Vizuál

Pont olyan színes-szagos, mint a 90-es évek

Publikus magánügyek kiállítás a MűvészetMalomban
2019.05.06. 18:55
Ajánlom
Nem volt már tabu az emberi test és a nemiség, bátran lehetett beszélni politikáról és társadalmi kérdésekről ugyanúgy, mint saját magunkról – ez volt a 90-es évek, amikor az önkifejezésbe egy művész mellei ugyanúgy belefértek, mint egy kőből készült kontaktlencse, vagy épp a képregénybe illő mesefigurák.

Biciklikből készült dohányzóasztal, fehér lepellel letakart Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején, Nagy Kriszta x-T (korábban Tereskova) fehérneműs plakátja a felirattal: Kortárs festőművészt vagyok.

Hogy mi a közös ezekben? Mindegyik  magyar alkotás vagy performansz a 90-es években készült, az évtized legismertebb hívószavaihoz hűen pedig a felszabadulást, a szabadságot, az elvárásoktól, médiumtól, kötött értelmezésektől való függetlenséget hirdetik. És mindhárom látható a Publikus magánügyek című kiállításon.

pubma2-162553.jpg

Bejárat a kiállításhoz (Fotó/Forrás: A Ferenczy Múzeum Centrum Facebook-oldala)

A szentendrei MűvészetMalom tárlata a 90-es évek Magyarországának pezsgő és ezerarcú művészeti életében enged bepillantást több mint 200 mű segítségével, melyek mind magángyűjteményekhez tartoznak, így ebben a formában szinte biztos nem találkozunk velük ismét. Ami meglepő lehet, hogy mennyire hihetetlenül gazdag és átfogó képet fest a kiállítás mindössze 30 privát kollekció műveit felhasználva. Egészen biztosan akadnak kimaradó alkotók, irányzatok, vagy be nem kategorizálható művek és művészek, de a Publikus magánügyek tökéletesen szemlélteti a művészetben a rendszerváltás után bekövetkező fellélegzést:

kezdő, fiatal és már befutott alkotók reagálnak egymásra vagy épp szálnak vitába a másikkal; egyesek visszarévednek a múltba, mások a médiát rendhagyó módon felhasználva inkább előre mutatnak; van, aki a saját útján indul el és így szerez követőket, mások csoportokba és kollektívákba tömörülnek - és mindezeknek számtalan kereszteződése is előfordul. 

tereskova-162725.jpg

Nagy Kriszta x-T: Kortárs festőművész vagyok (Fotó/Forrás: port.hu)

A kiállítás már elrendezésével is ezt a szinte kiismerhetetlen sokszínűséget tükrözi: a MűvészetMalom több emeletén a termek hol egybenyílnak, hol zsákutcába vezetnek, így gyakorlatilag órákig barangolhatunk, és úgy fedezhetjük fel a műveket, ahogy nekünk tetszik. A honlap három főbb tematikai egységet említ - sokatmondó, hogy a helyszínen úgy tűnt, mintha 13, vagy akár 33 részből állna a kiállítás, ezek pedig sehol sincsenek elkülönítve egymástól. De maradjunk a hivatalos verziónál: eszerint az elsőbe a médiumtudatos alkotások találhatóak, a másodikba a művész és a művészet új szerepeit és témáit taglaló művek, a harmadikba pedig azok, amelyek a továbbélő neoavantgárd és posztmodern kapcsolatát mutatják be. 

IMG_20190426_143432-163049.jpg

Galambos Tamás: Aranykor (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

Ennél talán beszédesebb az alkotók névsora, közülük csak néhány, ismertebb név: Bada Dada Tibor, Bak Imre, Birkás Ákos, Bukta Imre, Milorad Krstić, Maurer Dóra, Nádler István, Németh Hajnal vagy épp Wahorn András.

A tárlat szerencsére nemcsak a fenti három fő tematikai egységet magyarázza feliratokkal, hanem szinte minden nagyobb szekciót: hogyan léptek ki a művészek a nemzetközi porondra, hogyan alakultak az évtizedben a műgyűjtés fő irányai vagy épp hogyan kerültek elő a rendszerváltás után olyan témák - például a nemiség és a test - amelyek addig tabunak számítottak.

