Vizuál

Picasso: Nem szabad kompromisszumokat kötni a művészetben

2018.04.15. 10:40
Ajánlom
Mindez a magyar származású fotóssal, Brassaïval folytatott beszélgetéseiből derült ki.

Brassaï, aki Halász Gyula néven született és 1924-től Párizs legfelsőbb művészköreiben mozgott, 1932-ben azzal a céllal érkezett Picasso műtermébe, hogy a művész kérésére lefotózza néhány szobrát. Amint azonban belépett a La Boétie utcai műterembe,

Brassaï azonnal tudta, hogy sokkal több lesz ez, mint pusztán egy fotós munka: beavatás a művész rejtett, belső világába.

És valóban, Picasso rengeteg bölcsességet megosztott vele a művészetről és az életről, amiket ő hazaérve mindig lejegyzetelt. Igazi szellemi társak lettek egymás számára, és harminc éven keresztül gyakorta jártak össze diskurálni, amelyek során olyan témákon elmélkedtek, mint az ego, a kreatív folyamat mibenléte, a romantika szerepe a művészetben, az univerzum és ami azon túl van.

Brassai és Picasso

Brassai és Picasso

1964-ben aztán Brassaï, aki nemcsak tehetséges fotós, de kvalitásos író is volt, úgy döntött, megosztja a nagyérdeművel feljegyzéseit, és Beszélgetések Picassóval címen könyvet adott ki. Az egyik beszélgetésük során, 1944. május 3-án Picasso afelől érdeklődött, Brassaï – aki mindemellett tehetséges festő és szobrász is volt és akinek Picasso csodálta a rajzkészségét – miért hagyta el a ceruzát és az ecsetet. Bár Picasso látta, hogy Brassaï hatalmas tehetségének egy részét sikeresen kibontakoztatta a fotózásban, felismerte, hogy ez egy kompromisszum volt, amit Brassaï a biztos megélhetés jegyében kötött. Ekkor tanácsolta a következőket neki, amely üzenetet a fotóművész egész életén keresztül hordozott magával:

Ha van valami mondanivalód, amit ki szeretnél fejezni, ne nyomd el magadban, mert az hosszú távon elviselhetetlen teherré válik. A „második karrier” lehetősége egy illúzió!

Én is gyakran megtörtem, de mindig ellenálltam a kísértésnek, hogy másból éljek meg, mint a festményeimből. A kezdetekben nem tudtam magas áron eladni a képeimet, de mégis eladtam őket valahogy. A rajzaim, vásznaim eljutottak emberekhez. Csak ez számít”.

Picasso festménye előtt

Picasso festménye előtt (Fotó/Forrás: George Stroud / Getty Images Hungary)

Amikor Brassaï azzal védekezett, hogy nagyon kevés művész elég tehetséges ahhoz, hogy meg tudjon élni a művészetéből, Picasso egy Matisse-idézettel válaszolt: „Erősebbnek kell lenned a képességeidnél, hogy megvédd őket”. Picasso beszélt az elefántcsonttorony lebontásáról is, és arról a művészeket övező mítoszról, miszerint a művészet abban a pillanatban elértéktelenedik, amint fizetnek érte.

Nos, a siker igenis fontos dolog! Gyakran mondogatják, hogy a művésznek csak a belső motiváció, és a művészet szeretete miatt szabad dolgoznia, és meg kell vetnie a sikert. Ez nem igaz!

A művésznek szüksége van a sikerre. És nemcsak azért, hogy jól megfizessék, hanem azért is, hogy legyen kedve dolgozni. Még egy gazdag festőnek is szüksége van a sikerre. Néhány ember mindent ért a művészetből, másoknak viszont semmi érzéke a festészethez. A legtöbben a művészvilágot így a siker mértékéről ítélik meg. A siker ugyanakkor nem egyenlő az eladott festmények számával. Hol van az leírva, hogy a siker a közízlés kielégítésével jár együtt? Én személy szerint szeretném bebizonyítani, hogy sikeres lehetsz kompromisszumok nélkül is."

(forrás: brainpickings.com)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.