Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

2019.01.14. 09:30
Ajánlom
Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.

A Mona Lisa nemcsak művészettörténeti szempontból különleges: Leonardo művéről kapta a nevét egy, a múzeumlátogatók és a kísértettörténetek kedvelői körében is nagy népszerűségnek örvendő jelenség.

Mona Lisa-hatásnak nevezik, azt az optikai illúziót, amikor egy portré tekintete követi a szemlélőjét, például egy múzeumlátogatót, aki átsétál a teremben. 

„Érdekes módon nem kell pont szemben állnunk a képpel ahhoz, hogy úgy tűnjön, épp ránk néz, a dolog akkor működik, ha a festményen szereplő portré egyenesen a festőre vagy a fotósra előre tekint” – írja tanulmányában Sebastian Loth, a németországi Bielefeld Egyetem Cluster of Excellence Cognitive Interaction Technology (CITEC) kognitív tudományos kutatója. „Ez a hatás akkor is működik, ha a festménytől jobbra, balra, vagy különböző távolságra állunk. Az a határozott érzés, hogy figyelnek, hogy valaki néz, ez a Mona Lisa-hatás.”

Mona_Lisa-233000.jpg

Leonardo da Vinci: Mona Lisa

Ironikus módon azonban épp ennek a festménynek az esetében még soha nem vizsgálták, hogy működik-e a hatás, és szintén ironikus módon Loth és kollégája, Gernot Horstmann a Perceptionben publikált tanulmánya szerint épp ennek a festménynek az esetében nem is működik.  

Az optikai illúziót a művészek a árnyékok és a fény bonyolult kölcsönhatásával érik el. Mivel a vászon lapos, a festmény mélysége nem változik, csak úgy tűnik. Ez az oka annak, hogy egyesek szerint a Mona Lisa oldalról nézve szkeptikusan oldalra tekint, szemből pedig elmélázó a tekintete. Az új kutatás szerint a kép, amelyről a nevét kapta a hatás, valójában nem is produkálja azt. 

„A hatás kétségkívül létezik és bizonyítható is” – állítja Loth. – „De számos műalkotás közül épp a Mona Lisánál nem tapasztaltuk.”

Horstmann és Loth 24 tesztalanynak mutatták meg a Mona Lisa képét, illetve a portrét különböző képkivágásban egy számítógép képernyőjén, hogy eldöntsék, hova is néz a hölgy. „Az érzékelésünket nagy mértékben befolyásolja a meggyőződésünk” – nyilatkozta Loth. – „Az olyan kérdésekkel kapcsolatos megítélésünk, mint a Mona Lisa tekintete, eredendően hibás, így a kutatócsoport „nem kérdezhette meg egyszerűen a résztvevőket, mi a benyomásuk.”

Így ő és Horstmann azt kérték a résztvevőktől, hogy határozzák meg egy skálán, hova esik a portré tekintete. A kutatók a skálát különböző távolságra helyezték el a monitortól, illetve a festmény 15 különböző nagyítását (egyes tesztalanyok az egész fejet, néhányan azonban csak a szemeket látták) használták a kísérletben, így a modell arckifejezése nem befolyásolta az érzékelésüket.

A kutatók kétezernél is több értékelést gyűjtöttek össze, ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Mona Lisa soha nem tekint közvetlenül a nézőre, inkább kissé jobbra néz.

„Egészen pontosan a nézés szöge átlagosan 15,4 fok volt” – számolt be Horstmann. „Így világossá vált, hogy a Mona Lisa-hatás elnevezés helytelen.”

(via Atlas Obscura, Perception, Mental Floss)

Amikor Picassót és Apollinaire-t letartóztatták a Mona Lisa elrablásáért

Kapcsolódó

Amikor Picassót és Apollinaire-t letartóztatták a Mona Lisa elrablásáért

A festményt elrablása csak még híresebbé tette, a Louvre biztonsága a bűntény miatt viszont köznevetség tárgya lett. A kétségbeesett rendőrök a modern művészekben látták a legnagyobb veszélyt, míg az igazi tettes nemzeti hős lett Olaszországban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál oscar

Nincs magyar Oscar-jelölt, a Ruben Brandt és a Susotázs is lemaradt

Fantasztikus siker kapujában állt a magyar animációs film, de sajnos nem sikerült jelölést szereznie.
Vizuál kiállítás

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Vizuál Film

Heavy metál partival és mozgó szaunával érkeznek a finn filmek

A finn filmes kultúra legjavába nyerhetünk betekintést február 6. és 10. között, a nyolcadik Finn Filmnapokon  Az idén 15 éves magyarországi Finn Intézet (FinnAgora) díjnyertes dokumentumfilmeket, nagyjáték- és rövidfilmeket hoz el a budapesti Toldi moziba.
Vizuál bécs

Másfél évre bezár a bécsi Freud Múzeum

A népszerű osztrák kiállítóhely egy nagyszabású felújítás miatt már csak február 28-ig látogatható.
Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.