Vizuál

Pont olyan színes-szagos, mint a 90-es évek

Publikus magánügyek kiállítás a MűvészetMalomban
2019.05.06. 18:55
Ajánlom
Nem volt már tabu az emberi test és a nemiség, bátran lehetett beszélni politikáról és társadalmi kérdésekről ugyanúgy, mint saját magunkról – ez volt a 90-es évek, amikor az önkifejezésbe egy művész mellei ugyanúgy belefértek, mint egy kőből készült kontaktlencse, vagy épp a képregénybe illő mesefigurák.

Biciklikből készült dohányzóasztal, fehér lepellel letakart Szabadság-szobor a Gellért-hegy tetején, Nagy Kriszta x-T (korábban Tereskova) fehérneműs plakátja a felirattal: Kortárs festőművészt vagyok.

Hogy mi a közös ezekben? Mindegyik  magyar alkotás vagy performansz a 90-es években készült, az évtized legismertebb hívószavaihoz hűen pedig a felszabadulást, a szabadságot, az elvárásoktól, médiumtól, kötött értelmezésektől való függetlenséget hirdetik. És mindhárom látható a Publikus magánügyek című kiállításon.

pubma2-162553.jpg

Bejárat a kiállításhoz (Fotó/Forrás: A Ferenczy Múzeum Centrum Facebook-oldala)

A szentendrei MűvészetMalom tárlata a 90-es évek Magyarországának pezsgő és ezerarcú művészeti életében enged bepillantást több mint 200 mű segítségével, melyek mind magángyűjteményekhez tartoznak, így ebben a formában szinte biztos nem találkozunk velük ismét. Ami meglepő lehet, hogy mennyire hihetetlenül gazdag és átfogó képet fest a kiállítás mindössze 30 privát kollekció műveit felhasználva. Egészen biztosan akadnak kimaradó alkotók, irányzatok, vagy be nem kategorizálható művek és művészek, de a Publikus magánügyek tökéletesen szemlélteti a művészetben a rendszerváltás után bekövetkező fellélegzést:

kezdő, fiatal és már befutott alkotók reagálnak egymásra vagy épp szálnak vitába a másikkal; egyesek visszarévednek a múltba, mások a médiát rendhagyó módon felhasználva inkább előre mutatnak; van, aki a saját útján indul el és így szerez követőket, mások csoportokba és kollektívákba tömörülnek - és mindezeknek számtalan kereszteződése is előfordul. 

tereskova-162725.jpg

Nagy Kriszta x-T: Kortárs festőművész vagyok (Fotó/Forrás: port.hu)

A kiállítás már elrendezésével is ezt a szinte kiismerhetetlen sokszínűséget tükrözi: a MűvészetMalom több emeletén a termek hol egybenyílnak, hol zsákutcába vezetnek, így gyakorlatilag órákig barangolhatunk, és úgy fedezhetjük fel a műveket, ahogy nekünk tetszik. A honlap három főbb tematikai egységet említ - sokatmondó, hogy a helyszínen úgy tűnt, mintha 13, vagy akár 33 részből állna a kiállítás, ezek pedig sehol sincsenek elkülönítve egymástól. De maradjunk a hivatalos verziónál: eszerint az elsőbe a médiumtudatos alkotások találhatóak, a másodikba a művész és a művészet új szerepeit és témáit taglaló művek, a harmadikba pedig azok, amelyek a továbbélő neoavantgárd és posztmodern kapcsolatát mutatják be. 

IMG_20190426_143432-163049.jpg

Galambos Tamás: Aranykor (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

Ennél talán beszédesebb az alkotók névsora, közülük csak néhány, ismertebb név: Bada Dada Tibor, Bak Imre, Birkás Ákos, Bukta Imre, Milorad Krstić, Maurer Dóra, Nádler István, Németh Hajnal vagy épp Wahorn András.

A tárlat szerencsére nemcsak a fenti három fő tematikai egységet magyarázza feliratokkal, hanem szinte minden nagyobb szekciót: hogyan léptek ki a művészek a nemzetközi porondra, hogyan alakultak az évtizedben a műgyűjtés fő irányai vagy épp hogyan kerültek elő a rendszerváltás után olyan témák - például a nemiség és a test - amelyek addig tabunak számítottak.

Nehéz egy ilyen gazdag kiállítási anyagot néhány főbb címszóval felbélyegezni, mert egészen biztosan akadnak olyan művek és alkotók, amelyek nem férnek bele a kategóriába, vagy épp ellentmondanak neki, de a Publikus magánügyek talán legfeltűnőbb vonása az hogy bemutatja, a politika és a társadalmi folyamatok mennyire érzékenyen érintik a művészeket, hiszen utóbbiak akarva-akaratlanul együtt léteznek előbbiekkel. Így tehát

a rendszerváltás után az alkotók nagy része két úton indult el: vagy még szabadabban kezdett el saját kora és társadalma legfontosabb kérdéseivel foglalkozni, vagy épp ellenkezőleg, figyelme befelé, kizárólag magára fordult, és művei nagy részét az önreflexió hatotta át.

Előbbibe épp úgy belefér egy kislányról készült kép, aki királylányként, palotája előtt áll, csak épp arckifejezésén tükröződik, hogy soha nem valósíthatja meg álmát (Bakos Gábor, Weber Imre: Vágy 1.); a Hősök terét egy kaméleonnal és mesebeli lényekkel benépesítő festmény (Galambos Tamás: Aranykor), vagy épp Andrej Vagon Cím nélküli műve, mely egy stilizált női alakot ábrázol, amely egy maréknyi aprópénznek ad életet - vagy épp az égből érkező pénzérmék azok, melyek megtermékenyítik a méhét. Utóbbira pedig ott van Pinczehelyi Sándor Majdnem 30 év után című műve, mely a művész két fotójából áll, egyiken vörös alapon pózol sarló és kalapáccsal, a másikon három évtizeddel később, fekete-fehéren, ugyanolyan pózban, de immár üres kézzel; vagy Varga Ferenc Kő kontaklencse című képe, mely magából a tárgyból és az azt viselő alkotó fotójából áll.

A Publikus Magánügyek május 12-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.

(Címlapkép: Kép a kiállítás megnyitójáról/ a Ferenczy Múzeum Centrum - Művészetmalom Facebook oldala)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A kurátor nem létezne a művészek és a kollégák nélkül – Interjú Don Tamással és Török Krisztián Gáborral

A debreceni MODEM-ben jelenleg három kiállítás látogatható: az Idő, a 30+ és az Új Közvetítések. Az utóbbi két tárlat kurátoraival, az ARTtransfer-díjas Don Tamással és Török Krisztián Gáborral beszélgettünk, aki Londonban és Glasgow-ban végezte művészettörténeti tanulmányait.
Vizuál hír

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Vizuál kritika

Vádirat az üdvözítő mártíromság dicsőítése ellen – kritika A csoda című filmről

Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk a Netflix új filmdrámájának gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében.
Vizuál hír

Háborús női történet nyerte a 20. Anilogue nagydíját

November 26-án a Toldi moziban tartották az idén huszadik évét ünneplő Anilogue filmfesztivál díjátadó gáláját. Az ezer eurós pénzjutalommal is járó fődíjat a szlovén Špela Čadež Steakhouse című filmje nyerte, amely egy kölcsönösen bántalmazó viszony hullámvölgyeibe nyújt betekintést.
Vizuál interjú

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.