Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

2019.01.14. 09:30
Ajánlom
Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.

A Mona Lisa nemcsak művészettörténeti szempontból különleges: Leonardo művéről kapta a nevét egy, a múzeumlátogatók és a kísértettörténetek kedvelői körében is nagy népszerűségnek örvendő jelenség.

Mona Lisa-hatásnak nevezik, azt az optikai illúziót, amikor egy portré tekintete követi a szemlélőjét, például egy múzeumlátogatót, aki átsétál a teremben. 

„Érdekes módon nem kell pont szemben állnunk a képpel ahhoz, hogy úgy tűnjön, épp ránk néz, a dolog akkor működik, ha a festményen szereplő portré egyenesen a festőre vagy a fotósra előre tekint” – írja tanulmányában Sebastian Loth, a németországi Bielefeld Egyetem Cluster of Excellence Cognitive Interaction Technology (CITEC) kognitív tudományos kutatója. „Ez a hatás akkor is működik, ha a festménytől jobbra, balra, vagy különböző távolságra állunk. Az a határozott érzés, hogy figyelnek, hogy valaki néz, ez a Mona Lisa-hatás.”

Mona_Lisa-233000.jpg

Leonardo da Vinci: Mona Lisa

Ironikus módon azonban épp ennek a festménynek az esetében még soha nem vizsgálták, hogy működik-e a hatás, és szintén ironikus módon Loth és kollégája, Gernot Horstmann a Perceptionben publikált tanulmánya szerint épp ennek a festménynek az esetében nem is működik.  

Az optikai illúziót a művészek a árnyékok és a fény bonyolult kölcsönhatásával érik el. Mivel a vászon lapos, a festmény mélysége nem változik, csak úgy tűnik. Ez az oka annak, hogy egyesek szerint a Mona Lisa oldalról nézve szkeptikusan oldalra tekint, szemből pedig elmélázó a tekintete. Az új kutatás szerint a kép, amelyről a nevét kapta a hatás, valójában nem is produkálja azt. 

„A hatás kétségkívül létezik és bizonyítható is” – állítja Loth. – „De számos műalkotás közül épp a Mona Lisánál nem tapasztaltuk.”

Horstmann és Loth 24 tesztalanynak mutatták meg a Mona Lisa képét, illetve a portrét különböző képkivágásban egy számítógép képernyőjén, hogy eldöntsék, hova is néz a hölgy. „Az érzékelésünket nagy mértékben befolyásolja a meggyőződésünk” – nyilatkozta Loth. – „Az olyan kérdésekkel kapcsolatos megítélésünk, mint a Mona Lisa tekintete, eredendően hibás, így a kutatócsoport „nem kérdezhette meg egyszerűen a résztvevőket, mi a benyomásuk.”

Így ő és Horstmann azt kérték a résztvevőktől, hogy határozzák meg egy skálán, hova esik a portré tekintete. A kutatók a skálát különböző távolságra helyezték el a monitortól, illetve a festmény 15 különböző nagyítását (egyes tesztalanyok az egész fejet, néhányan azonban csak a szemeket látták) használták a kísérletben, így a modell arckifejezése nem befolyásolta az érzékelésüket.

A kutatók kétezernél is több értékelést gyűjtöttek össze, ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Mona Lisa soha nem tekint közvetlenül a nézőre, inkább kissé jobbra néz.

„Egészen pontosan a nézés szöge átlagosan 15,4 fok volt” – számolt be Horstmann. „Így világossá vált, hogy a Mona Lisa-hatás elnevezés helytelen.”

(via Atlas Obscura, Perception, Mental Floss)

Amikor Picassót és Apollinaire-t letartóztatták a Mona Lisa elrablásáért

Kapcsolódó

Amikor Picassót és Apollinaire-t letartóztatták a Mona Lisa elrablásáért

A festményt elrablása csak még híresebbé tette, a Louvre biztonsága a bűntény miatt viszont köznevetség tárgya lett. A kétségbeesett rendőrök a modern művészekben látták a legnagyobb veszélyt, míg az igazi tettes nemzeti hős lett Olaszországban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Klasszikus

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

A híres egyfejű, hableány és bajvívók

Kihirdették a 38. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottait; a legjobb munkákból április 16-án nyílik kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!