Mi jelenik meg a lelki szemei előtt, ha azt olvassa, hogy ceruza? Ha az emberek döntő többségéhez tartozik, valószínűleg egy sárga-fekete színű cerka, rózsaszínű radírral a végén. Ez nem más, mint az Eberhardt Faber Mongol 482 No. 2, a világ talán legismertebb és legelterjedtebb fa íróeszköze, amely nevét a tulajdonos Johann Eberhard Faber kedvenc leveséről, a Purée Mongole-ról kapta. Nem ez volt az első ceruza, de még csak nem is az első, sárga színű ceruza - népszerűsége viszont minden addigi grafitos íróeszközt felülmúlt. Eberhardt egykori gyára a Brooklyn-i Greenpoint-ban állt, emlékét az ikonikus ceruza több mint 3 méteres szobra őrzi. Most mégsem itt, hanem néhány kilométerrel odébb, Staten Island-en nyílt pop-up kiállítás a Faber-család örökségére emlékezve. Itt telepedtek le ugyanis a ceruzagyártás királyai.
Elképesztő, hogy [az Eberhard Faber] az egyik első nagy gyár volt New Yorkban, de mára sok embernek, aki ide jár, fogalma sincs, hogy mit jelent a Faber név, vagy mi köze a város történelméhez.
- mondta el Jackie Mock, a Staten Island-i Faber Parkban felállított pop-up ceruza múzeum kitalálója a Hyperallergic-nek.
Faber Németországban született, és már szülei is ceruzakészítéssel foglalkoztak. 1848-ban emigrált az Egyesült Államokba, ahol hamar rájött, hogy az amerikai vörös cédrus fa különösen alkalmas ceruzagyártásra. Első gyárát 1861-ben nyitotta a New York-i Manhattan-ben, majd amikor egy tűzeset elpusztította azt, 1872-ben átköltöztette bizniszét Greenpoint-ba, Brooklyn-ba.
A Ceruza múzeum egy 10 évesre tervezett projekt egyik nyitódarabja, amelynek célja, hogy programokkal és eseményekkel töltse fel azokat a New York-i parkokat, amelyek eddig híján voltak ilyeneknek. A Faber Parkban például egy sor kézzel készített vitrint állítottak ki, amelyekben antik ceruzák vagy azokhoz kapcsolódó eszközök tekinthetők meg. A vitrineket úgy helyezték el a parkban, hogy ha az érdeklődők az összeset fel szeretnék fedezni, egyfajta sétatúraként az egész parkot be kell járniuk.
Néhány ceruzát meglehetősen nehéz megtalálni, és a kiállított darabok közül egyiket sem gyártják már
- mondta el Mock. Olyan érdekességek is megtekinthetők, mint az Eberhard Faber Blackwing 602, amely a letisztult, sima írása miatt olyanok kedvence volt, mint John Steinbeck, Duke Ellington vagy Leonard Bernstein; vagy épp olyan II. világháborús ceruzák, mint a Columbia 465 és a Marigold 240, amelyek azt mutatják be, a háborús gazdálkodás hogyan alakította át a ceruzagyártást: ezekbe ugyanis már karton és műanyag is került az alacsonyabb gyártási költségek miatt.
A Faber gyár később összeolvadt más gyárakkal, majd a Paper Mate nevű cég részévé vált. Igazi bukását azonban a második háború után a golyóstoll felemelkedése hozta el, sorsát pedig a digitális kor beköszönte pecsételte meg - hiszen ma már ki használ ceruzát az iskolán kívül? Jackie Mock abban reménykedik, kiállítása ráirányítja a figyelmet nemcsak a Faber Parkra, de erre az egykor oly népszerű íróeszközre is.