Vizuál

Renoir túl szegény volt, hogy énekórákat vegyen, így festő lett

2019.12.02. 15:50
Ajánlom
Karrierje elején festékre sem volt pénze a francia impresszionizmus kiemelkedő mesterének, nem talált ugyanis vevőt a képeire. Ma már csillagászati árakon találnak gazdára Pierre-Auguste Renoir alkotásai az aukciókon.
Pierre_Auguste_Renoir_uncropped_image-103701.jpg

Auguste Renoir 1875 körül (Fotó/Forrás: wikipedia / Pierre-Auguste Renoir)

1841. február 25-én született a közép-franciaországi Limoges-ban. Szabó apja és varrónő anyja csak nehezen tudta eltartani hét gyermekét, ezért költöztek 1844-ben Párizsba.

Kiskorában kiváló énekhangja volt, a zeneszerző Charles Gounod is bátorította, de szegénységük miatt énekórákra nem volt pénzük.

Már tizenhárom éves korában dolgozni kezdett egy porcelánfestő műhelyében, ahol felfigyeltek kézügyességére, és a legelegánsabb darabok festését bízták rá. Ebédszüneteit rendszeresen a Louvre-ban töltötte, ahol szobrokat és festményeket tanulmányozva rajzolgatott. A gépesítés miatt azonban a manufaktúra bezárt, ezután alkalmi munkákból élt, misszionáriusok számára festett képeket, legyezőket dekorált.

1862-ben kezdte meg művészeti tanulmányait Charles Gleyre stúdiójában, itt találkozott és barátkozott össze Alfred Sisleyvel, Frédéric Bazille-lal és Claude Monet-val.

Sokszor még festékre sem volt pénze, hiába állított ki a Szalonon, vevőt nem talált képeire, hosszú évekig csak küszködött, még állandó lakcíme sem volt.

Az 1870-es francia-porosz háború idején önkéntesként vonult be a lovassághoz, de vérhast kapott és leszerelték. A francia összeomlás után, a párizsi kommün idején a Szajna-parton festegető Renoirt kémnek nézték, életét csak az mentette meg, hogy a kommünárok vezetője felismerte. 1874-ben összekülönbözött legjobb barátjával, a tehetős festő Jules Le Coeurrel, s támogatóját elvesztve lakóhelyet kellett változtatnia.

További festményekért kattintson a képre:

A kommün bukása után újra felvette a kapcsolatot barátaival, Monet-val és Sisleyvel. Velük, valamint Paul Cézanne-nal, Édouard Manet-val és Camille Pisarróval együtt festett nyaranta a fontainebleau-i erdőben. Ebből az időből származik egy ismert képe, amely a Monet családot ábrázolja argenteuil-i házuk kertjében, a témát Manet-val párhuzamosan, egymás mellett dolgozva festették meg egy-egy vásznon.

Barátaival új irányzat kidolgozásán fáradoztak, első közös kiállításukat 1874-ben szemlélhette meg a közönség. A csoportot egy kritika nyomán nevezték el impresszionistáknak, mely szerint alkotásaik inkább benyomások, mintsem befejezett képek. A többiek inkább tájképeket festettek, Renoirt az ember érdekelte, patrónusai, a gazdag Charpentier család révén számos megrendelést kapott.

Apró ecsetvonásaival érzékeltette a levegő remegését, a lombokon áttörő fényt, az emberi bőr ragyogását.

Anyagi gondjai megszűntek, kedvére utazgathatott is, járt Algériában, Spanyolországban és Itáliában, Palermóban negyven perc alatt festette meg Richard Wagner zeneszerző portréját.

Második algériai útján tüdőgyulladást kapott, aminek következtében élete végéig légzőszervi betegségekkel küszködött. Tengeri levegővel próbálta kúrálni magát, és a La Manche csatorna egyik szigetére, Guernseyre költözött, ahol egy hónap alatt 15 tájképet festett.

Az 1880-as évek elején túllépett az impresszionizmuson, felfedezte Raffaello és Ingres művészetét, a rajz és a vonal, valamint a fekete szín szerepét. A fegyelmezett klasszicizmus felé fordult, e korszakának jellemző alkotása a Nagy fürdőzők, valamint A tengerparton című portréja kedveséről, Aline Charigot-ról. 1890-ben megnősült, három fia született, közülük Jean ismert filmrendező lett. Egyre többször festette meg a családi élet bensőséges pillanatait, és ismét a színeket emelte ki.

1892 után súlyos ízületi gyulladás támadta meg, amely végül kínszenvedéssé változtatta számára a festést. 1907-ben a Földközi-tenger mellett, Nizza közelében telepedett le - háza, a "Les Collettes" ma múzeum -, de állapota tovább súlyosbodott.

Bár tolókocsiba kényszerült, élete végéig dolgozott, sőt szobrokat is készített utasításai alapján előmunkált agyagból.

Élete alkonyán több csapás is érte: Jean fia az első világháborúban súlyosan megsebesült, felesége 1915-ben meghalt. Még megélte, hogy egyik művét megvette a Louvre, és becsületrendet kapott. 1919. december 3-án, 78 éves korában hunyt el Cagnes-sur-Merben.

1154px-Renoir_Pierre-Auguste_by_Dornac_BNF_Gallica-103701.jpg

Pierre-Auguste Renoir, c. 1910, Dornac (1858–1941) felvételén (Fotó/Forrás: wikipedia / Pierre-Auguste Renoir)

Renoir kedves témája volt a női test szépségének ábrázolása, szívesen festett pezsgő társadalmi eseményeket is. Képeiről életöröm, derű, szépség árad, fürdőző női éppúgy ragyognak, mint virágcsokrai.

A föld az istenek paradicsoma: ezt akarom megfesteni

- vallotta. Örömből festett, képei is ezt tükrözik, talán ezért is kedvelik műveit világszerte, alkotásai az aukciókon csillagászati árakon találnak gazdára.

A Szépművészeti Múzeum idén májusban vásárolta meg 3,5 milliárd forintért Renoir Fekvő női akt című remekművét, amelyet az idős mester 1903-ban festett, és jó néhány évig nem is vált meg tőle, annyira sikerültnek érezte. A kép 1907-ben már járt Budapesten, a Nemzeti Szalon kiállításán, de akkor nem tudták megszerezni. A múzeumnak száz éve, az első világháború óta ez legjelentősebb értékű egyedi szerzeménye, amelyet kamarakiállításon mutattak be, nyár óta a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

Renoir1-100249.jpg

Pierre-Auguste Renoir: Fekvő női akt (Gabrielle) (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

Amikor Renoir szabadságra ment az impresszionizmusból

Kapcsolódó

Amikor Renoir szabadságra ment az impresszionizmusból

Az Uránia Exhibition on Screen-sorozatában Renoir művészi kilengésének eredményét járják körül szombaton este. Ehhez öt érdekességgel járulunk hozzá.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Legyetek jók, ha tudtok!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy megrázó élményéről számol be, amit húszéves korában, egy javítóintézeti fotózáson élt át.
Vizuál ajánló

Zac Efron pankrátorként tér vissza a mozikba

Márciustól látható a mozikban a Vaskarom című életrajzi dráma, amely az amerikai pankráció leghíresebb családjának történetét mutatja be. Az A24 égisze alatt készült alkotás operatőre Erdély Mátyás volt.
Vizuál kritika

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál hír

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.