Ghianda első decemberi Facebook-posztját, amelyben elítélte a közösségi oldal cenzúráját, több mint hétezren osztották meg – adta hírül a The Art Newspaper honlapja. A bécsi múzeum januárban maga is kérte a Facebookot, engedélyezze, hogy a Vénusz-szobrot továbbra is a maga meztelenségében mutassák be.

A látogatók soha nem panaszkodtak a női alak meztelenségére. Nincs ok arra, hogy befedjük a Willendorfi Vénuszt, eltakarjuk meztelenségét sem a múzeumban, sem a közösségi oldalon"

– reagált az intézmény.

Willendorfi Vénusz (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Nem ez az első alkalom, hogy a Facebook művészeti alkotásokat cenzúráz, február elején tárgyalta egy párizsi bíróság Frédéric Durand-Baissas francia tanár keresetét, aki beperelte a közösségi oldal működtetőit, mert lezárták oldalát, amikor posztolta Gustave Courbet világhírű alkotását, A világ eredetét, amely a meztelen női altestet, beleértve a szeméremtestet ábrázolja. Az ügyben várhatóan március 15-én hoznak ítéletet.

Kapcsolódó

Hogyan moderálja a Facebook a meztelen műalkotásokat?

A közelmúltban kiszivárgott Facebook-moderálási elvek még érdekesebbek, ha művészeti alkotások szempontjából vizsgáljuk őket. És még ennél is érdekesebbek, ha meztelenséget, szexualitást ábrázoló műalkotások szempontjából értelmezzük.