Vizuál

Picasso 80 éve megfestette, ami ma Szíriában zajlik

2016.11.05. 10:01
Ajánlom
Picasso kubista apokalipszise az őrület és az azt övező hazugságok elleni kiáltásként született. Ugyanolyan, civil életek ezreit követelő bombázások ihlették a képet, mint ami ma zajlik Aleppóban.

1937-ben a náci német hadsereg olasz harci repülőgépekkel kiegészülve bombázás alá vette a Spanyolországban, Baszkföldön található Guernica-t. A támadás több mint 1600 életet követelt. Ez a spanyol polgárháborúban elkövetett kegyetlenség pár évvel később mindennapossá vált, amikor kitört a második világháború.

Picassot a spanyol republikánus párt kérte fel a kép elkészítésére. A Guernica azóta a háború borzalmait bemutató egyik legismertebb festménnyé vált. "Amit Oroszország tesz az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az pontosan ugyanaz, amit Olaszország és Németország tett a Nemzetek Szövetségével a 30-as években. Ami pedig Aleppóval történik, az a pontos mása annak, ami Guernicával történt" - hívta fel a figyelmet Andrew Mitchell egykori brit miniszter.

Picassot a spanyol republikánus párt kérte fel a kép elkészítésére. A Guernica azóta a háború borzalmait bemutató egyik legismertebb festménnyé vált.

Picassot a spanyol republikánus párt kérte fel a kép elkészítésére. A Guernica azóta a háború borzalmait bemutató egyik legismertebb festménnyé vált. (Fotó/Forrás: Bruce Bennett / Getty Images Hungary)

Bár a II. világháború bővelkedett bombázásokban és kegyetlen támadásokban, a Guernicával történt események mégis szimbolikussá váltak. Csak úgy mint Picasso képe, amit nemrégiben egy portugál karikaturista értelmezett újra: Vladimir Putin és Bashar el-Assad arcképét is beillesztette a festménybe, Picasso felnyársalt lovát pedig az Egyesült Államok allegóriájává alakította.

A Guernica ahelyett, hogy a valóságot imitálná, absztrakcióvá alakítja az erőszakot és fájdalmat. A bombázások szörnyűsége olyan sűrített tartalmú elemeken jelenik meg, mint egy halott csecsemő feje, vagy egy tűzben égő figura. Picasso viszont nem csak megdöbbenteni akart: fel akarta hívni a figyelmet a 30-as évek hazugságaira és propagandájára, amit a diktátorok irányítottak. A kép képviselte Spanyolországot az 1937-es párizsi Világkiállításon - ahol a náci Németország és a sztálinista Oroszország is hatalmas pavilonokkal volt jelen.

Az Aleppóban történteket ugyanúgy hazugságok és propaganda szövi át ma, mint annak idején a guernicai bombázásokat - ezért hívják fel egyre többen a figyelmet Picasso képére. Csak épp most nem Hitler és Sztálin, hanem Putyin vagy Trump hazugságain kell átlátnia az embereknek.

A portugál karikaturista újraértelmezése Vladimir Putin és Bashar el-Assad képével

A portugál karikaturista újraértelmezése Vladimir Putin és Bashar el-Assad képével (Fotó/Forrás: www.cartoonmovement.com/)

Itthon is feltűnt Picasso képe és annak üzenete: civilek szólaltak fel a népszavazás és gyűlöletkeltés ellen még szeptemberben. A demonstráció során egy Guernicára hajazó festményt feszítettek ki, amit 30 képzőművész készített a szíriai háború áldozataira emlékezve.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Zenés színház

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.
Zenés színház

Zenés színházi kísérlet az Örkény Színházban

Mindössze egy színész és zenész, egy szobába zárva – a helyzet, sőt a Winterreise sem ismeretlen a színházszerető közönség számára, hiszen az elmúlt években számos feldolgozása született már. Tarnóczi Jakab rendezésében az Y generáció önemésztő magányossága fogalmazódik meg Schubert Téli utazás-dalciklusán keresztül.
Klasszikus

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Hódolat a műfaj szépsége előtt - Kedvenc filmjeink az animáció világnapján

Szerte a világon október 28-án ünneplik az Animáció Nemzetközi Világnapját, ugyanis Emile Reynaud, a rajzfilmkészítés úttörője, 1892-ben ezen a napon nyitotta meg Optikai Színházát (Théâtre Optique) Párizsban, ahol először vetített rajzolt mozgóképeket a falra.
Vizuál ajánló

Zavarba ejtően jó filmekkel jön a Skandináv Filmfesztivál

A kilencvenes évek közepétől tart a skandináv mozi újjászületése, krimiben, társadalomkritikában, magánéleti krízisben a legerősebbek között vannak – fej-fej mellett a román újhullámmal. Premierekkel, Best of válogatással és dokumentumfilmekkel jön a 8. Skandináv Filmfesztivál az Art+ Cinemában. 
Vizuál ajánló

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Vizuál interjú

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Vizuál hír

Peruban is szerették Vörös Eszter Márquez-filmjét

Tovább folytatódik A Nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről című film sikersorozata. Vörös Eszter sajátos zenei és személyes nézőpontból készült dokumentumfilmje legutóbb Peruban nyert fődíjat.