapján hat művész érdemelte ki a címet.
Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Epres Attila távozik az Örkény Színházból

A színész szabadúszóként folytatja tovább, de korábbi szerepeit megtartja.
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Terítéken a verebek

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a verebekről mesélt.
Vizuál interjú

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Vizuál hír

Kardos Sándor veheti át a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr a magyar operatőrvilág egyik vezető alakja, mintegy 40 éves pályafutása alatt több mint 30 játékfilmet, valamint száznál is több tévéfilmet, kisjátékfilmet fényképezett.
Vizuál hír

18-as karika kerülhet Almodóvar filmjeire

Megjelentek a Médiatanács korhatár-besorolással kapcsolatos ajánlásai, a példák között több filmklasszikust is említ az NMHH – tudatta a HVG.
Vizuál hír

Átadták a magyar származású művészeket díjazó Szervátiusz Jenő-díjat

A kárpát-medencei születésű magyar alkotókat elismerő Szervátiusz Jenő Alapítvány díját idén a kárpátaljai Homoki Gábor festőművész, rajztanár és a moldvai csángó származású Petrás Alina keramikus, népdalénekes vehette át – tudatta az MTI.