Réber László illusztrációi generációk óta velünk élnek. Janikovszky Évával műfajt teremtett, de ikonikusak lettek Lázár Ervin, Gerald Durrell Békés Pál és Végh György írásaihoz készült rajzai is.
Réber minimalista, filozofikus alkotásai jól illeszkednek olyan írók világához is, mint két nemzedéktársa: Örkény István (1912-1979) és Kurt Vonnegut (1922-2007), akik Réberhez hasonlóan megjárták a második világháború poklát.
Művészetük közös jellemzője a stílus puritán egyszerűsége, a groteszk, szatirikus hangnem mélyén megbújó emberismeret és humanizmus.
"Kevesen tudják Réberről, hogy nemcsak illusztrátorként tevékenykedett, hanem autonóm grafikai alkotásokat is készített: papírkarcokat, kollázsokat, kubusokat" - hívja fel a figyelmet a művész sokszínűségére a Szent István Király Múzeum. Az illusztrációk egy része a székesfehérvári Réber-gyűjteményéből érkezik a kiállításra. A" különböző műfajok közötti összekötő kapocs az emberi arc végletekig leegyszerűsített ábrázolása, melyhez a technikától függetlenül, időről időre visszatér a művész."
Az Éljen a kérdőjel, vesszen a pont! című tárlat középpontjában Örkény István Egyperces novellák című gyűjteményéhez készült illusztrációk állnak.
A külföldi szerzők közül Mihail Bulgakov és Kurt Vonnegut műveihez készült rajzokat mutatnak be.
Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. Édesapja, Réber Béla jegyző 1922-ben hunyt el, mindössze 47 évesen. Édesanyja, Antal Mária 28 éves korától egyedül nevelte fel három gyermekét: Bélát, Ibolyát és a legkisebbet, Lászlót. Fiatalon versenyszerűen atletizált, gerelyhajítóként kis híján az olimpiai csapatba is bekerült.
Autodidakta művész: grafikus, könyvillusztrátor, karikaturista és rajzfilmes.
Mind művészi látásmódjában, mind világszemléletében kitörölhetetlenül nyomot hagytak a háborúban és a szovjet hadifogolytáborban töltött évek. A II. világháborúban katonaként térképvázlatokat készített. A háború utolsó évében szovjet hadifogságba esett, s egy azerbajdzsáni táborban, embertelen körülmények között kellett követ törnie, hidat építenie. A fogságból 1948-ban térhetett haza lesoványodva, legyengült szervezettel.
Hazatérése után egy textilfestő üzemben kezdett dolgozni, ám hamarosan eldöntötte: a rajzolásból szeretne hivatásszerűen megélni. 1949-ben karikaturistaként helyezkedett el a Szabad Szájnál, majd a lap beszüntetése után a Ludas Matyihoz került. Az 1950–60-as években négy önálló
karikatúraalbuma jelent meg, melyek témáját leggyakrabban az ember hétköznapi gyarlóságaiból eredő komikum szolgáltatta.
Hangulatában ezekhez a művekhez áll a legközelebb a hatvanas években készített három rövid animációs filmje. 1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályán dolgozott tervezőként. Itt ismerte meg Almássy Katalin rajzolót, akivel 1953-ban kötött házasságot. A következő évben megszületett egyetlen gyermekük, Krisztina.
Réber 1952-ben kezdett könyvillusztrálással foglalkozni.
Kiállításokon 1953-tól vett részt. Alkotótevékenységét rangos szakmai elismerésekkel jutalmazták itthon és külföldön – többek között Munkácsy-díjjal, Szép Magyar Könyv-díjjal, nemzetközi művészkönyv-kiállítások arany- és ezüstérmeivel. Szuggesztív, pár vonallal kialakított alkotásai a 20. századi magyar grafika műfajának kiemelkedő jelentőségű művei. 2001. november 2-án halt meg Budapesten.
Az illusztrációk egy része Babos Bertalan Zsili képzőművész falfestményein vagy fotómásolaton jelenik meg. A kiállítás látványtervezési és művészeti kivitelezési munkáit Babos Bertalan Zsili készítette, a kiállítás kurátora Révész Emese művészettörténész.
(forrás: SZIKM, Hetedhét Játékmúzeum,)
Éljen a kérdőjel, vesszen a pont!
A tárlat ingyenesen megtekinthető
2020. október 1-ig, csütörtöktől-vasárnapig, 14–18 óra között.
Helyszín: Virág Benedek Ház (1013 Budapest, Döbrentei u. 9.)
A tárlat kurátora és a kísérő szövegek írója: Révész Emese, művészettörténész
Látványtervező és az installációk alkotója: Babos Bertalan Zsili képzőművész
Grafikai tervezés: Rakusz Tamás