Nehéz egy ilyen gazdag kiállítási anyagot néhány főbb címszóval felbélyegezni, mert egészen biztosan akadnak olyan művek és alkotók, amelyek nem férnek bele a kategóriába, vagy épp ellentmondanak neki, de a Publikus magánügyek talán legfeltűnőbb vonása az hogy bemutatja, a politika és a társadalmi folyamatok mennyire érzékenyen érintik a művészeket, hiszen utóbbiak akarva-akaratlanul együtt léteznek előbbiekkel. Így tehát

a rendszerváltás után az alkotók nagy része két úton indult el: vagy még szabadabban kezdett el saját kora és társadalma legfontosabb kérdéseivel foglalkozni, vagy épp ellenkezőleg, figyelme befelé, kizárólag magára fordult, és művei nagy részét az önreflexió hatotta át.

Előbbibe épp úgy belefér egy kislányról készült kép, aki királylányként, palotája előtt áll, csak épp arckifejezésén tükröződik, hogy soha nem valósíthatja meg álmát (Bakos Gábor, Weber Imre: Vágy 1.); a Hősök terét egy kaméleonnal és mesebeli lényekkel benépesítő festmény (Galambos Tamás: Aranykor), vagy épp Andrej Vagon Cím nélküli műve, mely egy stilizált női alakot ábrázol, amely egy maréknyi aprópénznek ad életet - vagy épp az égből érkező pénzérmék azok, melyek megtermékenyítik a méhét. Utóbbira pedig ott van Pinczehelyi Sándor Majdnem 30 év után című műve, mely a művész két fotójából áll, egyiken vörös alapon pózol sarló és kalapáccsal, a másikon három évtizeddel később, fekete-fehéren, ugyanolyan pózban, de immár üres kézzel; vagy Varga Ferenc Kő kontaklencse című képe, mely magából a tárgyból és az azt viselő alkotó fotójából áll.

A Publikus Magánügyek május 12-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.

(Címlapkép: Kép a kiállítás megnyitójáról/ a Ferenczy Múzeum Centrum - Művészetmalom Facebook oldala)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.
Vizuál

Elzavarták a Szent Márk térről a festményeit áruló Banksy-t

A Biennále miatt május eleje óta az egész művészvilág Velencére figyel, mégis mindenki elsiklott az ismert street artist felbukkanása felett. Pontosabban elsétált mellette, ahogy ez a most posztolt videójából kiderül.
Tánc

A videó, ami után soha többé nem mondod azt, hogy a balett unalmas

A Hongkong Balett alapításának 40. évfordulójára készült videó minden balettal kapcsolatos negatív sztereotípiával leszámol.
Vizuál

13 éves magyar fiú nyert díjat Cannes-ban

Százados Ábel mobiltelefonnal forgatott kisfilmjéért nyerte el a Legígéretesebb Fiatal Filmes díját a rangos francia filmfesztiválon.
Színház

Tiltakozik a Kritikus Céh az állami támogatások elosztása miatt, veszélyben az Átrium

A Katona és az Örkény Színház nem ad be pályázatot idén az NKA-hoz új produkció létrehozására, hogy ezzel segítse a független és befogadó színházak pénzhez jutását. Közben a Színházi Kritikusok Céhe arról ír, mind a szakma, mind a közönség lehetőségei kárt szenved a pénzosztók döntése nyomán. - CIKKÜNK FRISSÜLT!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Hamvadó ifjúság

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a lángoló BS-re emlékszik vissza.
Vizuál hír

Kende János életműdíjat kap a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon

Kedden kezdődik az Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző nemzetközi filmfesztivál Szegeden, ahol A tanú eredeti verzióját is levetítik és amelynek életműdíjasa nem más, mint Jancsó Miklós egykori munkatársa, Kende János.
Vizuál hír

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.
Vizuál interjú

„Minden művészetnek célja, hogy szép és jó legyen"

Kárpáti Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész, az MMA rendes tagja idén ünnepli 70. születésnapját, amely alkalmából CREDO címmel nyílik kiállítása a Pesti Vigadóban. A festővé válásról, az alkotási folyamatról, az alkalmazott technikákról és a Teremtő szerepéről beszélgettünk.