Vizuál

Pláza: a mindennapok átka vagy áldása?

2015.01.30. 06:58
Ajánlom
Nemcsak a mindennapi vásárlási szokásainkat változtatták meg a plázák, csaknem húsz évvel ezelőtti megjelenésük óta, hanem egy teljesen új szórakozási formát, saját kultúrát és látogatói réteget is létrehoztak. Hatásuk alól pedig még azok sem tudnak kibújni, akik nem plázáznak. KRITIKA

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása bemutatja a hazai plázák történetét, azok jellegzetes elemeinek felsorakoztatásával lefesti az ott zajló életet, és többek közt ízelítőt ad a plázalátogatási szokásainkból is. Egy plázakultúráról szóló tanulmány szerint a fizikai tér maga is kultúrateremtő, sőt az életmódunkat is képes meghatározni. Ilyen szempontból érdekes dologra vállalkozik a Plázavilág - A plázák szerepe a mindennapokban című időszaki kiállítás, mely e tér történeti és kritikai vizsgálatába bocsátkozik.

A tárlat erőssége, hogy folyamatosan kérdésfeltevéssel készteti gondolkodásra a látogatókat, akik a legégetőbb problémakörrel mindjárt a kiállítás bejárataként szolgáló mágneskapura biggyesztve szembesülnek: "Szabadok vagyunk a plázában?" Ha igen, akkor ez valódi vagy csak látszólagos szabadság csupán, amely addig tart, amíg meg nem szólal a biztonsági kapu és ott nem terem az őr? Vagy lehet-e egyáltalán szabadságról beszélni egy olyan térben, melyben több ezer, gyakran észre sem vehető kamera figyeli minden lépésünket?

A pláza ajtaja tehát elválasztja a külvilágot a valóságtól - azt átlépve egy teljesen más szabályrendszer szerint működő miliőben találhatjuk magukat. Egy olyan manipulatív közegben, mely művi csillogásával irreális vágyakat ébreszt az emberben, és által, hogy folyamatos fogyasztásra ösztönöz, fokozza bennünk az elégedetlenség érzését. Ahhoz, hogy valamennyire meg tudjuk érteni ennek a világnak a működését, ismernünk kell történetét is: a tárlatból nemcsak a plázák csaknem húsz évvel ezelőtti hazai megjelenését követhetjük nyomon, hanem visszatekinthetünk az amerikai gyökerekre, illetve azt is megtudhatjuk, mi a különbség a plázák és a bevásárlóközpontok között. Megismerhetjük azokat a hazai szereplőket is, akik által a magyar köztudatnak - sőt, a mindennapoknak - is része lett a pláza.

A tárlaton bemutatott ismeretanyag mennyisége nem nagy, viszont annál tartalmasabb, töményebb: a plázák hazai elterjedésének folyamatát, valamint az általuk "megmozgatott" látogatószám ábrázolását grafikonok segítik. Továbbá egy rövid kitérőből azt is megtudhatjuk, milyen szerep jut vidéken ezeknek a kereskedelmi tereknek és hogyan befolyásolják az egész város, vagy régió életét. Ennek nyomán pedig arra a kérdésre is választ kapunk, hogy mitől lehet igazán sikeres egy pláza.

A kiállítótér első részében a plázák szerves részét képező, amerikai típusú gyorsétkezdék is helyet kapnak: a folyosószerű térben elhelyezett asztalokon a legnagyobb étteremláncok termékeinek csomagolásával, dobozokkal és poharakkal találkozhatunk. A gyorsétkezdék által képviselt "nyugati életérzés" mellett nincs helye a hagyományos, nemzeti konyha specialitásainak, így a lángosnak vagy a pacalnak sem.

A kiállítás pontosan rámutat, hogy a pláza általa nyújtott széleskörű szolgáltatásokkal egyfajta városként funkcionál a városban - még térbeli elrendezésében is, hiszen a benne található "sétálóutcákat" padok szegélyezik, kívül pedig parkosított részeket találunk. A vásárlás mellett kiemelt szerep jut a szórakoztatásnak. A kiállítás annak a problémakörnek is külön figyelmet szentel, hogy a plázák megnyitásával a szabadidős közösségi terek új formája jött létre, átalakultak velük a szórakozási szokások is - legfőképp a fiataloké. Nekik ugyanis ez a tevékenység önmagában is programot, kikapcsolódást jelent, és nem kell hozzá feltétlenül még vásárolniuk vagy moziba menniük sem. A kiállítás ezt a kérdést részletesen körüljárja: interaktív táblák segítségével, grafikonokon mutatja be a különböző korosztályok plázázási szokásait, illetve az iskolai szolgálatos diákok által készített videókból azt is megtudhatjuk, hogy pontosan milyen élményeket, érzéseket kapcsolnak a középiskolás gyerekek a plázákhoz.

Annak ellenére, hogy a kiállítási anyag kicsiny térben helyezkedik el, a plázákhoz szervesen kapcsolódó összes fontos elem képviselteti magát, így még a reklám fogalmáról és a vásárlás összetett folyamatáról is képet kaphatunk. Természetesen utóbbi kérdéskörből nem maradhatnak ki a leárazások sem, melynek kapcsán teljesen jogosan merül fel kérdésként, hogy mennyire tekinthető a vevő józan ítélőképességgel bíró egyénnek. De emellett a plázák lehetséges jövőjét is felvázolják benne, külön kitérve az internetes vásárlás elterjedésére, a plázastop jelenségére, illetve többek közt a változó vevői viselkedésre is. (A vasárnapi zárva tartásra nem reflektál a tárlat, hiszen a megnyitó megelőzte az erről való döntést.)

A kiállítás több ponton kínál interaktív bekapcsolódási lehetőséget: a plázákban elhelyezett infópultokhoz hasonló gépen még egy kérdőívet is kitölthetünk, melynek segítségével a saját plázázási szokásainkkal szembesülhetünk. A tárlat erőssége továbbá, hogy nem foglal élesen állást, igyekszik a plázázás mindennapjainkra kifejtett negatív hatásai mellett a pozitívumokat is felmutatni, a jól irányzott kérdésekkel állandó gondolkodásra késztet, a véleményformálást azonban teljes mértékben ránk hagyja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.