A cikk szerint a Szabadság téren a már meglévő két emlékmű mellé egy harmadikat terveznek emelni, mely a szovjet megszállás áldozatainak emlékét hívatott életben tartani. Az új emlékművet – egy fekete gránit obeliszket - a nagy vitákat kavaró német megszállási emlékmű mellé és a szovjet katonai hősi emlékművel szembe állítanák fel, mely a fideszes Menczer Erzsébet kezdeményezésére valósulna meg. Menczer a SZORAKÉSZ (Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete) elnöke.
Az emlékműre a Balog Zoltán vezette Gulág Emlékbizottság biztosít forrást, nem is keveset: 451 millió 544 ezer forintot, melyet egyedi elbírálás alapján ítéltek meg.
a Világgazdaság cikke szerint a tér épületeit felújítják, amire egy állami projektcéget alapítottak, melyhez 505 millió forintot biztosított az állam. Az első terveket fél év múlva kell bemutatniuk. A céget SIP Steindl Imre Programiroda Nonprofit Zrt. néven jegyezte be a cégbíróság. A kiemelt állami projektcéget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alapította, a tulajdonosi jogokat az Országgyűlés Hivatala gyakorolja.
Az igazgatósági tagok között van Such György, az Országgyűlési Hivatal vezetője, Wachsler Tamás egykori honvédelmi közigazgatási államtitkár, jelenleg a Steindl-program igazgatója és Vidoven Árpád, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára.
A Steindl-program keretében eddig az Országház előtti tér átalakítása történt meg, megépült a háromszintes mélygarázs és a föld alatti látogatóközpont, illetve megújult az Igazságügyi Minisztérium homlokzata is. Ezek költségeit a lap 31 milliárd forintra becsüli. A további tervek közt szerepel a Kossuth Lajos tér 6–8. szám alatti, az Országgyűlés hivatali szervezetének otthont adó új irodaház megépítése, amelyet föld alatti alagút köt majd össze a Parlament épületével. A Balassi Bálint utca 1–5. szám alatti épületén az eredeti homlokzat és tetőidom helyreállítása. Vizsgálják a Földművelésügyi Minisztérium épületének felújításáról és hasznosításáról.
Ennek az elképzelésnek esett áldozatul a metróállomásnak is helyt adó, amúgy is hányatott sorsú épület, amelyet az Országház tervezésekor a szimmetria jegyében a tér túlsó felén állókhoz hasonlónak álmodtak, a világháború miatt azonban nem volt lehetőség a megépítésére. Erre majd csak a hetvenes években került sor, akkor már annak a korszaknak a stílusában. A teret díszítő szobrok, illetve azok rekonstrukciói is a restitúció jegyében kerülnek helyükre, többek közt Gróf Andrássy Gyula lovasszobra, melyet 1906. december 2-án állították fel az Országház mellett. Ez volt a tér első alkotása, melyet a második világháború után lebontottak, 2015. májusában állították vissza a korábbi helyére. A szobor készítéséről az MMA forgatott filmet: