Vizuál

Reigl Judit Párizsban átvette a Kossuth-díjat

2011.04.04. 11:15
Ajánlom
A festő kartörése miatt miatt nem vehetett részt a budapesti ünnepségen.

A Párizsban élő magyar festőművésznek az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként ítélték oda a március 15-i nemzeti ünnepi alkalmából a kitüntetést. Reigl Judit, aki májusban ünnepli 88. születésnapját, egy korábbi kartörése miatt nem tudott két héttel ezelőtt Budapestre utazni, hogy a Parlamentben vegye át a Kossuth-díjat.

A Párizsi Magyar Intézet tetőteraszán rendezett személyes hangulatú ünnepségen jelent volt a párizsi Pompidou Központ vezetősége és Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója, a debreceni Modem korábbi vezetője, ahol tavaly Reigl Judit műveiből rendeztek retrospektív tárlatot.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára,  a díjátadáson elmondta: a hivatalos indokláson túl Reigl Judit a „megvásárolhatatlan következetességért, fantáziájáért, kísérletező erejéért" is megérdemli a Kossuth-díjat. Emellett „morálisan és művészileg egyaránt példát mutatott több generációnak az elmúlt fél évszázadban, s hozzájárult a magyar nemzet és a magyar kultúra megbecsüléséhez Franciaországban, Európában és világszerte". Reigl Judit köszönetében arról beszélt, hogy az alapvető kérdés számára, hogy „honnét jöttünk, kik vagyunk és hova tartunk". Számára ebben a gondolatsorban „összekapcsolódik az, ami látszólag ellentétes", mégpedig az, hogy ő magyarnak tartja magát. „A lényeg, hogy a végtelenből jövünk, mint ahogy a csillagpor ér a Földre, abból lett az ember, abból pedig ki tudja, mi lesz. És van egy fázis, ahol (az ember) magyar. Ez eltörölhetetlen, felbecsülhetetlen, kikerülhetetlen" ‒ mondta a festőművész.

Reigl Judit 1950 óta él Párizsban. Egész életét a festészetnek szentelte, soha nem is ment férjhez, hiszen a festészet az ő örök szerelme. 1945-ben még Magyarországon látta az Európai Iskola kiállítását, megtetszett neki és utána 15 évig absztrakt képeket festett. Párizsban 1954-ben ismerkedett meg André Breton francia íróval, költővel, a szürrealista művészeti irányzat megalapítójával, akit lenyűgöztek a magyar festőnő alkotásai, a Hasonlíthatatlan gyönyör című képe váltotta ki a legnagyobb visszhangot.
Reigl Judit az egyetlen olyan magyar kortárs festő, akinek művei megtalálhatók a világ nagy múzeumaiban a párizsi Pompidou Központtól a New York-i Metropolitan Múzeumon át a londoni Tate Modernig. Budapesten 2005-ben a Műcsarnokban volt az első nagy egyéni kiállítása.

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1941 és 1945 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951 és 1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista automatikus írás módszerét használták. Híres az eksztatikus állapotban készült műveiről. Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál robot

Mesterséges intelligencia alakíthatja át a mozit - akár már a közeljövőben

Az okostelefonok, okosotthonok és okoshűtők után itt vannak az okosfilmek is? A jövőben forradalmi technológiák segíthetnek a stúdióknak a megfelelő forgatókönyvek kiválasztásában, miközben a robotok akár a színészek helyét is átvehetik.
Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.