Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

2019.01.14. 09:30
Ajánlom
Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.

A Mona Lisa nemcsak művészettörténeti szempontból különleges: Leonardo művéről kapta a nevét egy, a múzeumlátogatók és a kísértettörténetek kedvelői körében is nagy népszerűségnek örvendő jelenség.

Mona Lisa-hatásnak nevezik, azt az optikai illúziót, amikor egy portré tekintete követi a szemlélőjét, például egy múzeumlátogatót, aki átsétál a teremben. 

„Érdekes módon nem kell pont szemben állnunk a képpel ahhoz, hogy úgy tűnjön, épp ránk néz, a dolog akkor működik, ha a festményen szereplő portré egyenesen a festőre vagy a fotósra előre tekint” – írja tanulmányában Sebastian Loth, a németországi Bielefeld Egyetem Cluster of Excellence Cognitive Interaction Technology (CITEC) kognitív tudományos kutatója. „Ez a hatás akkor is működik, ha a festménytől jobbra, balra, vagy különböző távolságra állunk. Az a határozott érzés, hogy figyelnek, hogy valaki néz, ez a Mona Lisa-hatás.”

Mona_Lisa-233000.jpg

Leonardo da Vinci: Mona Lisa

Ironikus módon azonban épp ennek a festménynek az esetében még soha nem vizsgálták, hogy működik-e a hatás, és szintén ironikus módon Loth és kollégája, Gernot Horstmann a Perceptionben publikált tanulmánya szerint épp ennek a festménynek az esetében nem is működik.  

Az optikai illúziót a művészek a árnyékok és a fény bonyolult kölcsönhatásával érik el. Mivel a vászon lapos, a festmény mélysége nem változik, csak úgy tűnik. Ez az oka annak, hogy egyesek szerint a Mona Lisa oldalról nézve szkeptikusan oldalra tekint, szemből pedig elmélázó a tekintete. Az új kutatás szerint a kép, amelyről a nevét kapta a hatás, valójában nem is produkálja azt. 

„A hatás kétségkívül létezik és bizonyítható is” – állítja Loth. – „De számos műalkotás közül épp a Mona Lisánál nem tapasztaltuk.”

Horstmann és Loth 24 tesztalanynak mutatták meg a Mona Lisa képét, illetve a portrét különböző képkivágásban egy számítógép képernyőjén, hogy eldöntsék, hova is néz a hölgy. „Az érzékelésünket nagy mértékben befolyásolja a meggyőződésünk” – nyilatkozta Loth. – „Az olyan kérdésekkel kapcsolatos megítélésünk, mint a Mona Lisa tekintete, eredendően hibás, így a kutatócsoport „nem kérdezhette meg egyszerűen a résztvevőket, mi a benyomásuk.”

Így ő és Horstmann azt kérték a résztvevőktől, hogy határozzák meg egy skálán, hova esik a portré tekintete. A kutatók a skálát különböző távolságra helyezték el a monitortól, illetve a festmény 15 különböző nagyítását (egyes tesztalanyok az egész fejet, néhányan azonban csak a szemeket látták) használták a kísérletben, így a modell arckifejezése nem befolyásolta az érzékelésüket.

A kutatók kétezernél is több értékelést gyűjtöttek össze, ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Mona Lisa soha nem tekint közvetlenül a nézőre, inkább kissé jobbra néz.

„Egészen pontosan a nézés szöge átlagosan 15,4 fok volt” – számolt be Horstmann. „Így világossá vált, hogy a Mona Lisa-hatás elnevezés helytelen.”

(via Atlas Obscura, Perception, Mental Floss)

Amikor Picassót és Apollinaire-t letartóztatták a Mona Lisa elrablásáért

Kapcsolódó

Amikor Picassót és Apollinaire-t letartóztatták a Mona Lisa elrablásáért

A festményt elrablása csak még híresebbé tette, a Louvre biztonsága a bűntény miatt viszont köznevetség tárgya lett. A kétségbeesett rendőrök a modern művészekben látták a legnagyobb veszélyt, míg az igazi tettes nemzeti hős lett Olaszországban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Táncra kelnek a műalkotások a Budapest Art Week imázsfilmjében – VIDEÓ

Az április 9. és 14. között zajló Budapest Art Week célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai képzőművészeti világ sokszínűségére, és a mindennapok részévé tegye a képzőművészet iránti érdeklődést.
Vizuál Film

Újra megrendezik az Úton Online Filmfesztivált  

Mit jelent úton lenni? Teszik fel a kérdést évről-évre a Tartóshullám/Mediawave Együttlét online filmfesztiváljának válogatói. Ingyenesen nézhető filmjeik idén a "rítus" köré szerveződnek, március 31-ig lehet szavazni rájuk, de egészen április 29-ig szabadon nézhetőek. 
Vizuál hír

Bruno Ganz gyémántgyűrűjét Jens Harzer német színész viselheti tovább

A német nyelvű színházművészet legrangosabb elismerését, a gyémántokkal kirakott Iffland-gyűrűt Jens Harzer német színésznek adta tovább korábbi kitüntetettje, Bruno Ganz - jelentette be az osztrák kulturális minisztérium, a februárban 77 évesen elhunyt svájci filmszínész végrendeletének felnyitása után. 
Vizuál hír

Egy napra hazavihetsz egy Picassót

...csak meg kell indokolni, miért szeretnéd, ha a te lakásod falán lógna. Az ötlet, amivel egy Picasso-kiállítást reklámoznak, kicsit olyan, mintha egy Hamupipőke-rajongó műgyűjtő fejéből pattant volna ki. Megkapod a képet, de mindössze egyetlen napra. Arról nincs információnk, hogy akkor vinnék vissza a múzeumba, mikor éjfélt üt az óra, de úgy lenne stílusos.
Vizuál fotó

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.