Vizuál

Régen is gyártottak hordhatatlan ruhákat

2016.04.15. 10:27
Ajánlom
Órási parókák, bizarr szabású ruhák, puffos ujjak, fodrok, szalagok és virágdíszek minden mennyiségben – Ön felvenné őket?

Ma a legmenőbb dizájnerek kreációt elnézve nem egyszer megfogalmazódik bennünk a kérdés, hogy az alkotó vajon valóban élő emberre tervezte-e az adott textildarabot. A Bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK) legújabb kiállítása arra mutat rá, hogy régen is előfordult ugyanez a dilemma. 

Guido Gonin, Modeillustration aus La Modiste Universelle, Paris, 1888

Guido Gonin, Modeillustration aus La Modiste Universelle, Paris, 1888 (Fotó/Forrás: MAK)

Az „Utópiák a divatban. Haute Couture a grafikában” című kiállítás az európai divatrajzok világába enged betekintést a 15. század végétől egészen az 1930-as évekig, és jól szemlélteti az alkotókedv csapongását a hordhatóság és az utópiák között. Az is egyértelművé válik, hogy a haute couture nem a 20. század szüleménye: a magas színvonalú szabászat és az értékes kiegészítők a kora újkor óta nem mentek ki a divatból.

A tárlat kétszáz lenyomat, plakát, könyvillusztráció és folyóirat segítségével tart divatbemutatót öt évszázad kreációiból. A kiállítás ajánlójából kiderül, hogy mint azt Heinrich Aldegrever, Jost Amman és Jacques Callot 15-17. századi rézkarcai is igazolják, szívesen használtak új anyagokat és szöveteket már a reneszánsz korban is. Heinrich Wirri 140 centiméteres fametszete, amely II. Károly osztrák főherceg és Mária Anna bajor hercegnő esküvőjét ábrázolja, hűen tükrözi az udvari pompa burjánzását. Túlkapások és gazdag díszítés jellemzi a rokokó arisztokrácia megjelenését, amely gigantikus parókák mögé rejti a saját haját, vastag púderréteggel fedi el a természetes arcszínét és gyakran a test vonalával összeegyeztethetetlen szabású ruhákba bújtatja magát.

Joseph Trentsensky, Paris u. London, Wien, um 1834

Joseph Trentsensky, Paris u. London, Wien, um 1834 (Fotó/Forrás: MAK)

Az 1786 és 1827 között megjelenő „Journal des Luxus und der Moden” című divatmagazin gazdagon illusztrált lapjai abba az időszakba engednek betekintést, amikor a klasszicizmus és a biedermeier váltották egymást: az empire stílus lenge ingruháját (chemise) szoros, a derekat kiemelő fűzők váltják fel, és divatba jön a léggömbszerűen puffos ujj, a szalagokkal és virágokkal gazdagon díszített kalap, és mindenhova fodrot és masnit varrnak, ahova csak lehet. A magas színvonalú szabászatot végül az angol Charles Frederick Worth emelte külön iparággá azzal, hogy 1868-ban megalapította a Chambre Syndical de la Haute Couture-t, hogy megvédje a kreációit a másolóktól.

Ernst Deutsch-Dryden, Theater der Moden, Berlin, 1913

Ernst Deutsch-Dryden, Theater der Moden, Berlin, 1913 (Fotó/Forrás: MAK)

Az „Utópiák a divatban. Haute Couture a grafikában” című kiállítás 2016. szeptember 4-ig látogatható a Bécsi Iparművészeti Múzeumban, kedd esténként 6 és 10 óra között pedig ingyenes a belépés.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Lenyűgöző tárlat mutatja be Frey Krisztián életművét a Ludwigban

A {Script:Abstract} Frey úr ír címmel nyílt nagyszabású kiállítás a hatvanas évek Iparterv-nemzedékének markáns, mégis alig ismert képviselőjét helyezi új fénytörésbe. A grandiózus tárlat a magyar nonfiguratív festészet egyik legeredetibb alkotójának minden korszakából válogat. 
Vizuál gyász

Elhunyt Breckl János jelmeztervező

A magyar film- és színházvilág megkerülhetetlen alakját 63 éves korában érte a halál.
Vizuál ajánló

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Vizuál interjú

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Vizuál hír

Így gondolkodnak a fiatal animációsok – Jön a 7. Animascope

Két év kihagyás után újra itt az Animascope, melyen a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakos hallgatóinak legfrissebb munkáit láthatja nagyvásznon a közönség.